Náray Tamás 200708 ŐszTéli kollekciójának nagybemutatóján jártunk (szeptember 20.)

120 ruha, 33 lány, 8 sminkes, 25 öltöztető, közel 1000 vendég – ha numerusokban szeretnénk kifejezni, valahogy így festene Náray Tamás nagyszabású kollekció bemutatója.

Újragondolt klasszikusok, lezser elegancia

120 ruha, 33 lány, 8 sminkes, 25 öltöztető, közel 1000 vendég – ha numerusokban szeretnénk kifejezni, valahogy így festene Náray Tamás nagyszabású kollekció bemutatója. Igaz, a számmisztika ezzel közel sem ér véget, a klasszikus kosztümkabátkák, vagány nercbundák, finom csipke pelerinek, földet seprő estélyik doajenje, immáron 20. évfordulóját ünnepli a divat világában. A fényűző előadás nem csak a jeles alkalomnak szólt, a tervezők tervezője a nemrégiben adományozott állami kitüntetés előtt is szerette volna illő módon leróni tiszteletét.

Intro

A tökéletesség, a profizmus mindig a háttérben kezdődik. Fél nyolc magasságában még lázas előkészületek folynak, a méterekig nyúló, hosszú, sötét kifutó kutyafuttatóvá avanzsál, Toto és Bobo, a tervező leghűségesebb, rajongásig szeretett társai, épp koreográfia próbát tartanak. A tibeti terrierek, egyelőre kísérő nélkül, ügyesen veszik az akadályokat – később azért csinos vezetőiktől kísérve a nagyérdeműt sem mulasztják el körbeszaglászni -, nem csoda, hogy ők a gazdi szeme fényei. A kordon mögött várakozó modellek is csak féltékeny pillantásokkal illethetik a született tehetségeket, igaz nem sokáig, a két eb, mindenkit levesz a lábáról.

Persze a meghívottakra maximálisan odafigyelő Nárayéknál nem csupán próbahegyek, beengedő fény és beengedő zene létezik, ami a mosolygást és a kedvességet illeti, a kapukban álló hosteszek is kitesznek magukért. Egy jó szó, mindenkinek kijut. Nyolc órakor már nemhogy lépni, egy gombostűt sem lehetne leejteni a Millenáris Teátrumban, lassan az illusztrisoknak fenntartott VIP szektor is zsúfolásig telik. Oroszlán Szonja, Medveczky Ilona, Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán, Gergely Róbert, Csonka András, Kiss Ramóna, Ábrahám Edit – csak néhány név a vendéglajstromból, hosszan lehetne folytatni a sort, aki számít, jelen van.

Az ibolyaszínben úszó teremben kisvártatva minden tekintet a Náray logóval díszített, skarlátvörös bársonnyal kettéválasztott paravánra fókuszál. Nem hiába. A húsz év bizony barátok közt is húsz év, a retrospektív kisfilm a távoli és a közelmúlt legjelentősebb pillanatait hivatott felidézni. Néhány kocka erejéig Epres Panni múlhatatlan szépségének, sugárzó valójának esünk fogságába, bár a taps javarészt mégiscsak a legendás alkotónak és műalkotás számba menő kreációinak szól. A pazar nyitány után következhetne-e más, mint még pazarabb folytatás?

Angyali Ördög

A vetítés után a konferansziék királynőjét, Ördög Nórit üdvözölhetjük a színen. Elegáns estélyi, szikrázó mosoly, göndör fürtök – az urak már is a Mennyországban érezhetik maguk. Hát még, mikor kiderül, Náray Tamás ezúttal rájuk is gondolt, a férfikollekció klasszikus és jeans vonala debütált az este.

Persze a hölgyeknek sem kell sokáig várakozniuk, a bájos műsorvezetőnő tolmácsolásában az őszi-téli szezon újdonságairól is szó esik. Sajátos vállkidolgozások, magas derekú aljak, steppelt kelmék és empire szabású, mell alatt húzott holmik viszik a prímet, melyek nemcsak minden ízükben látványosak, ha kell, a domborodó pocakot ellensúlyozva, ápolnak is, ahogy arra a divatbemutatón fellépő, az anyaság örömei elé néző kismamák szolgáltak bizonysággal.

MZ: A divatbemutató bevezetőjében szó esett a nemrégiben adományozott Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjéről is. Sikernek könyvelte el az állami kitüntetést?
Náray Tamás: Az állami kitüntetés igazából szerintem nem siker, hanem megtiszteltetés. Tehát az, hogy egy államfő a kulturális miniszter javaslatára úgy gondolja, hogy igen, ez az ember érdemes arra, hogy elismerjük azt a húsz évet, amit a pályán eltöltött - mert egyébként idén szeptemberben lesz húsz éve, hogy a pályára léptem -, az egy nagyon megtisztelő, nagyon megható és nagyon felemelő érzés. Igazából ennek a napi, vagy aktuális sikerekhez nincsen köze, de rendkívül jól esett, rendkívüli módon örültem neki és nagyon-nagyon megtisztelve éreztem magam, hogy egy kicsit talán végre látszik az, amit húsz éven keresztül nap, mint nap kitettem az asztalra.

A mesés kreációk idén a klasszikus s Náraytól már megszokott skarlátvörös-fekete-fehér szenthármasságán túl, a berlini kék, a kéreg színek, az étcsoki, a kakaópor, és természetesen az elmaradhatatlan óarany, a nüansznyit hűvösebb antracit, az ónix-szürke árnyalataiban tündökölnek. De egy falat nyár is beszökött a hűvös évszakba, a türkiz, a kiwi, a lángoló narancs, ha csak kiegészítők gyanánt viseljük is őket, színpompás, intenzív tónusaikkal rendkívül sokat lendíthetnek öltözékünkön.

A teremtés koronái

A rövid bevezető után pörgő, fémesen vad ritmusok uralják el a kifutót, majd a paraván kivágásában megjelenik Ő, a teremés koronája is, ahogy csak Náray képzelheti, tetőtől-talpig a férfit. Az urakra álmodott kollekció minden belénk rögződött klisével szakít, akár a jeans, akár a klasszikus vonalat szemléljük, a gazdag díszítés, mintha lételeme volna a modern eleganciának. Semmi sem lehet unalmas, vagy megszokott, a kékfestő örökbecsű, patinás báját a szabásvonalakon túl, csillogó strasszbetétek emelik.

Az urak egyébként is az átváltozás művészei, hol ábrándos tekintetű, csipetnyit feminin, ám épp az ellentéteknek köszönhetően mégis ízig-vérig férfias, olasz amorrozókra emlékeztetnek - hányavetin prémboát csavarva nyakukba lejtenek a kifutón -, hol tetőtől-talpig „még a mama is igent mondana rájuk" gentlemanek, még akkor is, ha az antracit zakó alatt megbúvó, szürke pólókon ezüstösen csillámlik-játszik a jól ismert Náray logó.

Az álló galléros ingek, a frappánsan megválasztott, ízléses nyakkendők, a nadrágok övtartóján lógázó ezüstláncok – mind-mind olyan apró finomságok, melyek egyedivé teszik a keppekkel bolondított szürke, fehér öltönyöket, vagy épp egy „lazább”, farmeros-öltönyös szerelésbe csempésznek mozgalmasságot. Hogy a csipetnyit ugyancsak szokatlan, övvel karcsúsítható, földet seprő barna kabátról már ne is beszéljünk!

MZ: Húszéves pályafutása során, találkozott-e olyan személyekkel, akikre máig mestereként tekint?
NT: Párizsban sok mindenkivel találkoztam, amikor kint dolgoztam Ted Lapidusnél. Maga Ted Lapidus, Olivier Lapidus, Pierre Cardin, Alexander, aki az összes divatháznak annak idején a frizuráit csinálta, rendkívül híres párizsi fodrász. Egy iskolába, egy évfolyamra jártam Helmut Langgal, akit mondjuk Magyarországon kevésbé ismernek, de azért lehet tudni, hogy ki ő, tehát sok olyan személyiséggel találkoztam, Sonia Rickiel, Christian Lacroix, akiktől nagyon-nagyon sokat lehetett tanulni. Többek között például, azt meg lehetett tanulni, hogy alázattal viseltess a szakmád iránt, mert mindig, mindig, mindig van nálad jobb, van nálad ügyesebb és tehetségesebb. Tehát, hogy soha ne kerülj abba a helyzetbe, hogy magadat többre tartod, mint azt, aki adott esetben ezekkel a paraméterekkel rendelkezik.

Hiúság, asszony a neved!

Ami a remekbe szabott kreációkat illeti, természetesen a hölgyek sem maradhatnak ki a jóból! Náraynál a szebbik nem még mindig hipernőies, szexi és kifinomult, melyet a berlini kék csipketoppal párosított kéregszínű nadrág együttesén túl, remekül példáznak a fényt ezerfelé törő ezüstékszerekkel felcicomázott, kontyos modellek keresztpántos, fekete koktélruhái is. A föléjük húzott, derékig érő, rózsaszín, fehér nercbundának elég csak egy gyors cipzárazás és máris a dekoltázs veszi át a főszerepet, Aipli Ági szemetgyönyörködtető domborulatai is megkapják a megérdemelt tapsot. Aki még ennél is vagányabban szeretne cselekedni, miután simogató felöltőjétől megszabadult, ahogy azt a befutott bombázók mellett színre lépő új arcok, fiatal tehetségek is tették, nyugodtan, lezseren húzhatja maga után a földön.

Ami a látványelemeket illeti, ezzel közel sincs vége a truvájoknak, a lenyűgöző ruhaköltemények, az igéző smink és mesteri frizura mellett (a remekek Karika Zsolt és Sipos Zita teamjének munkái) a modellek másik tartalék fegyvere a magabiztosság, szinte pakolják magukat a messzeségbe nyúló kifutón. Akár a fekete rózsákkal borított fehér körszoknyák, akár a pirosak, melyekhez hosszított fazonú kabátka dukál, csakúgy hullámoznak lépteikre.

MZ: Évek óta Karika Zsolttal és Sipos Zitával dolgozik együtt, mi a sikeres kooperáció titka?
NT: Valóban, Hajas László után Rózsa Erzsi és Karika Zsolt is átkerült a bemutatók világába, most valóban ők azok, akik gyakorlatilag évek óta velem dolgoznak. Ennek van egy jó és egy rossz oldala is, a jó, hogy félszavakból értjük egymást, a rossz oldala pedig az, hogy viszonylag kevés a megújulási lehetőség, olyan értelemben, hogy senki sem tud kibújni a saját bőréből. Tehát igazából én is mindig a saját vonalaimhoz, saját hangulataimhoz térek vissza, ugyanúgy a fodrászok és a sminkesek is. Ugyanakkor, viszont talán ez nem is akkora baj, hiszen a vásárlóink valahol mindig egy életérzést és egyfajta stílust keresnek, pirosban, zöldben, kis kosztümben, meg estélyi ruhában, úgyhogy ez a történet így sikeres, kerek.

Még a klasszikusabb kösztüm - szoknya, avagy blézerkabát - rövid ruhácska megoldást is megbolondítják az apró finomságok, mint egy találóan elhelyezett mini fodor az apró kék-fehér kockás tweed buklé felsőrész hátán. A barna körszoknyát lángoló narancs csizma és bőrkabát avatja játékosan pimasszá, tündöklően eredetivé, a jeansek finom, hímzésszerű rátétei kék falveleket, virágocskákat formáznak. Ugyancsak üdítően hat, amikor az aranybarna felsőrész takarásából, testhez simuló, vad, türkizkék felső bukkan elő, a közönség soraiból időről-időre feltörő taps, magától értetődően kijár érte.

Már-már megkérdőjelezhetetlen, valódi filmcsillagok vonulnak a világot jelképező deszkákon! A hatásra ráerősít a modellek jártát pásztázó reflektor is, a fénycsóva rávetül a paravánra, lányok, fiúk, hölgyek, urak gömbbe zárt, nagyított árnyéka kíséri a kifutó eseményeit.

Minőség mindenek felett

Lassacskán a minden várakozásunkat felülmúló nagybemutató is végéhez közelít, az 50 perc úgy repül el, mintha az idő soha nem is járnék ólomlábakon, mindig csak szárnyakon közlekedne. Az aláfestő zene is lassul, néhány andalítóan fülbemászó, olasz muzsika erejéig. Igaz, a fekete, ezüstbe játszó, aranyszín csodákhoz no és a fejedelmi mennyasszonyi költeményekhez nem is igen illene egyéb.

Feledhetetlen élményt nyújt a múltidéző és egyben ultramodern, ezüstszínű buborékpelerin, melyet a modell nyaka alatt futó bájos masni tetőz, szemkápráztatóak a csupacsillám fekete koktélruhák, a hozzájuk társított piros táskákkal, tűsarkúkkal, vagy épp kesztyűkkel - nem szólva a hátsószoknyaként is funkcionáló, pókhálószövésű palástokról, melyeket a modellek nem mulasztanak el menetközben lecsatolni s formás farizmaik elé tartani. Ráadásként az óarany estélyik, és az overálok következnek. A fekete egyként idézi a párductestű Uma Thurmant és a harmincas évek örökbecsű filmsztárjait.

MZ: Igaz, hogy egy-egy kollekciótervezés során a fazonokban nem, csak a színekben követi a mindenkori trendeket?
NT: Ez szerintem ilyen formán nem igaz. Ami a színekre vonatkozik, azt is szoktam mondani, ízlésről nem lehet vitatkozni. Lehet, hogy nekem a piros tetszik, magának a zöld, na most ki tudja eldönteni, melyik a szebb szín. Azt gondolom, igazából nem nagyon fordulhat elő olyan, hogy egy tervező teljesen függetleníteni tudja magát minden nemzetközi iránytól, még akkor sem, ha igyekszik a saját látásmódját, a saját vonalait belecsempészni az adott kollekcióba. Másfelől, kell, hogy legyen a kollekcióknak egyfajta kontinuitása, hogy akik azt a lifestylet, azt az életstílust szeretnék megvásárolni, azok vissza-vissza találjanak hozzá, de hát attól még a nemzetközi trendeket nem lehet megkerülni, azoknak abszolút benne kell szerepelniük az ügyben.

Három a mennyasszony, egy a vőlegény

És ha már finálét emlegettünk, fájó szívvel, ámde legyen! A zárlat a nyitányra utal vissza, mindama látvánnyal, jelentéssel telítve azt, melyet a leg-leg-leg bemutató során volt szerencsénk befogadni.

A paraván kivágásában két kísérőtársát szabadon eresztve, már csak az arák arája áll, hosszú, fehér palást borítja elomló esküvői toalettjét, bimbózó rózsákat tart kezében. Hamarosan csinos vőlegénye is melléje lép, a fehér öltöny vállát ezüstösen csillogó strasszok borítják. A boldog, büszke pár, lehetne akár az első is, Ádám és Éva Náray univerzumában, nem sokkal a bűnbeesés után, tetőtől-talpig ízléses designerholmikba bújva… Vagy? Maiestro? Monsieur, függöny!

Fotók Náray Tamás 2007/08 Ősz/Téli nagybemutatójáról - Millenáris Teátrum, 2007-09-20

Írta: MZ , Dátum: 2007-10-05