Náray Tamás 2007 Nyári szalonbemutatóján jártunk (május 17.)

Abszolút csoda nők!

Náray Tamás 2007 Nyári kollekciója maga a stílusbravúr. Alkotó géniusza nem csak a francia ELLE magazint, de a honi médiát a bemutatón egyedüliként képviselő HazaiDivat.hu-t is lenyűgözte. Míg a muszlinblúzok, földet seprő estélyik magukért beszéltek, a mindnyájunkban motoszkáló kérdésre - Epres Panni után ki emelkedhet az ihlethozó üdvöskék sorába? – a divattervező adta meg a választ. Az abszolút nő a lá Náray Tamás definiálása mellett pedig azt is elárulta, hogy legújabban a huszonéveseknek szánt ruhák is helyet kapnak kollekciójában.

Intro

Akinek a divatbemutató napján a Ferenciek tere felé vitt az útja, már az utcán szokatlanul sok elegáns hölggyel találkozhatott. Igaz, az ünnepi öltözék még nem minden, a vendégekkel egyetemben mi is csak lábujjhegyen merünk az Ybl Palota béli szalonba lépni, akárha ékszerdobozba. Kezdeti szorongásunk csupán a minden szívélyességet felülmúló személyzettel találkozva csökken, mielőtt elfoglalhatnánk helyünket, gálánsan a büfé irányába kalauzolnak.

Pezsgő és ínycsiklandó bonbonok kelletik maguk az egyik üvegasztalkán, míg a másikon Náray hervadhatatlan tündökletes rózsaszálai mellett a nyári katalógus frissen nyomott példányai „száradnak”. Címlapjukról a Manhattan felhőkarcolói fölé magasodó Epres Panni szikráztatja ránk szívmelengető mosolyát, hogy lapozgatás közben semmivé foszolnak a másodpercek. Egyedül persze mégsem erednénk az eltűnt idő nyomába, hál isten nem is kényszerülünk rá, utazásunk során értő kísérőnk vezet. Szemkápráztató ruhakölteményeivel, dallamosan frappánsan komponált zenebetéteivel, maga az alkotó, Náray Tamás idézi elénk többek között a római Cinecitta fénykorát…

Vízpart-Napfény

Csodáknak csodája, kifutóvá lesz az egész beltér. Az impozáns Tükörtermen túl a modellek a hatványozott érdeklődésre való tekintettel, ezúttal a szalon hátsó részlegéből is útnak erednek, hogy lépteik keresztezve, csábító toalettjükkel vonják magukra a nagyérdemű figyelmét. A nyitó tourt Náray a Yacht stílusú öltözékeknek szenteli, ám most sem a megszokott, klasszikus tengerészvonalakkal operál, csíkok helyett inkább hatalmas, pipacspiros pettyekkel ékíti fehérben pompázó, lenge muszlinblúzait.

MZ: A négy stílus közül Náray Tamásnak melyik a kedvence?
Náray Tamás: Tenger, vízpart, sivatag, napfény, csillogás, vitorlák, hegyek – ezt a hangulatot nagyon szeretem. De persze lehet, hogy ha az ember egyébként is tengerparton élne, az lenne számára a hétköznapi, a megszokott, nem volna olyan nagy vágyakozással ezen dolgok iránt, mint most, amikor életünkben alig-alig jutunk el ilyen helyekre, és ha eljutunk is csak napokra vagy maximum hetekre. Noha az emberekben mindig van egy ilyenfajta félreértés, a Yacht stílusú ruhákat nem akkor kell viselni, amikor elmegyünk a tengerpartra. Sokan azt hiszik, hogy a tervező ezeket azért készíti, hogy a tengerparton járkáljanak benne, miközben nem erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy a városban lehet vele hangulatot kelteni. Sajátos esetben saját magunkban, más esetben a környezetünkben. Eltérő eset, ha valaki saját hajóval rendelkezik. Természetesen akkor ezeket a kis világos csipkés kombinészerű, fehérneműszerű dolgokat, muszlinokat, fehér farmert stílszerű felvenni, nagyon klasszul mutathat egy hajón, de igazából ezek városi öltözékek, a ruhák, komplék a kabátkákkal, mindennel együtt. A magam részéről ezt a stílust nagyon kedvelem és ami még szintén a szívem csücske, az az Egzotic Garden című dolog, amiben a nagyon erős színek dominálnak. Nagyon szeretem a fuksziát, a neonzöldet, a skarlátvöröset és az ezekből áradó különböző, egzotikus hangulatokat, ezek szintén nagyon közel állnak hozzám.

A test vonalát követő admiráliskék, vagy fehér pantallókat, aranygombokkal díszített, karcsúsított kosztümkabátokkal variálhatjuk, ami lábbelinket illeti, a kompozíciókhoz csillogó, magas sarkú, piros szandál dukál. Ha nem a hátul finoman sliccelt rövid szoknyára, avagy a kékben, fehérben pompázó ruhácskák egyikére esne választásunk, hanyagolnánk a derekunk körül lágy redőkbe omló virágékes avagy hófehér muszlinstólákat is, a hosszú nadrágokon túl, a capri fazonú és az extra rövid sortok kínálatából szemezgethetünk. Ha Aipli Ágihoz hasonlóan, irigylésre méltóan formás combokkal rendelkezünk, viselvén őket, nemcsak magunknak, az erősebbik nem képviselőinek is szerezhetünk néhány kellemes pillanatot.

A beige sorthoz nagyszerű választás a kör alakú dekoltázzsal formázott felsőrész, a derekunk köré tekert fekete öv nemcsak kontrasztossá teszi, fiatalos dinamikát is csempész az említett együttesbe. A modellek nyakában fityegő arany ékszerekről nem is beszélve! Az ötletes medalionok kalózokra emlékeztető koponyát, avagy még mindig a Yacht formanyelvén belül maradva, stílszerűen vasmacskát formáznak.

Nem különben a klasszikus elegancián túlmutató, fehérnemű jellegű kreációk is idetartoznak. Finom áttetszőség, csipkedíszek, hímzések emelik a „lingerie” varázsát. A habkönnyű fehér ruhákhoz telitalálat az aranygombos blézer, ahogy kezünkből sem hiányozhat a méretes aranyszütyő. Ami topánkáinkat illeti, csakis a fehér költemények báját emelhetjük, ha lábfejünket Náray „hattyúihoz” hasonlóan a fényt ezerfelé törő, aranyszín balerinacipőbe bújtatjuk.

City

A város szerelmeseinek a nyár a vártnál talán kissé tompább színeket hozott. A klasszikus városi eleganciát leginkább a visszafogott gyöngyszürke, a kvarc, a törtfehér és a nyersekrü tükrözi vissza, némi fuksziával és feketével kiegészülve. A formák tekintetében divatos empire, illetve buborék vonalak, ideális női, szinte amfóra alkat jellemzi a modelleket. A mélyen dekoltált, fekete virágmintás, hasat szabadon hagyó, fehér blúzokhoz, fekete oversize nadrágok dukálnak, egy-egy óriás, éjsötét tüllrózsa nemcsak kacsónkra csatolva, felsőnk ékeként is funkcionálhat. Míg a rövid fazonú, finom muszlinruhácskák melltől lefelé bővülnek, a kör loknis, virágékes derékszoknyák már a Cinecitta fénykorát idézik.

A bizarrabb összeállítások kedvelői az orgonalilát kárminpirossal és skarlátvörössel házasító költemények között találhatják meg kedvenceiket. Piros szegéllyel futatott, retro hangulatú, lilában tündöklő körszoknyák, puffos ujjú, kerekített gallérú blúzokkal párosítva - feledhetetlenné teszik a city hangulatát idéző stílust. A modernség jegyében elkövetett formabontás is telitalálat, a frappánsan kialakított, lyukakkal telitűzdelt piros szoknyácskát, felsőrészt lila szalagok, masnik fűzik át, a lilában, pirosban pompázó, virágékes, földet seprő ruhának az elülső felvágás adja meg a maga bukéját, pikáns hangulatát.

MZ: Van-e olyan ruha a nyári kollekcióban, ami egy híresség megrendelésére készült, vagy amit egy híresség ihletett?
NT: Igen, például a szürkék közt rengeteg olyan akadt, amit akár Sophia Lorenen vagy Gina Lollobrigidán is el tudnék képzelni. Ezért is mutatták be korabeli olasz zenére a lányok, kicsit a sminkjük és a szájuk is ezt a világot hozta vissza, a Cinecitta fénykorát, Olaszországot, Rómát. A szürkék és a nyersek ezekkel a kör loknis derékszoknyákkal, a hatalmas, mély, kör alakú dekoltázsokkal, amik optikailag jól megnövelik a mellett, mind idetartoznak. Vagy, ha más filmélményt veszünk, nagyon sokat gondoltam rá és tényleg inspirált is Marcello Mastroianni Dolce Vitája, például a fekete matlasszé selyem estélyi ruhák - persze nyilván az én átiratomban - olyanok voltak, mint amiben Anita Eckberg sétált be a Trevi-kútba.

MZ: Jellemző, hogy egy-egy film ihleti meg?
NT: Igen, egyébként sok filmélményt dolgozok föl, mert valahol azért hiszek abban, hogy van egy ilyen nőtípus, vagy nőideál, ami az aktuális divattól függetlenül is létezik. Volt Mária-Antoniette korában, volt Madame Curie korában, volt Coco Chanel korában, volt Gina Lollobrigida korában és van ma, Gwyneth Paltrow korában is. Nem lehet azt mondani, hogy szándékosan választottam különböző nőket a nagyon vékonytól, a férfiason át az abszolút szuperdíváig, hiszen azt sem lehet centikben, hajmennyiségben, meg mellbőségben meghatározni, ki, mitől lesz bomba jó nő, de mindig van egy ilyen abszolút nő kategória. Azt gondolom, hogy ez a kollekció valahol éppen erről az abszolút nő kategóriáról szól. Az most mindegy, hogy melyik korhoz nyúlunk vissza, én ebben tudok gondolkozni, ebben érzem jól magam, egy ilyen világban. És hál istennek azt tudom mondani, hogy nagyon sok nő tud azonosulni ezzel a dologgal.

MZ: Szeretnek szépek lenni…
NT: Én harminc éve „ugyanazt” a fekete öltönyt viselem, legfeljebb két centivel, nagyobb vagy kisebb a gallérja, vagy három centivel hosszabb a zakó alja, tehát nem egy nagy wasistdas. A nőknek sokkal több eszközük van arra, hogy kifejezzék, megváltoztassák, szebbé tegyék magukat, a külsejüket. Nekünk, divattervezőknek épp az a feladatunk, szerintem akkor dolgozunk jól, ha ezeket a lehetőségeket, mint ilyen kis kapukat kinyitogatjuk előttük. Akkor ők is rácsodálkoznak, hogy úristen tényleg, ez vagy az eddig eszembe se jutott. Ennek köszönhetően aztán boldogon elkezdik felvenni, hordani a ruhákat, ettől lesz jó az egész. Mi ugye több éve csináljuk a kollekciókat, most kezdem megtalálni a hangot a lényegesen fiatalabb korosztállyal, ami szintén nagyon klassz dolog. Most már le tudtunk menni a harmincas korhatár alá és a bemutatóba is beillesztettünk olyan darabokat, amik elsősorban a harminc alatti korosztályt célozzák meg. Gondolok itt a fekete nyers anyagból készült oversize nadrágokra kis parasztblúzszerű felsőkkel, amik egy kicsit pasisak ugyan, de ugyanakkor mégis ettől lesznek olyan hipernőies dolgok és abszolút nagyon trendiek, fiatalosak. Vagy ezek a fehér farmerek muszlinokkal, aranyhímzésekkel, aranytáskákkal, ezeket szintén a harminc alatti korosztály igényli nagyon. Persze abszolút számokban nem lehet kifejezni a keresletet, ami nálunk sok, az másnak biztos, hogy kevés, hisz mi nem egy ruhagyár vagyunk, hanem manufaktúra. Nem is tudnánk, nem is akarnánk százával vagy ötvenesével gyártani a ruhákat, de ez nem is volt célunk sosem.

Garden

Enyhén sportos karakterű, libbenős selyemmuszlin blúzok, elomló ruhácskák és gazdag fémdíszítés – nagy vonalakban ez jellemzi Náray Tamás kedvenc darabjait. No és az élénk színek. A pasztell citromszíntől a napsárgán át az almazöldig bezárólag az egzotikus kollekció palettáján a brillantfuxia, a marokkói narancs és a vibráló kiwizöld is feltűnik. A modellek derekán szikrázó, formatervezett aranyövek csak emelni tudnak az enyhén military vonalú, ámde rendkívül nőies összeállításokon.

Hogy virágos muszlinblúzzal kombinált, neonzöld pantallóban avagy padlót seprő, elomló muszlinruhában köszöntjük a nyarat – egyedül rajtunk áll, egy biztos, Náray Tamás forma- és színérzékenységének köszönhetően, még az almazöld zsebrészekkel egyensúlyozott pinkes-lilás nadrágkosztümöket magunkra öltve is stílusosak maradhatunk. A magas sarkú szandálokra tekert citromszín, narancs szalagocskák, nemcsak a selyemblúzokon csillogó flitterekkel harmonizálnak remekül, ötletes kiegészítőiül szolgálnak a mesterien kidolgozott, szemkápráztató ruhácskáknak, lélekvidító, mell alatt húzott topocskáknak is.

MZ: Abszolút nőkről beszélgettünk. Ki lesz az új múzsája Epres Panni után?
NT: Épp a 2007/2008-as őszi/téli katalógus címlapját tartom a kezemben, Panni mellett a mi kutyáink láthatók a képen. Úgy alakult, hogy Pannival egy évre előre megfotóztunk mindent. Ugyan volt róla szó, hogy valaki mást szeretnék helyette, de végül is az az igazság, hogy mégsem nagyon szeretnék mást. Panni után nagyon fel van adva a lecke. Ha tényleg nem egy hiperszuper modellt talál az ember, akire azért relatíve kicsi az esély, akkor nincs is sok értelme próbálkozni. Meg persze azt sem szeretném, hogy valaki elnyomja Pannit, ahogy azt se szeretném, ha ő maradna alul a „vetélkedésben”. Pannival megbeszéltük, hogy nagyon igyekszik vissza, és ahogy a szülés után visszanyeri az alakját, szerintem ez őt ismerve egy évnél nem lesz több, visszaáll. Meglátjuk, hogy lesz, mindenesetre most nem tervezek változtatást, nagyon szokatlan is lenne. Ahhoz, hogy ilyen színvonalú katalógusokat tudjunk fotózni, ahhoz nekem elég behatóan kellett ismernem Pannit. Hogy olyan darabokat adjak rá, amik illenek hozzá, hisz nincs az a hibátlan testalkat, amit egy ruhával ne lehetne szétbombázni. Még a legszebb és legcsinosabb nőkre is lehet olyan ruhákat adni, hogy a fal adja a másikat, megcsúnyulnak bennük és elvesztik az alakjukat. Ugyanakkor ez fordítva is megáll, kevésbé szép és kevésbé jó alakú nőket is fel lehet úgy tuningolni, hogy azt hiszed, egy hollywoodi színésznő lépett be az ajtón. Ez mind optikai bűvészet. Nekünk attól volt jó a katalógusunk, hogy nagyon tudtunk együtt dolgozni Pannival és szerintem fogunk is még. Nagyon drukkolok neki, hogy minden rendben menjen. Irtózatosan nagy lesz a baba, ő is 183 cm magas, a kedvese is 195 cm, nem tudom, majd meglátjuk. Attól is függ, hogy zajlik le a szülés, sikerül-e természetes úton világra hoznia a csemetéjét. Majd kiderül. Egy darabig valóban, de aztán nem gondolkodtam abban, hogy más legyen helyette.

Coctail-Evening

És ha már Náray bemutatón jártunk, természetesen az haute couture gyöngyszemeit, az elegáns esküvők, terasz vacsorák ihlette, káprázatos selyemremekeket sem kellett nélkülöznünk. A feketében, fehérben, fekete-fehérben, pirosban tündöklő matlasszé estélyi és koktélruhák szinte dísztelen, ámde mesteri kivitelükkel vonták magukra figyelmünket, mindössze néhány találóan elhelyezett fodor, vagy egy-egy apró, törékeny masni díszítette őket a hátsó pántok találkozásánál.

A klasszikus eleganciára építő darabokat, a felvonuló modellekhez hasonlóan mi is kedvünkre variálhatjuk kiegészítőkkel. A rendezőelv a játékosság, élvezzük a kontrasztok frissességet sugalló, áldásos hatását. A fekete miniruhához méretes, bordó nyakéket, piros szandált húzzunk, a fehérhez köldökig lógázó fekete gyöngysort akasszunk nyakunkba. Mindent a jó ízlés keretein belül maradva persze. Az ezúttal barna frizurával tündöklő Sarnyai Eszter hosszú fehér estélyiéhez például aprócska, flitterekkel, műanyaglapocskákkal ékített szütyő illik.

Természetesen ezúton sem feledkezhetünk meg a leheletfinom muszlinból készült, harsány színekben játszó estélyikről, melyek az egzotikus üdülőhelyek, már-már képzeletbeli világ(ok) csillagfényes tengerpartjainak hangulatát idézik. A modellek nyakában színes láncok hada, csuklójukon karkötők csilingelnek, harmonikusan illeszkedve az említett darabokhoz.

A finálét előlegző mennyasszony színrelépésekor már zengő taps élteti Náray Tamást. Nem hiába, a sárgába álmodott, elől felsliccelt, hátul mini uszályba torkolló, lilás virághímzésekkel ékített csoda mellett senki nem mehet el érzések nélkül. Nemcsak a boldog ara kobakjáról futó lila tülluszály élénk virágocskáit zárjuk szívünkbe, vele együtt a gazdag variációs lehetőségeknek teret adó kollekció, mesterien komponált divatbemutató szülőatyját is. A vivát valóban kijár, az est végére tenyér nem is marad piros foltok nélkül.

MZ: A szezonnyitó bemutató után, készül-e újabb tévés produkció, melyben megcsodálhatjuk alkotásait?
NT: A levegőben volt egy csomó minden az RTL Klub televíziónál, de most még nem tudom, végül is tető alá kerül-e vagy sem. Mondjuk nagyon szeretnék valamit csinálni, nagyon jó lenne újra együtt dolgozni, ez azért tényleg nagyon élvezetes feladat. Most, hogy bemutattuk ezt a nyári kollekciót, azért szeretnék egy picit lazább nyarat a tavalyinál. Az egy dráma volt, tavasszal ért véget a Szombat esti láz egy, nyáron Amerikába mentem filmet forgatni, utána visszajöttem, akkor indult a Szombat esti láz kettő, közben mentek a kollekciók, közben még dolgoztam egy külföldi cégnek is, a tavalyi év annyira brutális volt, hogy nem szeretnék hasonlót. Nem is lenne baj, ha most egy picikét lightosabbra sikerülne ez az egész, szeretnék egy kicsit a kutyáimmal is többet foglalkozni és persze aztán remélem, ősztől majd valami televíziós produkciót is kilátásba helyeznek.

MZ: A magyar hírességeken túl, külföldieknek is tervez?
NT: Az az igazság, hogy nagyon sok külföldi megrendelésünk van, különösen a koktélalkalmi és az estélyi ruhák tekintetében. Nagyon szeretik a ruháinkat Amerikában, az estélyiken túl ezeket a könnyű, nyári muszlinruhákat például. Azok, akik nagyon elegáns utazásokra mennek különböző vacsorákhoz, partykra veszik föl általában. Mondjuk úgy, vannak külföldi kuncsaftjaink. Világsztárok még nem vásároltak tőlünk, mert ahhoz először is Budapestre kellene eljönniük. Esetükben egyébként is sokszor az ügynökség dönt, ahhoz nagyon ott kell lenni, hogy kiválasszanak. Ezzel együtt, azért sok ismert ember van külföldön, színész, énekes, operaház tagja, vagy producer feleség Hollywoodban, aki Náray ruhát visel. Tehát ilyenek vannak, de ahhoz, hogy egy világsztár fölvegye a ruhádat, ahhoz világmárkának kell lenni. Másképp nem működik. Igazából meg nem is tudom, vágynék-e efféle babérokra. Pont valakivel beszélgettünk itt arról, hogy én mindig olyan jókedvűnek meg kiegyensúlyozottnak látszom és akkor biztos, hogy az is vagyok mindig. Mondtam, hogy igen, azért vagyok mindig az, mert, sok minden van ugyan, amit nem szeretek magamban, de amit a legjobban szeretek az az, hogy tudok elégedett lenni, tudok jó érzéssel gondolni valamire. Fiatal koromban sokszor ostoroztam magam, hogy lehetnék ambiciózusabb, több, és közben meg azt gondolom, nem is baj, hogy nem így történt. Mert mindennek tudok örülni, egy tárgynak, vagy, hogy tetszett a bemutatóm azoknak az embereknek, akik ide eljöttek. Nem vágyom olyan dolgokra, amit nem érhetek el, vagy amiről azt gondolom, nem érhetem el. Ez nem kishitűség és nem is realitás kérdése, hanem szeretek annak örülni, ami már meg van, vagy zsákban van, emiatt látszom én egy ilyen megelégedett, vagy harmonikusabb embernek. És amiatt is, hogy nem kínzom magam olyan dolgokkal, amik nem az enyémek.