USE unused, tervezőcsoport

Díjakat díjakra halmoznak, pályázatokat nyernek gyors egymásutánban, akárha tündérmesében járnánk, ahol még a lehetetlen kívánságok is varázsütésre teljesülnek.

Kincset érő paradoxon

Díjakat díjakra halmoznak, pályázatokat nyernek gyors egymásutánban, akárha tündérmesében járnánk, ahol még a lehetetlen kívánságok is varázsütésre teljesülnek. De nem. A cég formájában épp egy éves fennállását ünneplő USE unused tervezőcsoport, Füzes Eszter, Godena-Juhász Attila és Tóth András triásza keményen megdolgozik a sikerért. Ha kell, kezük alatt roham sebességgel születik meg a legújabb kollekció, a jól összeszokott hármas kapkodni nem kapkod persze, a legapróbb részletekre is árgus szemekkel ügyel. A 2004-es és 2005-ös AZ Év Fiatal Divattervezői háromszor jártak a párizsi Fashion Weeken, meghódították Tokiót most pedig New Yorkot készülnek leigázni. Ötleteik tárháza kifogyhatatlan, előttük a jövő!

„Első emelet”

F�zes Eszterrel �s Godena-Juh�sz Attil�val, a USE tervező csoport k�t tagj�val, a 2006. szeptember�ben megny�lt showroomjukban tal�lkozom. A Nemzeti Sz�nh�zzal szemben l�vő Hung�ria Malom �p�letegy�ttesei k�s�rtetiesen hasonl�tanak egym�sra, a l�tes�tm�nyrengetegben elsőre nehezen tal�lom a helyes ir�nyt. Csak a port�s sz�v�lyes �tbaigaz�t�sa ut�n lelek a megfelelő h�zra, a feket�ben �sz�, apr�cska t�bla – USE – val�ban ott d�szeleg a kapun. Az első emeletre fut�l�p�sben szaladok fel, kereszt�lv�gok a s�t�t folyos�k egyik�n, szinte labirintusban �rzem magam, mire a vasajt� el� �rek m�r semmit nem k�v�nok jobban, mint bejutni.

A t�gas showroom feh�rre meszelt falai, az ablakokon be�mlő napf�ny mindj�rt bar�ts�goss� teszik a helyis�get. A terem falhoz t�masztott reg�ljain cs�bos kollekci�k v�rakoznak, az egyik sarokban szorgos varr�nő ny�st�li az „interlockot”, Godena-Juh�sz Attila a snittekkel, szab�smint�kkal bor�tott rajzasztalt�l emelkedik fel j�tt�mre. Kisv�rtatva F�zes Eszter is csatlakozik hozz�nk, T�th Andr�s hi�ny�ban az �vegasztalhoz �l�nk t�rsalogni. A fiatalokb�l �rad a sz�, időnk�nt egym�s szav�ba v�gva rekonstru�lj�k a m�ltat, hi�ba, ketten k�nnyebb eml�kezni. Ambici�zusak, tettre k�szek, nem „sz�lltak el” a sikereiktől. Tehets�g�k kellő al�zattal p�rosult, �gy azt�n tudj�k, van m�g hov� előre…

Csoportszellem

MZ: Mi�rt az angolosan j�l csengő USE nevet v�lasztott�tok?
Godena-Juh�sz Attila: 2002-ben r�szt vett�nk egy jelig�s munkaruha p�ly�zaton, ekkor tal�ltuk ki a USE nevet, ami�rt bev�lt, ehhez ny�ltunk vissza akkor is, amikor nevet kellett adnunk a tervezőcsoportnak.

MZ: A� finn p�ly�zat előtt nem is ismert�tek egym�st?
Attila: Igaz�b�l �n Eszterrel m�r tal�lkoztam. M�g r�gen, Kaposv�rott j�rtunk egy suliba, de nem ismert�k egym�st, csak �gy l�t�sb�l �s nagyon fut�lag. A bar�ts�gunk v�g�l is az egyetemi �vekre vezethető vissza, egy �vfolyamra j�rtunk. V�g�l is egy p�ly�zat volt az, ami ezt a h�rom �n�ll� embert egy csoportba kov�csolta.

MZ: Nem gondoltatok arra, hogy egyenk�nt is megmutass�tok a tehets�geteket?
Attila: Őszint�n sz�lva megfordult m�r a fej�nkben, sőt a ruh�k k�z�tt van is olyan, amelyikről egy�rtelműen meg lehet �llap�tani, ki tervezte, de �gy gondolom, hogy am�g j�l műk�dik ez a h�rmas, felesleges egyenk�nt pr�b�lkoznunk.

MZ: Mik az előnyei, h�tr�nyai a csoportmunk�nak?
F�zes Eszter: Az előnye a csoportmunk�nak az, hogy a sok munk�t le tudjuk osztani. A h�tr�nya pedig, hogy nem felt�tlen�l �rt�nk mindig mindenben egyet. Pont most volt egy ilyen jellegű besz�lget�s�nk, hogy jobban le kellene osztani a dolgokat, tiszt�zni, hogy amit nyugodt sz�vvel r�b�zunk az egyikre, abba a m�sik kettő ne sz�ljon bele minden egyes l�p�sn�l. Szerintem ez a m�dja a fejlőd�snek. �gy fog megmaradni az a harm�nia is, ami most jellemző a csoportra.

„Neh�z az iskola t�ska?”

MZ: Mi vezetett benneteket a divattervez�s fel�?
Eszter: �n nem tudom, a divattervez�sen k�v�l nem is akartam soha m�ssal foglalkozni, nekem ez egy�rtelműen adott volt.
Attila: �n nagyon sok mindennel foglalkoztam előtte. Alapvetően ker�mi�n v�geztem m�g a k�z�psuliban, azt�n �veges voltam r� p�r �vig, majd szobr�sz. A ker�mia �s az �veg is mind t�rrel foglalkoz� dolgok, gyakorlatilag a ruhatervez�s ugyanez, eset�ben ugyan�gy t�rbeli kompoz�ci�kr�l van sz�, csak m�s anyagb�l k�sz�lnek a művek �s embereken mutatod be őket.

MZ: Nem v�letlen, hogy az Iparműv�szeti Egyetem �lt�z�ktervező szak�n k�t�ttetek ki. Tan�raitok k�z�l akadt valaki, aki az indul�s�n�l seg�tett benneteket?
Attila: Ez egy k�nos k�rd�s. Nem szeretn�k senkit kiemelni, nehogy a t�bbiek megs�rtődjenek.
Eszter: Azt mindenk�ppen szeretn�m megeml�teni, hogy B�rdos Katit�l nagyon sokat tanultunk. Mind emberileg, mind szakmailag, mind kitart�sban sokat seg�tett.

MZ: M�g jav�ban az egyetem padsorait koptatt�tok, amikor 2003-ban Londonban, az Első Eur�pai Divat Par�d�n főd�jat nyertetek…
Eszter: A versenyt feh�r ruh�kra �rt�k ki, mi akkor �ppen k�tőszakon voltunk cseref�l�ven, �s kiz�r�lag csak feh�r ruh�kat tervezt�nk. Hatot k�sz�tett�nk el a rajzok alapj�n, ezek k�z�l kettővel nevezt�nk be a versenyre. Kiutaztunk Londonba, ahol 24 orsz�gb�l 48 r�sztvevő k�pviselte mag�t a versenyen, majd megnyert�k az első d�jat.
Attila: Nagyon vicces, hogy ezt pont most eml�ted, mert a napokban kapott Dorka, a menedzser�nk az egyik internetes port�lon kereszt�l Vivienne Westwoodt�l egy e-mailt, hogy eml�kszik r�nk. Vivienne-nek gyakorlatilag az egyik munkat�rsa volt benne a zsűriben. �rdekes, hogy ennek m�g mindig van ut�hat�sa.

MZ: Magyarorsz�gon, hogy fogadt�k a sikereiteket?
Attila: Itthon? Szerintem j�l. A londoni verseny ut�n sz�mos �js�gban jelent meg r�lunk cikk, tal�n ekkor kezdtek r�nk jobban felfigyelni. Ekkor dolgoztunk elősz�r azzal a fot�ssal, Perlaki M�rtonnal, akivel az�ta is egy�tt dolgozunk �s ennek kapcs�n ismerkedt�nk meg Halasi Rit�val is, aki akkor anno az �triumnak volt a főszerkesztője. �rt erről egy cikket, k�sőbb a diplomamunk�nkn�l is az egyik opponens�nk volt �s a mai napig szoros kapcsolat fűz hozz�. T�nyleg nagyon sok sz�l indult el akkor, ami az�rt a mai napig megvan. V�g�l is az egyetem berkein bel�l voltunk m�g, amikor ez a helyez�s hazai m�diavisszhangot keltett, ennek k�sz�nhetően m�r nagyobb figyelmet tudott kapni a diplomamunk�nk is.

Nemcsak a szerelem v�rosa: P�rizs

MZ: 2004-ben a diplomamunk�tokkal deb�t�ltatok…
Attila: Igen. Gyakorlatilag előtte m�g elment�nk egy szemeszterre P�rizsba, ami rettentően inspirat�v volt, azt�n hazaj�tt�nk, �s megcsin�ltuk a diplom�t. A diploma ut�n volt egy pici sz�net, gyakorlatilag f�l �vig pihent�nk �s ut�na tavasszal mutattuk be a k�vetkező kollekci�t. V�g�l is kihagytunk egy szezont. Hivatalosan, teh�t v�llalkoz�s form�j�ban, egy �ve műk�dik a c�g, ami azt jelenti, hogy most volt a harmadik szezonunk a nemzetk�zi sz�nt�ren.

MZ: A p�rizsi oktat�s sokban k�l�nb�z�tt a hazait�l?
Attila: Ott teljesen m�s az oktat�si rendszer. Az az �t �v P�rizsban �gy oszlik meg, hogy a hallgat�k csak h�rmat t�ltenek az iskola keretein bel�l, a marad�k kettőt pedig gyakorlatban v�gzik. Mivel mi akkor m�r �t�d�vesk�nt ment�nk ki, azon a szakaszon, ahov� ők az első h�rom �v folyam�n eljutottak, m�r t�l voltunk. A p�rizsiak mindenf�le alapokat megtanulnak az iskol�ban, de mag�t a szakm�t azt alapvetően nagy c�gekn�l saj�t�tj�k el. Ez itthon eleve nem lehets�ges, hisz nem igen l�teznek ilyen nagy c�gek, az iskol�k sem szorgalmazz�k, hogy gyakorlatra el tudjanak menni a hallgat�k. M�s a strukt�ra, ez�rt nem is nagyon tudtunk az ő oktat�si rendszer�kbe beilleszkedni. T�lk�pzettek voltunk... Az a lehetős�g pedig, hogy mi is elmenj�nk gyakorlatra kinti c�gekhez, az�rt esett k�tba, mert nagyon k�sőn, csak a helysz�nen der�ltek ki ezek a strukt�rabeli k�l�nbs�gek. Ezt m�r nem volt időnk norm�lisan leszervezni. De a kint t�lt�tt szemeszter ennek ellen�re nagyon hasznos volt, P�rizs az�rt nagyon inspir�l� v�ros. Felt�ltőd�snek sem volt utols�, olyan nyugodt �letemben nem voltam, mint akkor – id�zi vissza mosolyogva Attila.
Eszter: �s tegy�k hozz�, ott tal�ltuk ki a diplomamunk�nkat is. Meg az�rt a portfoli�nkkal elm�szk�ltunk erre-arra.

MZ: Erre-arra?
Attila: Megn�zt�k, milyen �gyn�ks�gek, lehetős�gek vannak P�rizsban – mondj�k szinte egyszerre. Voltunk trend előrejelző �gyn�ks�gekn�l, akik azzal foglalkoznak, hogy trendbookokat adnak ki, amik a k�vetkező szezonoknak a sz�n �s forma �s egy�b előrejelz�s�t tartalmazz�k. Nagyon tanuls�gos volt.

The Room & New York

MZ: Azt�n j�tt az �jabb elismer�s, 2004-2005-ben az �v Fiatal Tervezője d�jjal jutalmazt�k a USE-t…
Attila: V�g�l is az �v fiatal tervezője d�j ezeknek a dolgoknak a folyom�nya volt. Az�rt folyamatosan cikkezett a m�dia, hallottak r�lunk, �s h�t mellette p�rhuzamosan kij�tt a Room magazin. The Room – jav�t Eszter. A The Room, aminek mi szint�n alap�t�i voltunk �s a The Room-os ki�ll�t�s, ami gyakorlatilag m�r hozz�tartozik a magazin �jabb �s �jabb sz�m�nak a kij�vetel�hez. A The Room ezzel a kis fogad�ssal egy�tt el�g j�l be�p�lt a szakm�ba, az�rt ennek is k�sz�nhető, hogy folyamatosan lehet r�lunk hallani, �s fot�anyagainkat l�tni a magazinon kereszt�l. Meg az�rt igyeksz�nk divatbemutat�kat is csin�lni...

MZ: Hogy ker�ltetek azt�n New Yorkba?
Attila: Ez volt ugye egy �vvel ezelőtt. Teh�t most vagyunk a c�galap�t�sn�l. Az oka az volt, hogy megismert�k Ors�s L�szl� Jakabot.
Eszter jav�t: Ors�s L�szl� Jakab, aki egy�bk�nt a Magyar Kultur�lis Int�zet vezető igazgat�ja New Yorkban, minket onnan ismert meg, hogy ott volt a diploma-bemutat�nkon a K�rolyi kertben. L�tta a diplomaruh�inkat �s az�rt akart minket New Yorkba vinni, hogy csin�ljunk kint is egy bemutat�t. A dologhoz hozz�tartozik, hogy volt egy magyaros kollekci�nk, amit a magyar n�pműv�szet inspir�lt, jobban mondva, a hagyom�nyokat moderniz�lva k�sz�tett�k. Ennek a kollekci�nak az Ar�n�ban volt a bemutat�ja, nem is eml�kszem, mikor.
2005 �prilis-m�jus�ban – veszi �t a sz�t Attila, ez volt az első kollekci�, aminek a hordhat� darabjait k�sőbb m�r �rultuk boltban is. A Retrock Deluxe-ban �s Helsinkiben is. Helsinki v�g�l is a Deluxe-on kereszt�l j�tt, kint is egy magyar sz�rmaz�s� sr�c foglalkozik a ruh�inkkal. A Deluxeban tal�lkozott vel�k, megtetszettek neki, �gy h�t felk�n�lta a lehetős�get, hogy akkor ő is �ruln� őket. Ez volt az első k�lf�ldi siker�nk, ez adta az �tletet, mennyire j� volna egy kicsit jobban belefolyni ezekbe a k�lf�ldi dolgokba, mennyivel t�bb lehetős�g van benne, mint itthon terjeszkedni. Itthon van egy biztos �r, ami f�l� nem mehetsz, ami az�rt nagyon megk�ti a kezed, onnant�l fogva, hogy milyen anyagokat haszn�lsz.
Eszter: �s akkor �gy folytat�dott a dolog, hogy Ors�s L�szl� Jakab felk�rt minket, menj�nk ki New Yorkba, tartsunk egy bemutat�t vagy ki�ll�t�st ezekből a magyaros ruh�kb�l.
Attila: Kivitt�k a magyaros kollekci�t, de �gy voltunk vele, hogy ha m�r kaptuk ezt a lehetős�get, akkor gyorsan kellene csin�lni egy �j kollekci�t is. Okt�berben tudtuk, hogy janu�rban megy�nk New Yorkba �s hogy ott akkor lesz a Fashion Week. Elk�sz�tett�k a ruh�kat, lefot�ztuk őket, csin�ltunk belőle egy look bookot. Erről a fekete kollekci�r�l van sz�, ami itt l�g most a h�tunk m�g�tt – sz�rja k�zbe Eszter. �s akkor ezt kivitt�k �s elment�nk k�l�nb�ző �gyn�ks�gekhez, showroomokhoz – fejezi be a t�rt�netet Attila.

MZ: Mit sz�ltak a munk�itokhoz a kinti �gyn�ks�gek?
Attila: T�bb helyről is j�tt visszajelz�s, hogy ez j�. Az egyik showroom m�g azt is felaj�nlotta, hogy ugyan New Yorkban m�r tart a Fashion Week, azon nem tudunk r�szt venni, arr�l m�r lek�st�nk, de P�rizsban sz�vesen bemutatj�k a kollekci�nkat, ha szeretn�nk. Ugye ott mindig k�t h�nappal k�sőbb van Fashion Week, mindig New York az eleje �s P�rizs a v�ge a rendezv�nynek. Igaz�b�l, akkor kezdett el az eg�sz tev�kenys�g�nk �zleti jelleget �lteni.

Kontinenseket �sszek�tő fekete kollekci�

MZ: Hogy sz�letett meg ilyen fergeteges sebess�ggel a fekete kollekci�?
Attila: Akkor m�g a showroomunk sem volt meg! Ennek a fekete kollekci�nak a mintadarabjai �gy k�sz�ltek el, hogy k�l�nf�le bedolgoz� varr�nőkkel csin�ltattuk �s gyakorlatilag a lak�som nagyszob�j�t rendezt�nk be ideiglenes műhelynek. Akkor j�tt�nk r�, hogy ezt a m�dszert m�r kinőtt�k �s akkor kezdt�nk el keresni egy megfelelő helyet. P�r h�tre r� kezdőd�tt a 2006-os Fashion Week P�rizsban, ut�na tal�ltuk ezt az �zletet. J�tt a ny�r, fel�j�t�s, k�b� augusztusban vett�k birtokba a showroomunkat, okt�berben tartottunk egy showroom szentelő bemutat�t. Szint�n ősszel j�tt�nk ki a 2007 tavasz/ny�ri kollekci�val is, amivel azt�n szint�n kiment�nk P�rizsba �s Berlinbe. Berlinben van egy showroom, amelyikkel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, teh�t ez a P�rizs–Berlin vonal ez fix. Sőt, a k�vetkező ősz/t�li szezonnal m�r Toki�ban is bemutatkozhattunk, ami egy p�ly�zatnak k�sz�nhetően siker�lt.

MZ: Ez volt az International Fashion Fair. Hogy ker�ltetek ki Toki�ba?
Eszter: Ez ism�t a v�letlen műve volt. Amikor kint voltunk P�rizsban az előző kollekci�val, a 2006 tavasz/ny�rival, ami nemsok�ra idehaza is kiker�l a polcokra, a ki�ll�t�term�nkbe bet�vedt egy k�t-h�rom emberből �ll� jap�n csoport. Egy igazgat� az asszisztens�vel, akik elmes�lt�k, hogy Toki�ban is van egy ilyen Fashion Week jellegű dolog. Igaz, ott jobban k�l�n vannak v�lasztva a dolgok, teh�t ott a Fashion Fair alatt van egy r�szről az �rul�s, p�r h�nappal k�sőbb meg vannak maguk a bemutat�k. Felk�n�ltak egy olyan lehetős�get, hogy p�ly�zzunk meg egy kis showrooomban egy standot, ahol �rulhatjuk a ruh�inkat. Megp�ly�ztuk, megnyert�k �s �gy ment�nk ki most Toki�ba janu�rban.
Attila: �s akkor ugye, tegy�k hozz�, ennek k�sz�nhetően most m�r Toki�ban �s Kore�ban is lehet kapni a ruh�inkat.

MZ: �s tegy�k hozz� azt is, hogy az IFF-en a legjobb 10 m�rka k�z� v�lasztott�k a USE-t! H�nyb�l is?
Attila: 100-b�l, 200-b�l. Ami igaz�b�l neh�z, hisz első �vesek vagyunk, ami egy m�rk�n�l nulla, semmi.
Eszter: �t �vtől szokt�k sz�m�tani a m�rk�kat.
Attila: �pp ez�rt sokan m�g nem adtak le megrendel�seket, kiv�rnak. Az emberek csak konstat�lt�k, hogy l�tez�nk �s k�sz. Megn�zt�k a kollekci�t, majd ha j�vőre m�g ott lesz�nk, nem megy�nk csődbe, akkor rendelnek től�nk.
Eszter: Ott egy rak�s m�rka van, minden �vben egyre t�bb, az emberek teh�t jogosan k�v�ncsiak, tudjuk-e tartani a st�lust, a sz�nvonalat, amit elősz�r l�ttak től�nk. Egy�ltal�n �letben maradunk-e, lehet-e r�nk sz�m�tani, amit megbesz�l�nk, tartjuk-e.

A USE h�za t�j�n folyamatosan zajlik az �let, m�g mi besz�lget�nk, a bar�ts�gos showroomba vevő �rkezik…

Fashion Week³

MZ: 2007. m�rcius�ban m�r harmadszor vettettek r�szt a p�rizsi Fashion Weeken. Hogy k�pzelj�k el ezt a divathetet?
Eszter: P�rizsban a Fashion Week most m�rcius 1-től 4-ig tartott, legal�bbis nek�nk ez az �rul�si időszaka. �gy k�pzelj�tek el, hogy rengeteg showroom van, amin bel�l lehet standokat b�relni. De a helyzet tov�bb bonyol�dik, mert showroomon bel�l is k�t� v�ltozat l�tezik. Vagy egy picit BMW-s hangulata van, teh�t csak standokb�l �ll �s nincs semmi konkr�t arculata, ez ink�bb az �rul�sra megy r�. Vagy vannak olyan showroomok is, ahol ugyan kevesebb m�rka van jelen, viszont ezek a nagyobb nevűek, dr�g�bb �rkateg�ri�val, nagyobb, levegősebb t�rrel. Mivel meg szerett�k volna tapasztalni, melyik showroom felel meg igaz�n az ig�nyeinknek, a m�rkak�pnek, szezononk�nt v�ltogattuk őket. Legelősz�r voltunk a Showroom Seven-n�l, akik - �gy visszatekintve - a legjobbnak tűnnek azok k�z�l, akikkel eddig dolgoztunk. Ők az ut�bbi fajta showroom voltak, nagyobb ter�leten, kevesebb tervezővel műk�dtek, minős�gibb volt az eg�sz, nem egy ilyen fair, v�s�r jellegű standol�s, hanem kifejezetten showroom. T�bbet foglalkoztak vel�nk, t�bb buyer volt nagyobb boltokt�l. Id�ig h�rom showroomban voltunk, legut�bb egy olyanban, amin m�g k�t m�sik magyar divattervezővel osztoztunk. H�rom magyar egy standon nem bizonyult t�l j� megold�snak, kicsi volt a hely �s �gy nem csak a levegőt, de szinte a buyereket is egym�s elől sz�vtuk el.

MZ: Kikkel osztoztatok egy standon?
Eszter: Nanushk�val �s a Nes-sel, Szil�gyi Andival.
Attila: A fiatalok k�z�l v�g�l is mi h�rman vagyunk azok, akik nemzetk�zi piacon is r�szt vesz�nk, legal�bbis pr�b�lunk. Gondolt�k, hogy erre lehetne pi�rban �p�teni, egy magyar standot kialak�tani vonz� dolog. Ami nem mondom, hogy nem volt az v�g�lis, de igaz�b�l annyira m�s mindh�rom m�rk�nak az arculata, hogy v�geredm�nyben nem volt j� megold�s.
Eszter: Meg kicsi volt a hely is. Nem tudt�l k�peket kirakni, �llv�nyt fel�ll�tani.
Attila: Egyszer �s mindenkorra megfizett�k a tanul�p�nzt!

MZ: Van jobb megold�s?
Eszter: Szerintem most az lesz, hogy maradunk enn�l a showroomn�l, mert sok �rdeklődő volt, de k�l�n standon pr�b�lkozunk, �s valami jobb helysz�nen. Az is nagyon fontos, hogy hova helyeznek el. Mert hogyha f�l, a m�sodik emeletre egy sarokba, akkor oda alig fognak eljutni az emberek, m�g ha a f�ldszinten kapsz helyet az ajt�val szemben, akkor ott mindenki megn�zi majd a ruh�idat.

MZ: �s, ha mindenki megn�zte volna a ruh�itokat?
Attila: Gyakorlatilag azt az�rt sikerk�nt sz�molhatjuk el, hogy minden szezonban vannak �jabb �s �jabb boltok, amik megkeresnek. Azt �ln�m meg csődk�nt, ha nem lenn�nek. �s h�l’ Isten a r�gi v�s�rl�k sem p�rtolnak el től�nk. Most egyelőre ugyan f�ggőben vagyunk, az elk�vetkezendő k�t �vben sok minden t�rt�nhet, de t�nyleg nagyon sok �rdeklődő volt, nagyon sok lookbookot sz�tosztottunk, �s jelenleg is t�rgyal�sok folynak k�l�nb�ző boltokkal, �gyhogy m�g bej�het egy p�r �jabb lehetős�g.

Szt�rok a USE port�j�n

MZ: A sok �rdeklődő k�z�tt szt�rkuncsaftok is akadnak?
Attila: H�resebb vevők? A vevőkkel mi nem tal�lkozunk, mi csak a boltokkal tal�lkozunk, a boltok k�pviselőivel.
Eszter: Itthon p�ld�ul Marozs�n Erik�t �lt�ztetj�k, szeret minket, �s a fell�pőruh�it is mi szoktuk csin�lni. K�lf�ld�n meg, ahogy Attila mondja, nem tudjuk. De a boltok, ahol a ruh�inkat �rus�tj�k, az�rt el�g j� m�rk�kkal vannak egy�tt. Az a bolt p�ld�ul, ami Sv�dorsz�gban van sokak irigys�g�t kiv�ltotta. M�sokt�l hallottuk, hogy de j� nek�nk, hogy ott vagyunk, ők �vek �ta szeretn�nek bejutni, mert az Sv�dorsz�g egyik legjobb boltja. Nem tudjuk, nem vagyunk ott, nem l�tjuk, csak az interneten tudjuk megn�zni a k�peket.
Attila: Amit tal�n el lehet mondani m�g, nagy sz�m �s j�l is hangzik, hogy a Sax Fifth Avenue buyere is megfordult n�lunk. Az egy nagyon rangos bolt New Yorkban, tal�n az egyik legrangosabb. Oda nem lenne rossz beker�lni. Kinti kapcsolatokon kereszt�l tal�n siker�lhet is.

MZ: Mire jutottatok a Sax Fifth Avenue buyer�vel?
Eszter: Elsősorban tan�csokat adott nek�nk, hisz az a kollekci�, amivel most voltunk kint elsősorban nem az ő arculat�nak felelt meg.
Attila: Igaz�b�l, ami most m�g egy kicsit gyenge pontunk, vagy �gy �rezz�k, hogy j� piac lenne a m�rk�nak, az az amerikai piac, ahol egyelőre m�g nem voltunk ki�ll�tani, nem vett�nk r�szt New York-i Fashion Weeken. Ezt szeretn�nk orvosolni a j�vő szezonra �s ehhez ez az ember nagyon k�zel �ll. Nagyon kedves volt, nagyon aranyos, biztos, hogy a j�vő szezonban is megn�zi a kollekci�nkat, �s el fogja mondani a v�lem�ny�t r�la, �s ne felejts�k el, �zleti tan�csokat is adott, ingyen, ami az�rt nagyon fontos.

MZ: Marozs�n Erika fell�pőruh�i mellett, Yonderboy-t, a sz�ps�ges Zs�d�t, a k�lf�ld�n is bizony�tott sz�n�sznő-modellt, Osv�rt Andit �lt�ztetitek, ahogy Cseh Annam�ria filmes jelmezeit is ti k�sz�tett�tek, miben k�l�nb�zik egy filmes munka a kollekci� tervez�stől?
Eszter: Egy film nagyon sok mindent elvisel. P�ld�ul, ha csak előr�l l�tszik a ruha, nem kell kidolgozni, nem kell annyira odafigyelni arra, hogy van megvarrva h�tul. Ink�bb makettszerű. Sokkal jobban el lehet nagyolni.
Attila: Ez �gy van. M�s a jelmez. �n tan�tok egy divatsuliban is �s ott is teljesen el van szepar�lva ez a k�t dolog. Van aki nagy form�kban, sz�nekben, l�tv�nyban, jelmezszerűen gondolkodik, ez kicsit a k�pzőműv�szet fel� ir�nyozza a dolgot, van aki pedig a hordhat�, ready to wear fashion fel� indul, ahol viszont t�nyleg minden apr� r�szlet sz�m�t. P�ld�ul, hogy hogy van megcsin�lva az a gomb, m�g ez a jelmezn�l nincs. Ott ink�bb erőteljes, sokkol� hat�st kell el�rni m�r az első m�sodpercben.
Eszter: Mi viszont a kollekci�n�l nagyon figyel�nk arra, hogy m�g a c�mke is gy�ny�rűen legyen megcsin�lva. A minős�g nagyon fontos sz�munkra, hogy a gomblyukt�l elkezdve ne cs�sszon le a varr�s, ne foszoljon az anyag. Egy kollekci�n�l az anyag minős�g�re is nagyon kell figyelni.

F�l �vvel a j�vőbe…

MZ: Ha m�r kollekci�kn�l tartunk, melyik a kedvencetek?
Attila: Szerintem mindig az �j. Ezt akartam mondani �n is – sz�rja k�zbe Eszter. Csak az a rossz benne, hogy mindig van egy f�l�v elcs�sz�s. Sz�vem szerint �n m�r ugran�k is a k�vetkezőre, ink�bb azok l�gjanak itt. De m�g csak most j�n a ny�r. K�zben pedig gyakorlatilag a napokban �rkeznek be az �jabb �s �jabb anyagmint�k k�lf�ldről, amiket m�r a j�vő ny�ri kollekci�nkhoz fogunk haszn�lni.

MZ: Melyik d�jatokra, elismer�setekre vagytok a legb�szk�bbek?
Eszter: �n nagyobb eredm�nynek tartom, hogy szerepelni tudunk a Fashion Weekeken �s k�lf�ld fele tudunk terjeszkedni. Teh�t nem a p�ly�zatokban �s d�jakban m�rem a sikert, hanem ink�bb ebben. Persze itt is van neh�zs�g, mi voltak�ppen �gy csin�ljuk meg az eg�sz kollekci�nkat, hogy ugye nem vagyunk kint k�lf�ld�n, nem vagyunk tűzk�zelben, nem tudjuk, hogy a t�bbiek mit csin�lnak. Mik az erőviszonyok. Kimegy�nk erre a n�gy napra f�l�vente �s azon m�lik a k�vetkező f�l�v�nk. Ezt �gy itthonr�l leszervezni nagyon neh�z, arra meg m�g nincsen kapacit�sunk, hogy megfizess�nk kint egy �gyn�ks�get, mert az nagyon dr�ga lenne. Alternat�v megold�sokkal kell �ln�nk, musz�j felkutatnunk olyanokat, akik esetleg kevesebb p�nz�rt tudnak nek�nk t�bb mindent ny�jtani. Ez nyilv�n nem �r fel annyival, mintha egy rendesen megfizetett �gyn�ks�get v�lasztan�nk, akinek iszony� nagy vevők�re �s iszony� nagy ismerets�gi k�re van.
Attila: Min�l t�bb piacon kint k�ne lenn�nk. Igaz�b�l egy kezdő m�rka elviseli egy h�rom, n�gy, �t szezonon kereszt�l, hogy nincs m�g�tte pi�r, de ut�na m�r� elengedhetetlen, hogy k�lf�ldi pi�r is legyen m�g�tte. K�l�nben megtorpan a n�veked�s. Most pont azon vagyunk, hogy a k�vetkező szezonra az �gyn�ks�gekkel is ki�p�ts�k a kapcsolatot. Lehet, hogy van most egy londoni sz�l, lehet, hogy van most egy p�rizsi sz�l, New Yorkkal v�ltozatlanul kezdeni kell valamit, hogy ne csak ugyan�gy ebben az egy-k�t napban legyen kint a kollekci�nk, hanem legyen egy showroom, ahol az �v folyam�n folyamatosan kint lehet. Teh�t azt mondom, most hogy kint voltunk a t�li kollekci�val, gyakorlatilag m�r ott is hagyhattuk volna a ruh�kat. A ny�r folyam�n tudn�k haszn�lni a k�l�nb�ző magazinok stylistjai, le lehetne fot�zni őket. Ez az egy h�t ne arra legyen, hogy megismerj�k a m�rk�t, hanem ott m�r csak az �zletek k�tessenek Most azt kell el�rn�nk, hogy kint is folyamatosan jelen legyenek a kollekci�ink. Ez a j�vőre a nagy terv.

MZ: Merthogy az az egy-k�t nap nem sok mindenre el�g a Fashion Weeken…
Attila: Nem. Az alatt az egy h�t alatt van sz�mos divatbemutat�, egyr�szt a Fashion Week s�torban, m�sr�szt a legnagyobb, a nagyon-nagyon nagy m�rk�knak speci�lis, k�l�n saj�t maguk �ltal fel�p�tett d�szletek �s helysz�nek k�z�tt. Ezzel p�rhuzamosan vannak a showroomok, amiről m�r besz�lt�nk, mert a bemutat� csak a show r�sze, megn�zik a ruh�kat az emberek, de mag�t a rendel�st nem ott adj�k le. Ut�na elmennek a showroomba, ahol ott az eg�sz kollekci�, meg tudj�k tapogatni a ruh�kat, esetleg fel is pr�b�lnak egy-k�t darabot �s le is adhatj�k a konkr�t megrendel�seiket. Rengeteg showroom van, ahol a m�rk�k a showroomoknak megfelelően csoportosulnak. Nagyon kev�s olyan tervező van, t�nyleg csak a legnagyobbak, akiknek saj�t showroomok van. Alexander Mcquinnek esetleg. De p�ld�ul Chalayan is m�sik h�rom m�rk�val van egy�tt. Mi eddig h�rom showroomban voltunk, ahogy Eszter m�r az előbb elmondta, ha nagy neveket akarsz hallani, akkor p�ld�ul a Showroom Sevenben, ahol elősz�r voltunk, Anna Suivel, vagy Nicole Bartley-val �ll�tottunk ki. A mostani fear egy kicsit m�s volt, jobban specializ�l�dott az �jgener�ci�s� tervezőkre. Persze mindkettőnek megvan a maga előnye. Ha nagyobb m�rk�val �ll�tasz ki, az az�rt j�, mert a nagy m�rka bevonz egy csom� buyert, �szrevehetnek t�ged is, viszont ha egy ilyen helyre m�sz, ahol most voltunk, ami ink�bb a fiatal tervezőkre, a contemporary fashionre specializ�l�dott, az az�rt lehet j�, mert aki odaj�n, az direkt az�rt j�n oda, mert kifejezetten fiatal m�rk�kat keres.

MZ: Eml�tett�tek Vivienne Westwoodot, m�s k�lf�ldi nagys�g is figyeli a munk�ss�gotokat?
Eszter: Ezt nem �gy kell �rt�kelni, hogy odafigyel r�nk. Ha kim�sz �s k�r�l n�zel, ilyen t�pus� m�rk�b�l, mint a mi�nk t�bb sz�z van, nagyon sok a fiatal, nagyon sok a tehets�g a vil�g minden t�j�r�l.
Attila: Furcsa ezeket a dolgokat inn�t Budapestről n�zni.
Eszter: Kimegy az ember �s kiny�lik a vil�g. M�g mi is elbizonytalanodunk n�ha, �risten, hogy is akarjuk tulajdonk�pp, olyan nagy a verseny.

Hazai vizeken…

MZ: Itthon m�s a helyzet?
Attila: Itthon nem nagyon van verseny, vagy nem nagyon vannak jelen hasonl� kateg�ri�ban m�rk�k. Itt a tervezők m�s t�pus� dolgokat csin�lnak, gondolok itt a Pipett�ra, vagy az Aquanaut�ra. Ők sokkal ink�bb fiataloknak sz�l�, olcs�bb ruh�kat terveznek, nem kifejezetten kollekci�ban gondolkozva. Egy underground szubkult�ra kiel�g�t�s�re t�rekszenek. Jellemző, hogy a fiatal tervezők ehhez fognak, mert viszonylag kisebb anyagi �s energia befektet�ssel r�gt�n megt�r�l a munk�juk. Ez egy direkt �rul�si lehetős�g, ennek van piaca. N�lunk viszont f�l�ves cs�sz�sban k�sz�lnek a kollekci�k. Nem mondom, nek�nk is m�ly levegőt kellett venn�nk, hogy bele merj�nk v�gni ebbe az eg�szbe, sokat kock�ztatunk mind a mai napig. M�g mindig egy egy �ves c�gről besz�l�nk, el�g stresszes a munka �s m�g egy j� p�r �vig az is lesz, am�g stabil c�g nem lesz�nk. M�g nagyon meg kell gondoljuk a k�lts�gvet�st, mindent.

MZ: Mi a fő ir�nya a kollekci�itoknak?
Eszter: Szerintem minden kollekci�nak m�s.
Attila: Noha voltak mindenf�le kiugr�saink k�l�nb�ző ir�nyokban, azt vett�k �szre, az volt p�ld�ul az idei szezonnak a fő tanuls�ga, hogy t�nyleg csak nagyon koncepci�zusan lehet megcsin�lni a kollekci�t �s az a j�, ha mindegyik m�s �s m�s. Ki kell v�lasztanunk egy szeletet, amire specializ�l�dunk, mert t�l sok mindent pr�b�lunk �t�lelni. Azt vett�k �szre, az a j�, ha egy m�rka egy szeletre koncentr�l, de arra nagyon. A mostani kollekci�nkban p�ld�ul a 40 eur�st�l eg�sz az haute couture kateg�ri�ig voltak ruh�ink. Ez a kab�t, mutatom, ami �gy k�zzel van kizsin�rozva, term�szetesen sokkal t�bbe ker�l, mint mondjuk egy felső. Igaz�b�l el k�ne d�nteni, melyik vonalon akarunk haladni, mert k�t darab k�z�tt nem lehet ilyen nagy k�l�nbs�g. Ami fel� pr�b�ljuk a m�rk�t elvinni, az a klasszikus haute couture h�zaknak a sziluettjeit �s formavil�g�t id�zi �s azt a fajta nőiess�ghez val� hozz��ll�st, ami akkor d�vott, gondoljunk itt a Dior �tvenes �vekbeli dolgaira, vagy Chanelre. Ezt az �r�ks�get viszont megpr�b�ljuk teljesen huszadik sz�zadira form�lni �s innovat�van kezelni.

MZ: Melyik c�lcsoportot c�lozz�tok meg a ruh�itokkal?
Attila: Ha meg k�ne fogalmaznom, ki a mi c�lcsoportunk, akkor azt mondan�m, a 25-től az 50 �vesig terjedő koroszt�ly, de főleg a harmincasok. Az egyetemista itt m�g nem j�n sz�ba, sokkal ink�bb az egyetemen m�r t�ll�pett nők, akik k�pesek eltartani saj�t magukat, sokat dolgoznak, magasabb poz�ci�ban. Azok a nők, akik abszol�t saj�t maguk ir�ny�tj�k az �let�ket, erős �s hat�rozott elk�pzel�s�k van saj�t st�lusukr�l �s arr�l, hogy a k�sőbbiekben, hogy szeretn�k le�lni az �let�ket. Kozmopolit�k, nyitottak a vil�g dolgaira, sokat utaznak. A ruh�k sziluettj�ben a klasszikus Dior sziluettek t�kr�ződnek, viszont a koszt�m �s a ruha tipikusan olyan ruhadarabok, amiben meg tudsz jelenni egy alkalom sor�n, lehet az egy �zleti megbesz�l�s is, ahol tekint�lyt is sug�rzol, de m�gis nőies tudsz maradni. Nem egy olyan nő az ide�lunk, akit a f�rje �lt�ztet �s csak d�sznőnek van az ura mellett, hanem egy �rett nő, akinek egy�ni �s hat�rozott st�lusa van. Az innovat�v anyaghaszn�lat is nagyon l�nyeges n�lunk. A klasszikus form�k abszol�t modern k�nt�sben jelentkeznek, amit a legmodernebb, legizgalmasabb anyagok haszn�lat�val �r�nk el.

MZ: Aprop� anyagok. J�l tudom, hogy a p�rizsi anyagv�s�ron szerzitek be őket?
Attila: Igen, a p�rizsi anyagv�s�rra j�runk ki, gyakorlatilag oda a vil�g minden t�j�r�l �rkeznek kereskedők. Az idein főleg olaszok voltak, de sokan j�ttek Angli�b�l is, �sszevissza mindenfelől. Abszol�t eur�pai orsz�gokb�l v�s�rolunk �s semmik�ppen nem �zsi�b�l, nem az �zsiai olcs�bb anyagokat r�szes�tj�k előnyben, főleg olasz �s főleg Eur�p�n bel�li dolgokat haszn�lunk. Az�rt is engedhetj�k meg magunknak az eur�pai, minős�gibb anyagokat, mert eset�nkben nem nagysz�ri�s, hanem kissz�ri�s kollekci�r�l besz�l�nk, teh�t nem ezer m�terekben rendelj�k őket.

Mindent a vevő�rt!

MZ: Kedvenc k�lf�ldi, hazai tervezők? (Eszter hi�ny�ban, aki az im�nt �rkezett v�s�rl�nak seg�t alkalmas ruh�t v�lasztani, Attil�val folytatom a besz�lget�st.)
Attila: Igen, ilyenek vannak. �n p�ld�ul nagyon szeretem Jil Sandert, meg szeretem Karl Lagerfeldet, szeretem Chanelt. A Balenciagan�l is vannak dolgok, amik tetszenek. Hazaib�l, h�t nem is tudom, tal�n Anda Em�lia az, akit a legjobban kedvelek.

MZ: Eszter hordja az �ltalatok tervezett ruh�kat?
Attila: Abszol�t. Ami most rajta van, a fekete harisny�val p�ros�tott r�vid ruh�cska, az is egy egyszerűbb, olcs�bb felsőnk.

MZ: Ha valaki kedvet kapott volna a v�s�rl�shoz, ide j�het a Soroks�ri �tra, vagy…?
Attila: Vagy ide kell j�nnie, vagy a Retrockba. Az a baj, hogy a Retrockba is sokkal t�bbet adunk el k�lf�ldieknek, azt a boltot is az ide l�togat� turist�k tartj�k fent. N�lunk a pl�z�kban v�s�rolnak az emberek. A vil�g minden t�j�n van pl�za, csak m�shol m�r a '70-es �vekben is volt �s mostanra m�r csak a proletari�tus haszn�lja őket. N�lunk vannak m�g mindig menőnek kiki�ltva. A USE-nak is lett volna lehetős�ge ott �rulni, de azt mondtam, hogy nem. Designer boltokat meg nem nagyon �ri meg l�trehozni. Idehaza m�g Marc Jacobsot, ami egy nagyon nagy m�rka, is alig ismerik. M�g a di�kjaimon is megszoktam lepődni, akik elm�letileg az�rt j�nnek abba az iskol�ba, hogy ezzel a szakm�val foglalkozzanak, mennyire t�j�kozatlanok. Tal�n a designer boltok hi�nya �s ez a fajta műveletlens�g �sszef�gg. Tal�n, ha lenn�nek designer boltok… Igazi 22-es csapd�ja. Mi is gondolkodtunk azon, hogy esetleg a belv�rosban k�ne nyitnunk egy m�rkaboltot, de azt�n r�j�tt�nk, hogy felesleges. Minek �s kinek, a turist�knak nyissunk egy �zletet? Mert az lenne belőle. Sz�val fura ez a hazai dolog.

MZ: �prilis 12-�n a hazai k�z�ns�g is l�thatja a ruh�itokat. B�cs�z�ul, kedv�bresztőnek besz�lj�nk egy picit a 2007� tavasz/ny�ri kollekci�r�l!
Attila: A feh�r volt a legfőbb sz�n, amit v�lasztottunk. A be�ll�t�s, ahogy a kamp�nyk�peken is l�tod, teljesen statikus, teljesen egyszerű. A legfőbb inspir�ci�t a jap�n horrorfilmek vil�ga adta, valami nagyon-nagyon purit�n, nagyon egyszerű, nagyon tiszta �s minimalista dolgot szerett�nk volna l�trehozni. A m�sik, ami ehhez kapcsol�dott az pedig a hetvenes �vek szocialista divatja, szocialista ruh�ja volt. Nagyon sok k�penyruha van a tavaszi-ny�ri kollekci�nkban �s a balon kab�tok is kicsit a b�kebeli, nőv�rke k�penyekre hajaznak. Az eg�sz kollekci� nagyon aszexu�lis, m�gis van benne valami elfojtott szexualit�s, emiatt is kapcsolhat� hangulatban kicsit a jap�n horrorfilmekhez. Nekem szem�ly szerint a fő inspir�ci�t a Meghallgat�s c�mű jap�n film adta. �s hogy az anyagokr�l is mondjunk valamit, a kontraszt ism�t jelen van, mint �ltal�ban mindig. Főleg pamutanyagokat haszn�ltunk, amihez a csillog� lakkot v�lasztottuk, mint kontrasztos anyagot. Fantasztikusak a lakk kieg�sz�tők, magas talp� szand�lok, amiknek m�r egy icipicit prostitu�ltakat id�ző, perverz hat�suk is van... De majd megl�tj�tok, ha elj�tt�k!

Fot�k a USE unused tervezőcsoportr�l

Írta: MZ , Dátum: 2007-03-29

• Divatház, - márka
• Divatipar
• Divattervező
• Divattervező verseny
• Exkluzív
• Anda Emília
• Chanel
• Cseh Annamária
• Fashion Awards Hungary
• Fashion Week
• Füzes Eszter
• Godena-Juhász Attila
• London
• Marozsán Erika
• New York
• Osvárt Andrea
• Párizs
• Retrock Deluxe
• The Room
• Tokió
• USE unused
• Tóth András
• Vivienne Westwood
• Zséda
• Nanushka