Koczka, sztárfodrász

Testnevelő tanárnak készült, de egy csúnya szalagszakadás következtében az utolsó pillanatban, mégis lecsúszott a felvételiről.

Ami a szívén, az a száján!

Koczka Testnevelő tanárnak készült, de egy csúnya szalagszakadás következtében az utolsó pillanatban, mégis lecsúszott a felvételiről. A fodrásziskolát édesanyja nógatására kezdte, majd a szakmunkásvizsga után Hajas Lászlóhoz került és nem mellesleg, végérvényesen beleszeretett a szakmába. A versenyzésre termett tanítvány, kerek kilenc esztendőt töltött mesterénél. A házibajnokságok, Hajas-kupák begyűjtése után, az országos bajnokságokon is bizonyított, majd az Intercoiffure révén Párizsban képviselhette hazánkat. Egyedül a Wella Trend Vision nem jött össze, szó szerint, hajszál híján múlott a siker. Hajas 2000-ben a londoni Alternative Hair Showra is magával vitte, ahol a Sassoon csapat is rácsodálkozott modelljének frizurájára. Tanítványai, mint oktatót, az ország, mint a Megasztár produkciók fodrászát üdvözli benne. 2006-ban az Év Fodrászának választották a Fashion Awards Hungaryn.

Intro

Koczkával a Liszt Ferenc tér egyik hangulatos és gasztro körökben is ismert éttermének, a bukszusokkal övezett Menzának teraszán találkozunk. A szél egy picit csíp ugyan, az energikus fodrászlány, aki sportladyhez híven, ezúttal is kerékpárral érkezik, megfogadta, nyáron nem hajlandó beülni sehová. Igaza van, bár a berendelt jeges üdítő megborzongat picit…

Kedves lány – gondolom a hajvirtuózról – Koczka előzékenyen még takarót is hozna nekem – a szemközti asztal külföldi turistái megelőzve bennünket már a Menza narancsszín plédjeibe bugyolálták reszkető tagjaikat -, ha nem utasítanám vissza. (Ilyen társaságban, kifejezetten jól esik fázni.). A szó valódi értelmében beszélgetünk, nincs helye a feszélyezettségnek, Koczka őszintén mesél életéről, a kezdeti bizonytalanságról, merevségről, félelemről, kicsit olyan ez, mint mikor barátnők, egymás között, de nem azokra a sziruposan rózsaszín pletyizésekre gondolok… Vér komoly témákról is lehet. Könnyedén? Ha az idő relatív szárnyalását vesszük, talán igen. És ebben mondanom sem kell, Koczka nyitottsága, magával ragadó lénye abszolút közrejátszott.

Amikor jó kezekbe kerül az olló…

HazaiDivat.hu: Próbáltam az interneten rákeresni a nevedre, de nem sok találatot kaptam…
Koczka: Nagyon kevesen tudják, hogy a teljes nevem Koczka Beatrix. Így nem is használom, annyira nem szeretem. Anyukám talán azért választotta a Beát, mert úgy gondolkozott, legyen minél egyszerűbb. A nővéremet Diának hívják, Bea, Dia, ezek egyszerűen kimondható nevek, gondolom ez volt a cél. Szerintem különösebben nem gondolkodtak rajta, milyen leszek, vagy milyen vagyok. Talán édesanyám az egyetlen, aki a keresztnevemen szólít.

HazaiDivat.hu: Jól érzem, hogy édesanyád elég meghatározó alakja az életednek?
Koczka: Nagyon, ő a mindenem. Nagyon sokat segített nekem a nevelőpapámmal együtt abban, hogy ezen a pályán elindultam. Ő mondta nekem mindig, hogy jaj ez a fodrászat ilyen jó lesz, olyan jó lesz majd, legyek fodrász. De én testnevelő tanárnak készültem.

HazaiDivat.hu: De aztán közbeszólt a sors, történt egy kis baleset
Koczka: A Testnevelési Főiskolára szerettem volna felvételizni, de egy olyan két-három héttel a nagy nap előtt bokaszalag szakadásom lett, ami miatt lemaradtam a felvételiről. Akkor mondta anyukám, hogy jó, akkor elintézzük, megyek a fodrásziskolába. Így lettem fodrász, egyébként sosem lettem volna az.

HazaiDivat.hu: Ha ennyire ellenezted a fodrászatot, miért nem próbáltál meg a rákövetkező évben felvételizni?
Koczka: Az elején tényleg nagyon utáltam ezt a fodrászosdit, egy tanulóműhelybe osztottak, és valóban gondolkodtam rajta, hogy jövőre újra megpróbálom a felvételit. De aztán ott találkoztam két emberrel, akik meghatározták az életem, Kovácsné Emi nénivel és Steinbach Misi bácsival. Sajnos Misi bácsi már meghalt, de tulajdonképpen Misi bácsinak a szakmaimádata, a szakma iránti alázata az, ami engem teljesen elsodort és onnantól fogva már nem is gondolkodtam rajta, hogy visszamenjek a főiskolára.

HazaiDivat.hu: Mikor és melyik fodrásziskolában végeztél?
Koczka: Hűha, már nem is emlékszem a nevére, ez egy szakmunkás iskola volt. Az iskolának a tanműhelyébe voltam kihelyezve, azt hiszem, ez akkor a Krisztina körúton volt, mostanra viszont, ha jól tudom, átkerült az Erzsébetre.

Egy hónap ólomsúlya

HazaiDivat.hu: Aztán kisvártatva Hajas Lászlóhoz kerültél!
Koczka: Hajas László, az is egy érdekes találkozás volt. A szakmunkásvizsgámon Hajas volt a vizsgáztató elnök. A vizsga után odajött hozzám, hogy közölje, ha gondolom és szeretnék nála dolgozni, akkor jelenjek meg ekkor és ekkor. Ez olyan vicces, mert én, még mielőtt elmentem volna a szakmunkásvizsgára, elhatároztam, hogy bármi történjék is, megkeresem a Hajast, vagy fölvesz, vagy nem. Erre ő jött oda hozzám, ez így sokkal jobban sült el. Úgyhogy odamentem a találkozóra, egy olyan két-három órát biztos megváratott, majd elmondta, hogy semmi akadálya, hogy hozzá menjek, egy hónap a próbaidő, ha megfelelek, akkor utána felvesznek.

HazaiDivat.hu: Izzasztó volt próbaidősnek lenni?
Koczka: Az az egy hónap úgy telt el, hogy semmit nem csináltam az égvilágon. Egy hónapig napi tíz órában benn álltam az emberek körül, és néztem, hogy ők mit csinálnak. Addig azt hittem, tudok valamit, de amikor beléptem az üzletbe és ott voltam az egy hónap próbaidőn, akkor rádöbbentem, hogy semmit nem tudok. Úristen – gondoltam - engem ide nem fognak felvenni, az én tudásom ide nulla. Aztán végül is felvettek. Kilenc évig dolgoztam ott.

HazaiDivat.hu: Ezek után talán nem is kérdéses, kit tartasz mesterednek…
Koczka: Nem. Nekem Hajas László a mesterem. Őt abszolút elismerem, szerintem ő a legjobb szakember. Rajta kívül van még egy pár fodrász, akit szeretek szakmailag, de mint mesteremet, egyértelműen őt nevezném meg. Meg igazándiból rajta keresztül Vidal Sassoon az, aki még a stílusomhoz közel áll.

HazaiDivat.hu: A versenyzésbe is viszonylag korán belecsöppentél. Mesélj egy kicsit erről az időszakról!
Koczka: Nem tudom a dátumot, de a versenyeimet mind Hajasnál nyertem. Voltak azok a bizonyos házi kupák, a Hajas kupák, azokon nyertem egy párszor csapattal, meg egyénileg is. Aztán utána volt egy-két országos bajnokság, tényleg nem emlékszem rá, mikor, amin kétszer indultam szabad kategóriában, azokat is megnyertem – mondja minden fellengzőség nélkül. Majd területi versenyeken indultam. Rengeteg kis kupám van, oklevelem, érmem, de magam sem tudom mikoriak. Amin nagyon szerettem volna nyerni, az a Wella Trend Vision, egy nagyon színvonalas verseny, na azon soha nem nyertem, mikor igazán közel álltam a győzelemhez, akkor is két pont hiányzott. Ha győzök, kimehettem volna Berlinbe, ahová nagyon szerettem volna kijutni, sajnos lecsúsztam róla.

London, Párizs

HazaiDivat.hu: Az Intercoiffure-ös győzelmeddel viszont kijutottál Párizsba!
Koczka: Tényleg, az Intercoiffure, el is felejtettem. Azon is indultam, azon is nyertem kétszer, egyszer senior kategóriában, egyszer simában, így én képviselhettem Magyarországot Párizsban, az is nagyon érdekes élmény volt. Tudod, miért? Bár oda aztán tényleg a világ minden tájáról érkeztek fodrászok, ott döbbentem rá, hogy a mi szintük, az a szint, amelyen mi állunk, az világszínvonal. Néhányan olyan hajakat csináltak, mint némelyik Marika néni a sarokról. Hazajöttem Párizsból és egy továbbképzésen el is mondtam Hajasnál az észrevételemet, hogy nálunk a tanulók olyan szinten vannak, mint a világ minden tájáról érkező, a területükön legkiválóbb fiatalok. Képzeld el, ilyen szinten vagyunk mi! – de ezt nem is tudjuk. Csak egy példát mondok, kaptunk modelleket, én egy nagyon egyszerű fóliás melírt csináltam egy új termék kipróbálásaként. Rövid hajú modell volt, igazából nem akartam túlzásokba esni, az ottani technikusok körbeállták. Egy sima, egyszerű melírt! Ha tudnák, mi mindent művelünk mi magyarok itthon, csodálkoznának nagyon, tényleg.

HazaiDivat.hu: Mi lehet az oka ennek a magas színvonalnak?
Koczka: Hogy mi az oka? Megint csak Lacihoz tudok visszanyúlni. Annak idején, amikor belemélyedt ebbe a szakmába, ő kezdte kitaposni ennek az útját, hogy hogyan tudnánk mi sok információt magunkba szívni. Ekezdett kijárni Londonba, és ha már ott volt, akkor a kiskapukat is megtalálta, például, hogy, hogy lehet belógni egy rendezvényre, vagy fölvette a Sassoon munkáit, szóval ilyen nagyon rafkósan megoldotta ezeket a dolgokat. Először egyedül ment ki, aztán hirdette is az eseményeket, egyre több embert csábított magával. Most már ott tartunk, hogy nem két-három ember megy ki Londonba, hanem ez egy központi rendezvénnyé vált, ötszázan már biztos kint vagyunk Magyarországról, ami szerintem egy nagyon jó eredmény. És annak köszönhetően, hogy ő ezt elindította annak idején, most már egyre többen jók a szakmában, egyre többen képesek továbbadni a jó dolgokat. Mindezek eredményeként szerintem a szakma is divatossá vált a fiatalok körében.

Sztár, sztár, Megasztár

HazaiDivat.hu: Ha már sztárokról esett szó, sokan a Megasztár fodrászaként ismertek meg. Hogy kerültél bele a csapatba?
Koczka: Négy évig voltam a Megasztár fodrásza, az is egy érdekes történet, ahogy belecsöppentem. Volt a Hajassal egy konfliktushelyzetünk, amit nem tudtunk rendezni, inkább dacból, hülyeségből nem beszéltük meg, és mivel mindketten elég fafejűek vagyunk, hagytuk is elmenni ezt a hajót. Kirúgott. Hirtelen ott álltam az utcán a semmiben, egyetlen bőrönddel a kezemben, vendégköröm az nem tudom, hol volt. Azt sem tudtam, hol dolgozzam. Egy kis időre, bár nem vagyok rá büszke, házhoz járó fodrász lettem, két hónapig így tudtam csak megoldani a vendégeimet. És ebben az időszakban, épp, amikor egyik vendégtől a másikhoz rohantam, kaptam egy telefonhívást Lakatos Márktól. Azt mondta, lenne holnap egy forgatás, ráérek-e. Mondtam, hogy most épp igen, van rá időm. Ez a "lenne egy holnapi forgatás", azt jelentette, hogy egy féléves forgatásba csöppentem bele, úgyhogy nem tudtam semmit. Nem mondtam árat se, csak azt, hogy megyek, mert volt időm. Körülbelül így lettem a Megasztár fodrásza, és aztán onnantól kezdve négy éven át készítettem a frizurákat.

HazaiDivat.hu: Nyugtass meg! Azóta rendeződött ez a viszony Hajas Lacival?
Koczka: Rendeződött a viszonyunk, talán egy jó évig nem beszéltünk egymással. Kint a Saloon International kiállításon találkoztunk, de akkor elment mellettem, nem állt velem szóba. Aztán egy év alatt lefutott ez a Megasztár dolog is.. Végül úgy tört meg a jég, hogy mivel Laci minden évben tart tanfolyamot, az egyik ilyenre befizettem, beültem a második sorba. Korábban ezeken a tanfolyamokon én is nagyon sokat oktattam, nagyon szeretett velem lenni Laci, mert végig röhögtük az egészet, állandóan sztoriztunk oda-vissza. Tehát befizettem, ott ültem a második sorban, Laci meglátott és akkor az egész oktatáson végig mondta, hogy itt van velem egy régi kollégám, nagyon büszke vagyok rá, és ő csinálta a Megasztárt. Állandóan lapogatott, meg összetörte a csontjaimat, úgyhogy úgy vettük ezt az egészet, hogy kibékültünk egymással. Én a mai napig azt gondolom, hogyha annak idején ezt megbeszéljük, akkor még mindig ott vagyok, biztos, hogy ott vagyok, mert én nagyon tisztelem őt, apámként tisztelem. És ami még nagyon fontos és nagyon jól esett tőle, hogy egyszer egy televíziós műsorban interjút adott és kapott egy olyan kérdést, hogy ismer-e Magyarországon jó női fodrászt, egyáltalán ki az, akit elismer. Egyedül az én nevemet mondta. Ezt nekem is csak mesélték a vendégeim, nem láttam, de rettentően jól esett. Azt hallani a mesteremtől, hogy elismer, az egy hihetetlenül jó dolog. Tehát igen, rendeződött a viszonyunk, a mai napig beszélünk telefonon, ha bármi problémával megkeresem. Ő mondjuk nem nagyon szokott hívogatni persze – nevet, de néha, ha én felhívom, és épp nem tudja felvenni a telefont, akkor visszahív, pedig ő nem az a típus. Szóval ez már egy normális viszony, ha kell, bevisz olyan helyekre, ahová nem tudok bejutni, ha kint vagyunk Londonban, akkor fél áron szerez nekem belépőjegyeket, szerintem ezt egyetlen tőle eltávozott fodrászának sem teszi meg.

HazaiDivat.hu: Ha már szóba került London, pontosítsunk, a Royal Albert Hall-beli bemutatókra gondolsz?
Koczka: Ez a Royal Albert Hall, meg a Saloon International. Képzeld el, hogy mi ott felléptünk! 2000-ben meghívták Hajas Lacit a Royal Albert Hallba szerepelni és ő engem is kivitt magával. Az egy csodálatos élmény volt, 4000 ember látta a munkáinkat. A legfantasztikusabb élményem az volt, hogy a modellem bement a Sassoon öltözőbe köszönni egy ismerősének, és ott, az én modellemet körbeállták a Sassoon fodrászok és azt mondták, hogy hú ez nagyon szép és nagyon rendben van, ennek nagyon örültem.

HazaiDivat.hu: A hangod is másképp cseng, mikor ezt mondod!
Koczka: Ez volt a legemlékezetesebb élményem, ez a Royal Albert Hall 2000-ben, oda nem mindenki juthat ki! És főleg az, hogy bent a backstage-ben találkoztam azokkal az emberekkel, akiket korábban a színpadon láttam.

HazaiDivat.hu: Visszatérve a Megasztárhoz, ez a négy év milyen nyomokat hagyott benned?
Koczka: Ez egy nagyon jó kis meló volt, nagyon szerettem. Tudni kell, hogy az első rostán ötven ember jut be, az ő hajukat kellett átalakítanom, úgy, hogy nem volt beleszólásuk, teljesen szabad kezet kaptam. Úgy és azt csináltam, amit és ahogy én szerettem volna, ahogy én láttam, hogy nekik jól áll, ezért is élveztem annyira. Az elején persze még működtek a fékek az embereknél, hogy „jaj ne már, csak egy centit vágj le”, de aztán látták, hogy jó hajakat csinálok és szép lassan el is kezdtek bízni bennem. Onnantól fogva már tényleg nem volt gáz, működött a dolog.

HazaiDivat.hu: Mai napig tartod a kapcsolatot a befutott énekesekkel?
Koczka: Az elején még akadt egy pár ember, akivel tartottam a kapcsolatot, csak nagyon furcsa ez a világ. Úgy vélem, ingyen senkinek nem vágom le a haját, maximum egy-két közeli barátnak, meg persze családtagnak, de ők úgy gondolták, hogy én ezt nekik is ingyen fogom csinálni, amit nem tettem meg. Szerintem ez a fő oka annak, hogy nem jönnek, mert ki kell fizetni. Most inkább olyan helyekre járnak, ahol szponzorálják őket, tudjuk, hogy van egy-két olyan „multicég”, aki ezt megteheti. Be lehet menni hozzájuk bármikor, és aki ott éppen ráér, levágja, vagy megfesti az illető haját. Én ezt nem tudom bevállalni, így szép lassan le is koptak ezek az emberek. Egy, kettő lelkes ember még mindig akad, most már ugyan ő is kevesebbet, de Mujahid Zoli rendszeres vendég, akkor Puskás Peti a mai napig szokott jönni, Palcsó Tomi is látogat. Ezek a srácok megvannak. Oláh Ibolya is megjelenik évente egyszer, ő egy ilyen szeleburdi alkat. Ők azok, akik a mai napig kitartottak mellettem, a többiek lemorzsolódtak. Akik az élvonalba kerültek, pláne.

HazaiDivat.hu: A most induló Mega produkciónak is te leszel a fodrásza?
Koczka: Nem tudom, egyelőre úgy néz ki, nem én leszek a fodrásza. Tavaly a jeges műsor kapcsán már Zsidró Tamás beajánlkozott, mint „multi”, ő be tudta vállalni azt, hogy barterban csinálja meg az egészet. Szerintem az történt, hogy ő kinyomott engem onnan, amivel sajnos nem tudok mit kezdeni. Ez egy ilyen helyzet, el kell fogadni, hogy nem tudom fölvenni a versenyt egy „multival”. És tegyük hozzá, nem is szeretném, úgy gondolom, nem azért tanultam meg ezt a szakmát, hogy utána ingyen dolgozzam, és ha már ennyi alázat van bennem a munkám iránt, akkor azt fizessék is meg, én biztos a legjobbat fogom adni. Én se kérek sokat, mint tudjuk a tévé nem is ad, köztudott, hogy rosszul fizetnek, meg időben sem akkor, amikor kellene, de ettől függetlenül szerintem jó dolog lenne, és színvonalas is, ha mégis ugyanazzal a gárdával indulna ez a negyedik, vagy nem is tudom, hányadik Megasztár széria. De szerintem nem ugyanaz a csapat lesz. Aztán még minden előfordulhat. Régebben is úgy volt, hogy augusztus utolsó napján hívtak fel, holnapután kellene jönni. Ilyesmi is előfordulhat, de most azt mondom, nem én leszek.

Trendek, stílusok

HazaiDivat.hu: Azt mondod, kifúrtak. A fodrászokra nem jellemző az összetartás?
Koczka: Összetartás? – igazándiból ez egy nagyon jó kérdés, mert tök jó lenne, ha lenne. Nem szabadna konkurálnunk egymással. Azt gondolom, minden fodrász más érzésekkel nyúl egy hajhoz, épp ezért nem tudunk egyformát alkotni. Lehet, hogy két hajat hasonlóképp le tudunk vágni, de az én munkámban teljesen más érzések, hangulatok vannak, mint egy másik fodrászéban, ezért azt gondolom, senki sem ellenfele a másiknak. Azt gondolom, össze kéne dolgoznunk, ha én csinálok egy szép hajat, akkor az inspiráljon mást arra, hogy csináljon egy még szebbet, ezzel tudnánk egy tök jó egységet alkotni. Én most nem érzem, hogy ez működne, azt érzem, hogy mindenki rivalizál a másikkal.. Valahogy ezt vissza kéne fogni. Engem tényleg inspirál mások munkája. Olyan jó lenne, ha ez a többiekre is igaz lenne.

HazaiDivat.hu: Érzésekről beszéltél, milyen érzésekből áll össze a Koczka stílus?
Koczka: Koczka stílus? Ezt igazándiból nem tudnám meghatározni neked. A legjobb az egészben az, hogy a vendégeim már megismerik a munkáimat. Jönnek hozzám és mondják, hogy jaj de jó, nem te csináltad XY haját? Valószínű, hogy van valami kézzellfogható, szemmel látható technika, amit alkalmazok. Személy szerint azt gondolom, a Lacitól tanult technikákba, meg a Vidal Sassoon inspirálta dolgokba teszem bele a saját érzéseimet, és attól vagyok egy kicsit koczkás, meg tulajdonképpen a személyiségem is elviszi ezt az egészet. Az, hogy határozottan kiállok azért, amit szeretek, függetlenül attól, hogy más mit szól hozzá. Talán ezt az ötvözetet tudnám így a saját stílusomként megnevezni.

HazaiDivat.hu: És mennyire szólnak bele ebbe a stílusba az aktuális trendek?
Koczka: Az az igazság, hogy ez is egy érdekes dolog. Mit nevezünk aktuálisnak? Véleményem szerint manapság nincs ilyen, hogy aktuális trend, elmúltak azok az időszakok, amik régen voltak, a charlie, a bob, a nagy klasszikusok a múlté. Annak idején tényleg mindenki ezeket hordta, ha jól állt neki, ha nem, vagy ha épp a dauer volt a divat, akkor dauerolt volt a haja. Most rengeteg stílus van, egy fodrásznak pedig az a feladata, hogy megnézze ezeket, kimenjen külföldre, magába szívja őket és a saját stílusával összeötvözve igazítsa a vendég fejére azt a bizonyos frizurát, hogy neki jól álljon. Tehát azért mert frufru a divat, ami a vendégemnek nem áll jól, nem fogok neki frufrut vágni, pusztán divatból. Mindenképp meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy ne az legyen, amit rengeteg fodrász csinál, hogy lát egy formát és rárakja a vendége fejére, mindegy, hogy az illik-e az egyéniségéhez vagy sem, a végén úgyis meg lesz neki magyarázva, hogy ez a divat. Nem szabad. A külföldiek által diktált trendet az ember ötvözze a saját érzéseivel, és úgy igazítsa a vendég fejére, hogy aztán ő jól érezze magát a bőrében, kapjon egy pici pluszt és, ami még fontos, hogy aztán ő is meg tudja magának csinálni otthon. Tehát ilyen, hogy aktuális trend, csak nekünk van fodrászoknak, a vendégnek pedig aktuálisan az, ami jól áll. Ezt kell egyensúlyba rakni.

„Kedves vendégeink…”

HazaiDivat.hu: A vendég megmondja, hogy mit szeretne vagy szabad kezet ad a fodrásznak?
Koczka: Az elején, mikor még kezdő voltam, akkor az „ilyet szeretnék” típus dominált, aztán amikor kezdtem egyre jobban belejönni és már látni térben is az egészet, és megvolt az egészben a bizalom is, akkortól, illetve most már az van, hogy azt csinálhatok, amit akarok. Pont ma beszélgettem egy vendégemmel, kérdezte tőlem, hogy mikortól éreztem azt, hogy én magabiztos vagyok ebben az egészben. És képzeld el, hogy a Hajasnál való elhelyezkedésemtől számítva 5 év után éreztem először azt, hogy úgy merek hozzányúlni egy hajhoz, hogy nem folyik a hátamon a víz, tehát nem indul el az a kis patak, nincs az a félelem, az a remegés, hogy mi lesz, hogy fog kinézni. Így a 12. év elteltével, ha elmondja a vendég, mit szeretne, magabiztosan tudok hozzányúlni a hajához és tudom, hogyan kell megcsinálni azt a frizurát, nincs bennem az a félsz, hogy el fogom rontani.

HazaiDivat.hu: Több ízben szóba kerültek a vendégeid, milyen vendégkörrel dolgozol?
Koczka: 12 év alatt kialakult ez a vendégkör, van egy bázis. Próbáltam utánaszámolni, szerintem egy 150-200 vendégem lehet, akiket úgy egy hónapban meg tudok csinálni, ebből persze vannak lemorzsolódó vendégek is. Ez egy olyan szakma, ahol rengeteg konfliktushelyzet alakulhat ki. Mondom neked azt, hogy késés, valaki nem mondja le az időpontját, vagy, ha lemondja is, a következő időpontra sem jön el, rengeteg konfliktushelyzet és megsértődési lehetőség van, a lemorzsolódás ezért abszolút adott. Lehet olyan is, aki mondjuk már az én stílusomat unta meg, átevickélt valahova máshova, ez teljesen rendben van. Az ő helyükre viszont jönnek azok, akik körében szájról–szájra terjed, hogy hol dolgozom. Pont most történt velem egy nagyon érdekes dolog, valaki mindenáron meg akart keresni engem... Hozzátartozik, hogy éppen egy szálláson voltunk. Nagyon vicces volt, hogy öt perccel azelőtt még arról beszélgettek, milyen jó lenne megtalálni a Koczkát, majd lemegyek a medencéhez, és ott megtalálnak. Vannak ilyen hozzám kerülő új vendégek is, és ez addig jó, amíg így marad, amíg a hírem szájról-szájra terjed, addig biztos, hogy jól csinálom. Nem kell kitenni cégért, nem kell reklámozzam magam, a munkám reklámoz engem. Akkor leszek bajban, ha ez megszűnik, mert akkor tudni fogom, hogy valamit rosszul csinálok.

HazaiDivat.hu: Hogy alakul a nemek aránya?
Koczka: Vegyesen. Mondhatom azt, hogy 50-50 százalék, de néha ez az arány át is billen a fiúk javára, nagyon sok fiú vendégem van, sokan adnak magukra, szeretik, ha jó a hajuk.

HazaiDivat.hu: Korban?
Koczka: A kiskölyöktől egészen a 63 évesig van kuncsaftom. Utóbbi egy idős hölgy, aki a legkomolyabb bob frizurát hordja, ezzel a rövid frufrus, kispajeszos, hátul fölnyírt változatával, ami nagyon jól áll neki, pedig nagyon kevés embernek áll jól, de ő bevállalja. Na, őt nagyon szeretem, egy napon született velem. Sajnos egészségügyileg már nincs annyira rendben, úgyhogy eljárok hozzá házhoz. Akkor a legfiatalabb vendégem két hónapos volt, az egyik vendégem hozta el a kisfiát, akinek levágtam a haját. Aztán pont most volt nálam egy család, akinek a gyermekeit láttam felnőni, kb. 3 és 7 éves koruk óta járnak hozzám, az egyik srác most már főiskolára jár, a másik most fog gimnáziumba menni. Mintha a saját gyerekeim lennének, úgy nőttek fel a szemem előtt!

HazaiDivat.hu: Na és a sztárkuncsaftok?
Koczka: Sztárkuncsaftok? Jártak hozzám sokan, de hát én egy iszonyatos rendszerben dolgozom, ami a sztároknak nem mindig megfelelő. Nem szeretem, ha késnek, nem szeretem, ha egy perccel előbb mondják le, mert közbejött valami, épp ezért kezdett apadni a számuk. Azért, van egy pár ember, aki alkalmazkodott a rigolyáimhoz. Nem tudom elviselni a hisztiket. Azt gondolom, én sem mondom meg senkinek, hogy beszéljen a színpadon, meg hogy, hogy játssza el a darabot, így én sem szeretem, ha beleszólnak abba, amit én csinálok, innentől kezdve nem nagyon szeretnek hozzám járni. Voltak sokan, akik szívesen jöttek volna, de mikor elkezdtek félórákat késegetni, hazaküldtem őket, függetlenül attól, hogy kik voltak és miért nem érkeztek időben, aztán nem jöttek többet. Megsértődtek. Aki kitart mellettem, hirtelen két nevet tudok neked mondani, Gregor Bernadett, ő mondjuk éves szinten egyszer jön, mindig csak egy centit vágatni a hajából, nem meri levágatni, mert imádja, hogy hosszú és Farkasházi Réka, aki megszokta a dolgaimat és rendszeresen alkalmazkodik hozzám.

Podmaniczky kontra Liszt

HazaiDivat.hu: Hol és mikor nyitottad az első szalonodat?
Koczka: Évszámot ne! Az első szalonomat a Podmaniczky utca 5-ben nyitottam, Lakatos Márkkal együtt csináltam, úgy, hogy az alsó szint volt az övé, én pedig a felső szintet béreltem tőle. Sajnos ez a koprodukció nem jött össze, három évig voltam ott, nagyon sok pénzt költöttem oda, hitelt is vettem fel, hogy nagyon szép legyen, de sajnos nem működött, mert Márkék nem vették komolyan az egészet. A lenti üzlet végül sohasem nyílt meg azalatt a három év alatt. Az alsó szint egyre jobban kezdett raktárosodni, és már nekem volt kellemetlen, hogy azon keresztül kell jönnie a vendégeimnek. Aztán megbeszéltük, hogy ez így nem működik, elkezdtem új helyet keresgélni. Most a Liszt Ferenc tér 3. alatt, a Pompei Pizzéria fölött Sári Kata művésztársammal megnyitottuk az új helyet. Úgy döntöttünk, hogy ma már, bár nem tervezem, hogy „multi” legyek, de mint egyéni ember nem lehet érvényesülni, ezért alakítottunk egy csapatot, aminek az lett a neve, hogy OutsiderHair. Kialakítottuk azt a stílust, azt a hangulatot, amiben dolgozni szeretünk. A vendégeink is azt mondják, hogy ahogy belépnek az ajtón egy iszonyatosan jó hangulat fogja el őket, olyan aurája van a helynek, hogy nagyon szeretnek ott lenni, van, aki direkt korábban jön, elüldögélnek, elolvasgatnak. Ilyen kis kuckós, szalonos lett az egész, nagyon-nagyon szeretjük.

A tehetség kevés!

HazaiDivat.hu: Apropó oktatás. Tanítványokat is többször említettél, most foglalkozol velük?
Koczka: Voltak tanítványaim, már a Hajasnál is rengeteg ember került ki a kezem közül, sőt, annak idején, mikor nála dolgoztam, Laci engem bízott meg az oktatás vezetésével. Én tartottam a továbbképzéseket, én készítettem fel a vizsgákra a tanulókat minden hétfőn. Aztán itt a mostani szalonban is voltak tanítványaim. Nem tudom, mi történt velük, az egyikőjük két évet töltött nálam, a másikuk most kezdte el, összefogtak ellenem és fölálltak, itthagytak. Nem tudom megmagyarázni, miért, de azt mondom, buta döntést hoztak, azt gondolják, máshol jobb, de ennél jobbat nem fognak találni. Nem azért, mert én vagyok a legjobb fodrász, hanem mert egy olyan baráti hangulatot, közeget alakítottam ki, ahol nem kellett rosszul érezniük magukat. Lehet, hogy ez volt a hibám, hogy túlságosan közel engedtem magamhoz őket és nem tartottam meg azt a bizonyos tanítvány-főnök viszonyt, de most tanultam ebből. Úgyhogy a következő tanulóim sajnos ennek az eseménynek a kárára valószínű, kevésbé kerülhetnek ilyen közel hozzám, tartani fogom az egy lépés távolságot. Egyelőre nincs tanulóm, de szeptembertől talán az iskola küld nekem, és akkor majd meglátjuk, ki marad, ki nem. Most már szkeptikus vagyok, szívem-lelkem adtam értük és olyan arculcsapás volt nekem ez a felállás, ami nagyon rosszul érintett. Túltettem magam rajta, de lelkileg azért nem esett jól. Rengeteget adtam, úgy érzem, ez nem volt fair.

HazaiDivat.hu: A tehetség fontosabb, vagy hogy kinél kamatoztathatja az ember?
Koczka: Azt gondolom, sokat számít, hová kerül az a fiatal, akiben szunnyad némi tehetség is. Mert akármilyen tehetséges lehet valaki, ha rossz helyen van, rossz információkat, rossz impulzusokat kap, akkor az a tehetség megreked egy bizonyos szinten, azon a szinten, amilyen impulzusokat az oktatójától kap. Nekem eddig mázlim volt, olyan fiatalok kerültek a kezeim közé, akikben úgy éreztem, mindig van valamilyen plusz, vagy tehetség. Őket fel lehet hozni olyan szintre, amivel el tudnak helyezkedni és aztán már csak rajtuk áll, hogy ezt hogyan kamatoztatják. Egyetlen fiú volt, aki tényleg nagyon tehetséges volt, a vérében volt a szakma, rajta nagyon éreztem, hogy rendben van, csak ő meg annyira szétszórt, meg felelőtlen, hogy a tehetségét el fogja tékozolni azzal, hogy megbízhatatlan, nincs ott, ahol kell, nem lehet rá számítani, hiányzik belőle az alázat a szakma iránt. Az összes tanítványomnak mindig azt mondom, hogy a legfontosabb, akármilyen tehetséges, akármilyen jó vagy, ha nincs meg benned az alázat a szakma iránt, nem fogsz érvényesülni az égvilágon sehol. Ez ennél a két gyereknél még mindig nincs meg, pedig azt hittem megvan, a kislányból nagyon jó fodrászt tudtam volna csinálni, kicsit a fiatalkori önmagamat láttam benne, ahogy hozzányúlt a hajakhoz. Az elején én is olyan esetlen voltam, kicsit merev, szögletes és ő is ilyen volt, rajta láttam, hogy belőle ki tudtam volna hozni, amit kell, dehát elsodorta az élet.

Fashion, fashion

HazaiDivat.hu: 2006-ban az Év Fodrásza lettél a Fashion Awardson, mit jelentett számodra ez az elismerés?
Koczka: Igen, az egy nagyon-nagy dolog, szívből örültem az elismerésnek. Igazándiból talán szintén én vagyok az egyetlen olyan szakmában is elismert fodrász, aki a fashion világban is ismert. Általában az a jellemző, hogy akit a szakmában ismernek, azt a ’fashionben’ egyáltalán nem. Ez az elismerés nekem épp ezért jelentett annyit, mert annak ellenére, hogy a szakma felé nagyon sokat bizonyítok, a fashion világban is megállom a helyem, és nemcsak hogy ismernek, de betettek engem az első helyre, ettől nagyon boldog voltam. A mai napig mindig arra törekszem, hogy ott legyek. 2006 óta minden évben jelölve voltam, nem kaptam meg a díjat, de én már annak örülök, hogy még mindig ott lehetek. Törekszem is a jelölésre, még ha a versenyt nem is nyerem meg. Azt hiszem, azok a munkáim, amiket oda elviszek minden évben, megállják a helyüket.

HazaiDivat.hu: Fashion világ… Legemlékezetesebb bemutatód?
Koczka: A Manier bemutatón találkoztunk először. Németh Anikó munkái egyszerűen gyönyörűek, hihetetlen összhangban tudtunk együttdolgozni. Talán ő volt az egyetlen, akinek éreztem a profizmusát, aki átlátta ezt az egészet, nagyon sokszor ültünk le tárgyalni, bízott a munkámban és hagyta, hogy csapongjak és ő is ugyanúgy csapongott. Nagyon élveztem azt a munkát, szerintem az egész egységén látszott, hogy egyben van, meg ki van találva. Ha sok ilyen Németh Anikó lenne, akkor én nagyon-nagyon szívesen dolgoznék velük, mert megéri.

HazaiDivat.hu: Forgatások?
Koczka: A forgatások reklámfilmek szoktak lenni, de az is egyre kevesebb. Le vannak osztva ezek a dolgok, bizonyos helyeken bizonyos emberek dolgoznak, ebbe most nem akarok belemenni. Az, hogy egyszer-kétszer eljutok egy-egy ilyen forgatásra, az meg megint azon múlik, hogy van-e ott ismerősöm, aki esetleg engem ajánl. Reklámfilmet nagyon keveset, fotózásokat most már egyre kevesebbet csinálok, azok is le vannak osztva, Cosmopolitan, meg ELLE mindenhol megvan a csapat, de nem bánom, mert a legrosszabbul fizető dolog az újság. Félre ne értsd, nem vagyok pénzcentrikus, nem ez a lényeg, hanem az, hogy nagyon szívesen ott vagyok napi 12-18 órát, de mikor másfél, két hónapot kell könyörögni azért, hogy fizessék ki a napomat, az már nem fér bele az időmbe és nincs is kedvem ezzel foglalkozni. Sokkal szívesebben vagyok akkor már a vendégeimmel egész nap, ők szeretik, értékelik, amit csinálok, szerintem ez sokkal fontosabb.

HazaiDivat.hu: Fotózások?
Koczka: A fotózásaim megvannak, tök jó kis csapatokat találtam magamnak, akik szeretnek velem dolgozni, meg hívnak is. Amikor már teljesen ki vagyunk éhezve, akkor egymást noszogatjuk, hogy csináljunk már valamit, menjünk el valahova, vasárnap fussunk össze, hozzunk össze valamit. Most vasárnap is összehozunk majd egy ilyen kis divatanyagot, őrületet, egy ilyen kis elborultságot, ahogy mi nevezzük. Ezeket nagyon szeretem, ha tehetném, csak azért lottóznék, hogy nyerjek, és ezeket a fotózásokat meg tudjam csinálni, mindenkit rendesen ki tudjak fizetni. Ez az egy álmom van, nyerni a lottón, saját újságot indítani, saját anyagokat készíteni.

Kedvencek

HazaiDivat.hu: Kedvenc magyar fodrász?
Koczka: Hajas.

HazaiDivat.hu: Kedvenc külföldi fodrász?
Koczka: Vidal Sassoon.

HazaiDivat.hu: Kik irányítják a frizuradivatot?
Koczka: Három vagy négy csapatot tudok neked mondani, az egyik a Vidal Sassoon team, a másik a Tony and Guy team, akkor a Tigi. Ezeken belül Anthony Mascolo, akkor a kontyos világban Patrick Cameron, aki ennek az iránynak az alapirányítója a világon. Akkor vannak, akik még szintén kiváltak a Vidal Sassoontól: Tim Hartley, a Saco elnevezésű csapat, akik gyönyörű dolgokat csinálnak, kicsit elborultak, nagyon szeretem őket - őket biztosan tudnám mondani élvonalban. Aztán ezek után van még a Mahogani, akik még odafigyelnek a trendre, aztán a Sanrizz, akiket szintén szeretek. Ezeket mind-mind meg szoktam nézni.

HazaiDivat.hu: Múzsa?
Koczka: Régen volt egy lány, akivel rendszeresen dolgoztam, vágtam a haját, mondhatnám azt, hogy ő a múzsám volt, mert olyan érdekes arca volt, hogy mindig tudtam rá hajakat kreálni. Jó párszor be is küldtem internetes versenyekre ezeket a hajakat. Sajnos ő meghízott, és nem tudok már vele dolgozni. Úgyhogy ő talán a múzsám, konkrétan nincs más, most nincs. Egyébként iszonyatosan csapongó ember vagyok. Nagyon érdekes, hogy akárhányszor megyek egy munkára, felkérésre, számtalanszor adódik úgy, hogy nagyon üres az agyam, nem tudom, mit csináljak holnap. Nagyon sokat agyalok és aztán fura, de reggel felkelés előtt fél órával mindig beugrik, mindig megjön az a gondolat, amit szeretnék. Nincs feltétlenül szükségem múzsára, egyszerűen tudom az inspirációt, tudom, mit kérnek, tudom, hogy technikailag mit vagyok képes véghezvinni, és fejben beugrik a dolog. Aztán kiderül, hogy ezt gyakorlatilag is véghez tudom-e vinni. De ha esetleg menetközben valami baki történik, azt is megoldom, ezt le is kopogom – megteszi, legalábbis eddig mindig sikerült megoldani.

HazaiDivat.hu: A családtagok hajáról már szó esett, de ki vágja a te frizurád?
Koczka: Az én hajamat most egy hajvágó gép vágta, mert már hosszabb volt és kitaláltam, hogy rasztázzuk be. Rávettem Sári Kata barátnőmet, aki hat és fél órán keresztül rasztázta, persze mi nem olyan speciális rasztát csinálunk, azt nem merem állítani, hogy annyira értünk hozzá, mindenesetre olyan rasztaszerű lett. Aztán annyira nem bírtam elviselni, hogy nem bírok beletúrni a hajamba, hogy levágtuk géppel az egészet, négy nap múlva. Négy napig voltam rasztás, de legalább egyszer az is voltam, kipróbáltam.

Írta: MZ , Dátum: 2008-10-17