Esküvő Kiállítás 2009 a Budapest Kongresszusi Központban (január 16-18.)

Elrebegni a boldogító igent felettébb könnyű - hiszi az, aki még sosem házasodott. Ám, legtöbbünknek csak sejtéseink lehetnek arról, hogy mennyi munka, idő, energia és szervezés van egy-egy lagziban. Szaladgálás ide, rohanás oda, hogy minden tökéletes legyen a nagy napon. Meghívók, helyszín, templom, anyakönyvvezető és persze a esküvői ruha, meg a fejdísz, fátyol, cipő, miegymás... Szerencsére idén is megnyitotta kapuit az Esküvő Kiállítás a Budapest Kongresszusi Központban 2009. január 16. és 18. között, ahol mindent megtalálhattunk egy helyen, ami csak kellhet egy csodás esküvőhöz, az elfoglalt arák nagy-nagy örömére.

Érkezés

Orlando Komor, hideg időben érkeztem a Kongresszusi Központhoz, amely előtt hatalmas fehér limuzin, fekete, masnival díszített nászautó és hasonló csodagépek hirdették, itt bizony "valami van". Erről tanúskodott az a 10-15 ember is, aki minden lépésemnél - míg eljutottam a bejárathoz - egy-egy szórólapot nyomott a kezembe, így mire bebocsátást nyertem az épületbe, úgy festettem, mint aki nem is be akar menni, hanem kifelé tart. Odabent gyorsan megszabadultam a kabátomtól, a rengeteg szóróanyagtól, s máris belevetettem magam a népes tömegbe, mely főképp a pavilontól pavilonig szaladgáló, kipirult menyasszonyokból, örömanyákból, barátnőkből, hugicákból és nővérekből verbuválódott össze. Persze azért akadt egy-két férfiember is a népes siserahadban, de valljuk be, az esküvő azért mégiscsak női műfaj!

A komor hideg időt azonnal feledtem, ahogy engem is a pavilonok közé sodort a népes embersereg. Hol asztali dekorációkat, hol ékszereket láttam a pultokon és kiállítótermekben, csokiszökőkutat, no meg rengeteg ruhát. Már-már magam is a zsibongó tömeg részévé olvadtam, mikor egyszerre megütötte a fülemet valami vérpezsdítő zene, s az emberi csacsogás monotóniájától menekülve követtem a hangot, mely egy táncbemutató helyszínére vezetett, ahol ívbe hajlott hátú, elegáns tartású leányzó simult hercig partnere karjaiba. A kűr végeztével megtudhattuk, bizony az ifjú párnak is illő lenne legalább ily módon ropnia a lagziban, így aki házasságra készül, az nyomban iratkozzon be a hirdetett táncisokába, ahol a keringő és a vérmes tangó lépéseit is profi szinten elsajátíthatják a nagy napig.

Tükröm, tükröm, mondd meg nékem...

Daalarna Miután a zene elhallgatott s a táncosok is pihenni vonultak, én sem álldogáltam tovább, hanem továbbsiettem, hogy lássam, mi minden kínál még a kiállítás. S vajon mit szeret leginkább nézegetni az ember lánya, ha már esküvőről van szó? Nem nehéz kérdés, bárki kitalálhatja....igen, a menyasszonyi ruhákat. A ruhákat, amelyeket természetesen a lányok nagy része már óvodás korában megálmodott magának. Akkor hatalmas szoknyás, masnis, fodros, csipkés csodát képzeltünk el a csendespihenő alatt, az évek múlásával azonban legtöbbünk álma ennél szelídebbé csitult. Persze azért lehet neki hatalmas szoknyája, meg díszítheti csipke is... hiszen ha lúd, hát legyen kövér. Barokkosan buja vagy modern módon letisztult a pavilonok sokaságában bizony mindenki megtalálhatta a neki valót. Én a Daalarna, azaz Benes Anita remekei mellett horgonyoztam le, majd miután kigyönyörködtem magam a próbababákon tökéletesen álló ruhákban, a tervezőnővel is váltottam néhány szót.

HazaiDivat.hu: Miben másak a Te ruháid, mint a többi tervezőé?
Benes Anita: Először is abban, hogy a kezdetektől fogva nagyon nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy csakis a legkiválóbb alapanyagokból készüljenek a ruháim; leginkább selymekkel, hernyóselymekkel dolgozom. Természetesen a kiegészítőkre is épp úgy vonatkozik ez a magas minőség, mint a ruhák anyagára: például kristályokból Swarovskit használunk, sőt nem csak az a lényeg, hogy Swarovskit, hanem, hogy vannak olyan különleges darabok is, amelyeket kifejezetten nekünk gyártanak. Szakmai következetesség és igényesség jellemzi a munkámat, ez számomra nagyon fontos.

HazaiDivat.hu: A dizájn tekintetében is tartogatnak a modelljeid meglepetést?
Benes Anita: Igen, láthatunk a ruháimon bizonyos jellegzetességeket, amelyek - törekvéseim és reményeim szerint - egyedivé teszik az általam tervezett modelleket. Szerencsére a visszajelzésekből is azt olvasom ki, hogy valóban sikerült kialakítanom egy egyedi stílust, ami ugyan igazodik a világtrendhez - tehát nem hagyom figyelmen kívül az aktuális irányvonalakat -, ugyanakkor teljesen sajátos is, hiszen belecsempészem a saját gondolataimat, azokat az elképzeléseket, amik bennem élnek egy esküvői vagy alkalmi ruhával kapcsolatban. Nagyon szeretem a színeket, a díszítéseket, igyekszem merészen bánni mindezekkel, nem kedvelem a semmilyen ruhákat, ami kicsit színes, de kicsit visszafogott is. Az én szememben egy ruha vagy nagyon letisztult, egyszerű - és bátran felvállalom ezt is - vagy nagyon különleges, nagyon barokkos, rokokós. De ha a két véglet közötti modellt tervezek, az sem tartozik a semmilyen kategóriába.

HazaiDivat.hu: Mi az, ami a mostani, 2009-es kollekciódat a leginkább jellemzi majd?
Benes Anita: Voltaképpen már a most látható ruhák is a 2009-es évadhoz tartoznak. Ez egy szezonnyitó kiállítás, ahová én is a 2009 tavasz/nyár illetve még a 2008/09 ősz/tél kollekció modelljeit hoztam magammal. Ami engem illet én a menyasszonyi ruháknál visszatértem a fehérhez, amit évek óta hanyagoltam.

HazaiDivat.hu: Ha hanyagoltad a fehéret, akkor milyen alternatívát kínáltál helyette.
Benes Anita: Színes ruhákat és törtfehéret. Amikor megalakult a Daalarna, az esküvői ruhák klasszikusan fehérek voltak, és pont attól, hogy én ehelyett törtfehér, ezüst és arany modelleket terveztem - ami akkor még egyáltalán nem számított megszokottnak -, egészen különlegessé, merésszé vált a kollekcióm. Ez akkoriban meghaladta a trendeket, mára viszont teljesen elfogadottá, mindennapivá vált, hogy egy menyasszony ezüstben esküszik. Pont ez a folyamat generálta bennem az elhatározást, hogy megint visszatérjek a hófehérhez, hiszen mostanra ez az a szín, amiben ismét újat alkothatok.

HazaiDivat.hu: Ezek most a kedvenceid?
Benes Anita: Sok kedvencem van. De hiába kedvenc valami, ha nem áll jól annak, aki viseli. Ezért nagyon fontos, hogy mindig személyre szabottan határozzuk meg, milyen legyen a ruha, akár színről, fazonról vagy a díszítésről beszélünk. De ha már kedvencek: nagyon szeretem az ezüstszín ruhákat kristályokkal díszítve, mert ez egészen királynői hatást kölcsönöz a viselőjének...illetve a jelmezszerű modellek is a kedvenceim közé tartoznak. Persze nem a rossz értelembe vett jelmezekre gondolok, a maskarákra - nevet. - Nálam a jelmez azt jelenti, hogy a régi időket idézem meg, a klasszikus reneszánsz, barokk, rokokó stílusú öltözékekből merítek ihletet. Visszatérve viszont a trendhez: a fehéret tehát leporoltam és felújítottam, összepárosítottam modern vagy épp hagyományos szabásvonalakkal, s így igazán különleges végeredményt kaptam. Még mindig favorit nálam a törtfehérnek az az árnyalata, ami igazán antik hatást kölcsönöz a ruhának, az amely már-már egy XV- XVI. századi velencei falikárpitot idéz, s emiatt kész időutazás számomra a múltba. Ezek a modellek szerintem nagyon különleges hangulatúak s szinte válogatás nélkül mindenkinek jól állnak. A színesebb daraboknál pedig én is követem az aktuális irányvonalakat, így nálam is erőteljesen megjelentek a hétköznapi viseletben már oly népszerű lila, bíbor és pink ruhák, sőt még az esküvői toalettek világába is becsempésztem őket egy-egy masni, fodor, sál erejéig.

Üvegcipő - avagy kinek a lábára illik a topánka

Shöff Mónika A szépséges ruhához azonban szemétgyönyörködtető cipellő is dukál, hisz Hamupipőke története óta minden lány jól tudja, milyen fontos a "megfelelő" cipő. Ha herceget nem is nyerünk vele manapság, a szekrényben sorakozó "néhány" topán azért jól mutatja, milyen mélyen hatolt a lányok kollektív tudatába ez a cipellős mese. Mit tagadjam, az enyémbe is befészkelte magát a lábbelik imádata, ahogy Schöff Mónikáéba is, aki viszont velünk ellentétben nem csupán lelkes hordója, hanem fantáziával teli megálmodója is lábaink ékességének.

HazaiDivat.hu: A Coterie bemutatóiról ismerhetjük leginkább a neved, most mégis egyedül, mint Schöff Mónika jöttél az Esküvő kiállításra. Hol marad a Coterie?
Schöff Mónika: A Coterie-ben Martin Krisztával dolgozom együtt, őt azonban nem igazán érdekli ez az esküvői téma, hiszen a Coterie egy meglehetősen szigorú, kötött irányvonalat képvisel, ami elég messze áll az esküvői ruhák világától. Természetesen azért kaptunk már ilyen témájú felkérést is, de az valóban belevágott a Coterie profiljába, a megrendelő nem kért semmi olyat, ami távol állt volna Krisztina ars poeticájától. De valljuk be, az esküvő azért egy más műfaj, mint amit a Coterie képvisel: sokkal lágyabb, és én szerettem volna ezen a téren is kipróbálni magam. Szerettem volna kicsit lazább anyagokkal dolgozni, megnézni mit, tudok kihozni magamból ezen a téren. Az esküvői témában Becker Beatrice társa vagyok, és ebben a fajta munkában nagyon jó selyemmel, gyönggyel, csipkékkel foglalkozni, olyan anyagokkal, amelyek a Coterie stílusjegyeitől távolabb állnak.

HazaiDivat.hu: Ez az első esküvői kollekciód?
Schöff Mónika: Igen. Ezt most erre a télre-tavaszra készítettem, de folyamatosan szeretnék dolgozni rajta. Természetesen figyelemmel kísérem az aktuális cipőtrendet és ahhoz is próbálok igazodni, mind formában, mind anyagban. Épp ezért láthatunk a mostani kollekcióban egészen műanyagos hatású modellt - amely mostanság olyan divatos volt...

Shöff-cipők HazaiDivat.hu: Látok itt hosszú orrú, nagyon vékony tűsarkú cipőket is, annak ellenére, hogy ma már nem ez a legújabb divat...

Schöff Mónika: Valóban nem ez a legutolsó trend, én mégis úgy érzem, hogy az esküvőkhöz ezek a kecses, tűsarkú, hosszított orrú cipők illenek leginkább, hiszen ezek majdnem klasszikusak. Ennek ellenére a kollekcióban helyet kapnak a vastagabb sarkú, lakkos hatású cipők - amik viszont igazán divatosak -, valamint az esküvői, báli csizmák is, amelyek elől-hátul fűzősek és egy igazán új irányvonalat képviselnek ebben a témában.

Valóban meglepő modellnek számított a vitrinben álldogáló magas szárú csizma, amelyet fehér és aranyszínben is megcsodálhattunk. Amellett, hogy igazán extravagáns hatással bírt, a minden részletében kidolgozott darab bennem mégis valami légiesen könnyed, kifinomult, s határtalan szexi érzetet keltett.

HazaiDivat.hu: Mi az, amit még újdonságnak mondhatunk a cipőidben?
Schöff Mónika: Minden cipőm bőrből készül, még azok is, amelyek műanyagnak tűnnek a mai divat miatt. Ezen kívül az összes modell átalakítható, azaz báli, esküvői cipőből néhány mozdulattal a mindennapokon is bátran viselhető lábbelit kapunk, a lecsatolgató pántok, lekapcsolható orrdíszek miatt.

HazaiDivat.hu: Milyen időközönként tervezed, hogy új kollekcióval leped meg a közönségedet?
Schöff Mónika: Félévente, ahogy a divatvilágban szokás. Nem félek attól, hogy nem lesz bennem elég ötlet ahhoz, hogy hathavonta valami újat mutassak. Mivel a Coterie egy egészen más világ, így felváltva tudom majd csinálni a kettőt, s amikor az egyik már túl sok lesz, akkor át tudok majd váltani egy teljesen más stílusirányra, amelyben fellélegezhetek. Ez szerintem, kifejezetten inspirálóan fog hatni mindkét munkámra.

HazaiDivat.hu: Nehézségek?
Schöff Mónika: Talán az, hogy az emberekben még mindig nem tudatosult igazán, hogy cipőt is lehet egyedileg csináltatni. Pedig az egyedi cipőnél nem kell kompromisszumot kötni, az egyedi cipő olyan, amilyennek a megrendelő álmodta...lehetőségek tárháza. Ha cipőkészítésre gondolunk, a legtöbb ember képzeletében idős bácsikák jelennek meg a múlt századból, akik gyertyafénynél kopácsolnak... Pedig nem így van.

HazaiDivat.hu: Beszélhetünk árakról?
Schöff Mónika: Elég változó árban vannak a cipőim. Amit láthatunk itt, az egy alapkollekció, amelyben 35.000 Ft körül kezdődnek a cipők...a fűzős csizma pedig, ami jelenleg az image modellem és a legdrágább 65-70.000 Ft. De az ár sok dologtól függ pl. hogy bőrtalppal készül-e a modell vagy sem, milyen díszítő elemeket használunk stb.

HazaiDivat.hu: Saját tervezésű cipőt viselsz?
Schöff Mónika: Igen - nevet - ez a Coterie basic kollekciójából való: az elegáns sportcipő; mert ennek a fogalmán is dolgozunk.

HazaiDivat.hu: Honnét a cipők iránti szerelem?
Schöff Mónika: Családi örökség. Az édesapám, sőt a nagypapám is ezzel foglalkozott, így gyermekkorom számos meghatározó emléke a cipőkhöz fűződik. Ezért is volt fontos számomra, hogy a Coterie mellett a Schöff márkanevet is képviseljem, a családi örökséget.

Boldogító igen - földön, vízen, levegőben

Sokan voltunk... Manapság annyi bolond dolgot hallunk, hogy igazán már semmin nem lepődünk meg. Így van ez nem csak a hétköznapokban, de az esküvők alkalmával is: az extrémitás beleette magát életünk minden szegmensébe, így nem csoda, ha napjainkban a frigyeket a tenger mélyén kötik - csodás gumiruhában és békatalpban -, vagy épp a levegőben rebegik el a holtomiglant - bukósisakban, ejtőernyővel zuhanva a föld felé. Templom vagy tengerfenék? Nem kell azonban ilyen végletekben gondolkodnunk, ha kicsit másfajta esküvőt szeretnénk, mint a szokásos, ám mégsem annyira másfajtát, mint a palackos merülés. Jó kompromisszum mondjuk egy hajón tartott lagzi, amely ugyan már nem teljesen szokatlan dolog, mégis azt az érzetet kelti az ifjú párban, hogy kicsit mégis különlegesebb, fiatalosabb, mint mondjuk a szülők házasságkötése 25 évvel ezelőtt. Számos lehetőség áll rendelkezésünkre, ha erre a fajta esküvőre esik a választásunk, például remek helyszín lehet az Európa Hajó, amely képviseletében Sztankó Hajnalkát kerestem, aki nagyon meglepődött, amikor kiderült beszélgetni szeretnék vele...de így jár az, aki a HazaiDivat.hu főszerkesztőjének esküvőjét szervezte!

HazaiDivat.hu: Mennyire keresettek a hajós esküvők?
Sztankó Hajnalka: Nagyon. Az Európa hajó körülbelül 2002 óta létezik, de már előtte is voltak a cégnek kisebb hajói, 20-95 fősek, amelyek már tökéletes helyszínei lehettek egy-egy esküvőnek.

HazaiDivat.hu: Mennyire praktikus egy ilyen lagzi?
Sztankó Hajnalka: Általában a hölgyek szoktak leginkább tartani attól, hogy hogyan mennek majd fel a nagy ruhájukkal a fedélzetre, mi lesz a lépcsőkkel, ráadásul a hajó mozog, meg imbolyog...nem lesznek-e rosszul stb?

HazaiDivat.hu: És nem lesznek...?
Sztankó Hajnalka: Pont az Európa egy olyan hajó, amelyen biztos nem lesznek, hiszen nagyon stabil, konkrétan egy úszó sziget, amelynél még azt sem szokták észrevenni, hogy elindult. Kisebb hajókon persze előfordul, hogy érezni a mozgást, de a nagyobbakon nem kell félni ilyesmitől. Szerencsére ezek múló aggályok, hamar belátják az emberek, hogy nincs mitől tartani, s állíthatom, nagyon népszerűek a hajós esküvők az utóbbi években.

HazaiDivat.hu: Mi az, amit kiemelnél, ami mindenképpen előnye egy ilyen esküvőnek?
Sztankó Hajnalka: Talán a legfontosabb a látvány, hiszen a Dunán hajókázva csodálhatjuk meg Budapest panorámáját, s ez nem mindennapi élmény. Ez az egyetlen mód, hogy a város legszebb kivilágított részeiben folyamatosan gyönyörködjünk az Aquincumtól a Nemzeti Színházig. Vannak persze a Duna mentén szállodák, de onnét a panorámának csak egy-egy kisebb részlete látható, mindig ugyanaz, így viszont minden elénk tárul.

HazaiDivat.hu: Mindig ugyanaz az útvonal: az Aquincumtól a Nemzetiig?
Sztankó Hajnalka: Általában, de nem feltétlenül. Szentendre, Esztergom, Visegrád szintén gyakori úti cél. Ezek természetesen már hosszabb hajókázások, nem 1-2 órásak és itt már komoly programszervezésre van szükség ahhoz, hogy a vendégek ne unatkozzanak.

HazaiDivat.hu: Szálláslehetőség is van a hajón?
Sztankó Hajnalka: Konkrétan nincs, de kapcsolatban állunk szállodákkal, így hosszabb hajóutaknál ebben a formában oldható meg az alvás. Illetve ha a hajóút nem is hosszú, de problémát okoz, hogy egy 90 fős násznépet, hol szállásoljon el az ifjú pár, szintén az előbb említett megoldást tudjuk felkínálni. Bár pont idén merült fel az ötlet, hogy az Európa testvérhajóját is felhozzák Budapestre, amit utána szállodahajóként lehetne akár hozzá is kapcsolni az Európához.

HazaiDivat.hu: Mi a legextrémebb ötlet, amivel előálltak a házasulandók az esküvőtervezés során?
Sztankó Hajnalka: Igazán extrémre, amin kifejezetten megrökönyödtem volna, nem emlékszem. Első hallásra a medencében rendezett vízibalett furcsának tűnhet vagy a tűzoltóautók, de ha az egyiknél a menyasszony vízibalettos, a másiknál pedig a vőlegény tűzoltó, akkor rögtön érthetőbbé válnak ezek a "furcsaságok is".

HazaiDivat: Mit gondolsz, a saját esküvődet is majd az Európára tervezed?
Sztankó Hajnalka: Nem csak gondolom, konkrétan tudom, hogy idén nyáron itt fogok összeházasodni a párommal.

A kiállításra látogatók közül nem mindenki rendelkezett ilyen konkrét elképzelésekkel az esküvőjét illetően, ezt bizonyították az oda-odasomfordáló vagy épp hirtelenjében a semmiből előtűnő érdeklődök is, akik hol ilyen, hol olyan kérdésekkel szakították félbe Hajnalkával folytatott beszélgetésemet. Persze így van ez rendjén, elvégre ezért jött mindenki, hogy érdeklődjön, puhatolózzon, válogasson, nézegessen: az izgatott menyasszonyok, feldúlt mamák, a csacsogó hugicák és barátnők, no meg a feszült vőlegények...mert a nagy napon mindennek tökéletesnek kell lennie.

Fotók:

Esküvő Kiállítás 2009, BKK

További cikkek a témában:

Esküvő Kiállítás 2008-on jártunk a Budapest Sportarénában (január 26.)

Francia haute coutur tervezők a 15. Esküvő 2008 kiállítás és vásáron (január 27.)

Mindent az Esküvő Kiállításokról a HazaiDivat.hu portálon

Írta: Ekhó , Dátum: 2009-03-16