Körinterjú a WMN Hiúságok Vására látogatóival (április 14.)

Sosem fogom megérteni a nőket! – kiáltott fel pár éve egy barátom, másfél órányi panasz és három dupla fekete után.


WMN Hiúságok VásáraMiről álmodik a lány?

- Sosem fogom megérteni a nőket! – kiáltott fel pár éve egy barátom, másfél órányi panasz és három dupla fekete után. – Annyira kiszámíthatatlanok vagytok! Sosem tudni, mire hogyan reagáltok majd! Persze, te mit sem értesz ebből, hiszen te is közéjük tartozol! – nézett rám vádlón. Most azonban én nem értem, hol marad a többi nő... Miért nem nyüzsögnek mindahányan a WMN Hiúságok Vására 196 standja körül, amikor mindez nekik készült? Jobb híján megkérdeztem hát azokat, akik eljöttek.



Így látják a férfiak

Szombaton, este fél nyolckor sóhajtva rogytam le a Szépségszigetnek keresztelt körszínpad mellé, a hatalmas babzsákok egyikére. Csak néztem kifelé a fejembÅ‘l, hol a lézengÅ‘ embereket figyelve, hol a lábaimnál vidáman gurigázó, színes labdákat fixírozva. A labdacsok persze nem maguktól keltek vándorútra, a nÅ‘i nem egy apró képviselÅ‘je tartotta mozgásban e vidám világot.   

Körbekémlelek, elvégre egy ilyen pici lány, bármennyire a gyengébbik nem képviselÅ‘i számára lett is kitalálva ez a rendezvény, nem kúszhatott-mászhatott el egyedül idáig. Meg is találom a babakocsival a babzsákok mellé parkoló szülÅ‘t, egy apukát, sÅ‘t nem is egyet, hanem mindjárt kettÅ‘t is.

Két férfi, két babakocsi, két baba…nÅ‘k sehol a közelükben, s mindez a nÅ‘knek szóló WMN Hiúságok Vásárán. Iménti fáradtságom, mintha sosem lett volna, a két apuka mellé perdülök mosolyogva. Vallomásom hallatán, miszerint néhány kérdést tennék fel, az egyikük rögtön el is sasszézik mellÅ‘lünk, így kettesben maradok a férfi duó bátrabbik tagjával.

'A legjobb, hogy kevés az ember.'

Szokatlan látvány egy férfi egyedül a kislányával ezen a vásáron. Mért jöttetek ki? - érdeklÅ‘döm. - Igazából nem kettecskén jöttünk, a feleségemet kísértük el. - feleli készségesen az inkognitóját Å‘rizni kívánó, bátrabbik úr. - Å� is kiállító, mi meg addig körbenézünk.WMN Hiúságok Vására - És hogy tetszik, amit látsz? - forszírozom. - Szerintem nagyon jó ötlet ez a kiállítás, tetszik, még ha nem is nekünk találták ki… Az a legjobb, hogy kevés az ember. Nincs tömeg, nem kell furakodni, a babakocsival is könnyedén sétálhatunk. A gyerekek miatt fÅ‘leg örülök ennek, persze, ami nekem elÅ‘ny az a feleségemnek és a többi kiállítónak kifejezetten hátrány…

Szerinted mi annak az oka, hogy ilyen kevés a látogató? - bököm ki végre, ami az oldalamat fúrja. - Egyrészt talán az idÅ‘. - felelei az úr. - Szépen süt a nap, meleg van…valószínűleg ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kevesebb az ember, mint számítottak rá. Bár az is igaz, hogy maga a West End zsúfolásig van tömve vásárlókkal… Ami még elképzelhetÅ‘, az a megfelelÅ‘ reklám hiánya. Én már régóta tudok errÅ‘l a rendezvényrÅ‘l, de csak azért, mert a feleségem kiállítóként érdekelt benne. Egyéb csatornákon nem nagyon emlékszem, hogy reklámozták volna. Bár lehet, hogy azért nem figyeltem fel rá, mert férfiként nem én vagyok a célcsoport, nem azokat a médiákat olvasom, nézem, amit a nÅ‘k. Talán majd a következÅ‘. A legjobb reklám úgy is az, amikor az emberek a barátaiktól értesülnek valamirÅ‘l, mert az már egyben referencia is.

Kérdésemre, hogy jövÅ‘re is kijönne-e, a válasza egyértelmű: - Mindenképp. Amint már említettem, szerintem nagyon jó maga az ötlet, és színvonalas a helyszín, a megjelenés is. Igen, kijövünk! És ha jobb reklámot kap, biztosan mások is így tesznek majd.

És hogy vássár-e a vásár? -EgyelÅ‘re csak beszélgettünk, sétálgattunk…de lehet, hogy veszünk majd egy hintát a kislányomnak, ami nagyon megtetszett mindkettÅ‘nknek.

Beszélgetésünket a színes labdák közt minduntalan felbukkanó és eltűnÅ‘ csemete, azaz a csemete felkutatása zárja rövidre.

És így látják a nÅ‘k

Tudjuk, hogy a férfiak a Marsról jöttek, a nÅ‘k pedig a Vénuszról, de azért kíváncsi voltam, hogy vajon itt és most, a vélemények szempontjából is ennyire eltérÅ‘-e a két nem képviselÅ‘inek álláspontja.

WMN Hiúságok VásáraSzerencsémre tapasztalt, mindenféle kiállítást-vásárt megjárt, rutinos látogatókkal hozott össze a sors, bár a két hölgy most csak a délutánját szánta e kedvtelésre. - Három után érkeztünk – mondják, s én nem tudom megállni, hogy ne említsem meg, milyen jól is tették, mert pont háromtól – ha nem csalnak az értesüléseim – lehetett olcsóbban bejutni. Nem, Å‘k kilencszáz forintot fizettek – állítják, nem is sejtvén, hogy az eredeti belépÅ‘ ennek duplájába került.

A hírre elképednek, majd megindul a szóáradat, szinte már nem is kell kérdeznem. - Talán ezért is vannak ilyen kevesen – von vállat az egyikük. – Pedig maga az öltet, a kiállítás, a vásárlási lehetÅ‘ségek, a programok alapvetÅ‘en jól ki vannak találva. De a helyszín! Úgy eldugták, hogy alig lehetett megtalálni. Egy-két tábla a West Endben és annyi… Parkoló, meg B szint…ki tudja ezt kibogozni? Eleve egy szinttel lejjebb kerestük, végül a bevásárlóközpont információs pultjánál kaptunk útbaigazítást. És a belépÅ‘krÅ‘l sem szólt senki elÅ‘re! Én legalábbis nem tudtam róla. Bár az is homályos volt a számomra, hogy mirÅ‘l is szól ez az egész. Itt már láttam programfüzetet, de egyébként…ElÅ‘ször nem is akartunk bejönni! De végül nem bántuk meg, mert különben tényleg tetszik. Körülnéztünk, és igényes, szépen kivitelezett a kiállítás. Bár ami igazán érdekelt volna, arról lekéstünk, a divatbemutatókról…valahogy nem találtuk meg a kifutót.
A másik pedig a smink. Szerettük volna, ha szépen kifestenek minket, ahogy látni is lehet, hogy fiatal, csinos látogatókkal meg is teszik. Minket azonban nem nagyon akartak vállalni…Miért? Hiszen, aki profi a szakmájában, annak épp úgy tudnia kell, miképp szépíthet meg egy már nem olyan fiatal nÅ‘t, mint azt, hogyan varázsolhat gyönyörűvé egy eleve szép pofikát. De persze ez utóbbi sokkal egyszerűbb, a kihívásoktól meg lehet, hogy tartanak…- sóhajtotta.
- Viszont mennyei salátát ettünk valamelyik pultnál, és nagyon kedves volt a lány is.  Azt hiszem, az volt a kedvencem, tÅ‘le vásároltam is. Meg a masszázs…és a kávés – lelkesül, míg társnÅ‘je szaporán bólogat. – Jajj, és az az ágy, amit be lehet csukni!  A műkörmös is kedves volt, sokáig beszélgettünk vele! Alapjába véve sok érdekes dolgot láttunk, ha megrendezik, jövÅ‘re is kijövünk.

Fotók a WMN HIúságok Vására vendégeirÅ‘l, kiállítóiról - 2007-04-13

Fotók a WMN Hiúságok Vására 2. napjáról, műsorairól - 2007-04-14


�rta: Szeitl Mónika , Dátum: 2007-04-24






ALMAF