A divatillusztráció története A divatlapok 1. rész - Csipes Antal: Divattükör (2006)

A divatillusztráció története A divatlapok 1. rész - Csipes Antal: Divattükör (2006)

Talán érthető, hogy különösen angy érdeklődéssel olvastam ezt a fejezetrészt. Hiszen bár a HazaiDivat.hu nem divatlap, hanem divatportál, amelyik az előzőnél sokkal demokratikusabb egyszerűen on-linságánál fogva, azért mégiscsak a divatról publikál, ahogy teszik ezt olyan nagy nevek már évtizedek óta, mint a Vogue, a Harper's Bazaar, az Elle, a Glamour stb. Róluk, ezen divatlapok történetéről tudhat meg többet az, aki fellapozza a Divattükör divatlapokról szóló fejezetét. Én megtettem.

A XVIII. század végétől már léteznek divatlapok, de a mai értelemben vett divatmagazinok a XIX. század második felében születnek meg, élükön a Les Mondes-val, a kor divatlap-etalonjával. A XX. század első felében pedig megjelenik a Harper's Bazaar és a Vogue is, azóta ezek jelentik a mintát.

A glossy magazin feltalálásával kezdődött minden. Condé Montrose Nast (1873-1942), a Vogue, a Vanity Fair, a House & Garden és a Glamour magazinok amerikai kiadója rájött, hogy ha a szokásosnál jobb minőségű, fényel papírra nyomja alapot, az kelendőbb lesz. Nana: a divat vágyakat árul.

Igaza lett bár, és a Vogue világlappá nőtte ki magát (igaz kis példányszámmal, hogy elit lap maradjon), 1923-33 között épphogy elkerülte e csődöt. Hogy mentse a menthetőt, 1932-ben a fiatal lányokat célozva meg, létrehozta a Glamour magazint... (A lap konkurense ekkoriban a Madmoiselle volt.)

A '30-as években kezdődött és a második világháború után egyértelművé vált, hogy Amerika, New York vette át a divatvilág központja szerepet. Ekkortól vált a Harper's Bazaar a világ egyik legsikeresebb női magazinjává. Története 1967-ben indul, amikor a Harper Brothers megalapítja a berlini Bazaar amerikai testvérlapját. (Ez ám a háborús veszteség...) A '30-as évektől már olyan nagy nevek publikálnak a Harper's-ben, mint Virginia Woolf, Jean Cocteau, Dalí vagy Picasso.

Az amerikai Glamour (munkatársa, Amy Green, a lap főszerkesztője ekkor Ruth Witney) találta ki az Átváltoztatjuk rovatot, fiatal sminkesket, fodrászokat, fotósokat alkalmazva a lap olvasóinak, az egyetemista lányoknak glamour-hölggyé változtatásában.

Európa újra szót kért, elindult a brit Harper's Bazaar, de 1948-ig alig produkált. Aztán Richard Dormer szerkesztő fellendítette a lapot, a '60-as években a laphoz került Grace Coddington - aki modellként kezdte, majd szerkesztőként folytatta - pedig szárnyakat adott neki. Aztán Grace átnyergelt a brit Vogue-hoz előbb szerkesztőnek, majd kreatív szerkesztőnek, hogy közben 1986-ban a Calvin Klein művészeti igazgatója is legyen.

És egy újabb karizmatikusabb nőalak a divatvilágban: a máig praktizáló Anna Wintour. A nagyasszony akkor még kisasszonyként a Harper & Queennél kezdett, aztán 1976-tól az amerikai Harper's Bazaarnál folytatta, 1981-től pedig az amerikai Vogue-nál találjukk melynek 1983-tól vezérigazgatója. Magyarul a divatvilág jelenlegi tejhatalmú uralkodónője, élet és halál ura.

A fejezet ezekről a divatlapokról is szól néhányat:
Esquire (Richard Flair)
Queen
Man About Town
Mirabella (Grace Mirabella)
The Face (Nick Logan)
Arena (Nick Logan)
i-D (Terry Jones)

Folyt. köv.

• Via