Coco Chanel, divattervező

Coco Chanel. A legenda polgári neve: Gabrielle Bonheur Chasnel, akit néhány évnyi árvaház után nagynénjei neveltek fel.


Coco ChanelA modern nő megtervezője

Coco Chanel. A legenda polgári neve: Gabrielle Bonheur Chasnel, akit néhány évnyi árvaház után nagynénjei neveltek fel. A századforduló elején indult Franciaország vidéki kávéházaiból, ahol sanzonénekesnőként hódította a férfiszíveket. Valószínűleg sikeresen, mert ezek a férfiak tartották őt el hosszú éveken át. Aztán megunta a semmitmondó, félvilági életet, és egyik kitartóját rávette arra, hogy segítségével megnyithassa első divatüzletét. A bolt kalapokat kínált.

Legenda szletik

Coco Chanel 1883. augusztus 19-n szletett Saumurban, Gabrielle Bonheur Chasnel nven. Igen, Chasnel, a hres divatmrka ugyanis nem mst, mint egy szimpla kis elrs. Coco szletsekor az anyaknyvvezető kifelejtette az -s betűt. gy lett Chasnel-ből Chanel, Coco pedig sosem javttatta ki a hibt. Igaza volt. Szlettek mr ’nagy nevek’ egy elrs nyomn. Ott van pldnak okrt Barbra Streisand, aki a tbbi, 'kznsges' Barbarhoz hasonlan ltta meg a napvilgot, aztn megbotlott egy jsgr tolla, s ksz is lett a vilghrű imzs...

Hatvesen rvasgra jutott s nhny v rvahz utn az Auvergne tartomnyban lő kt nagynnje nevelte fel. Taln a női krnyezet az oka, hogy ksőbb a ruhival s frizurival a női egyenjogsg szszlja lett. A nagynniktől megtanult kssel-villval enni, illedelmesen ksznni s... varrni. Sőt, travalul megkapta Coco (= llatka) becenevet is.

1905-től hrom ven t Coco művsznven sanzonnekesnő volt Vichy-ben, s nekesnői karrierről brndozott. Kiadsait rajong frfiak fedeztk.

1908-ban egyik ’szponzora’ segtsgvel megnyitotta első divatkereskedst, amelyben előszr kalapokat knlt, ksőbb pedig pulvereket, szoknykat s kiegsztőket is rustott. jabb tehetős bartok segtsgvel 1914-ben megnyitotta első prizsi butikjt. Aztn 1916-ban divatszalont nyitott Biarritz-ban, amely 1920-ban Prizsba a Rue Cambon-ra, a Chanel divathz mai helyre kltztt.

"Az igazi elegancia felttele az akadlytalan mozgs lehetősge."

Coco Chanel sikere abban llt, hogy a jelenben lt, s ruhit a kor kvetelmnyeinek megfelelőn a dolgoz nők szmra ksztette. Ez persze csak most ltszik kzenfekvőnek. Az első vilghbor utn inkbb forradalminak szmtott, hogy a knyelmetlen, merev, fűzős viselet helyett egyszerű s praktikus ruhadarabokat knlt a frissen hivatali munkba llt női trsadalomnak.

Chanel szerint "az igazi elegancia felttele az akadlytalan mozgs lehetősge". Kijelentette, hogy az a divat, amelyik nem terjed el, nem is divat, ezrt elsőknt dolgozott a a konfekciiparnak a prizsi haute couture tervezői kzl. Chanel nemcsak kvl tervező, de zsenilis zletasszony is volt: a cg bevteleinek java rszt a tmegek ltal elrhető s megfizethető kozmetikai termkekből s kiegsztőkből produklja, mg haute couture darabjaik a forgalomnak mindssze 6%-t jelentik.

A Chanel-kosztm, a kis fekete ruha s a női nadrg

Nevhez fűződik a Chanel-kosztm megalkotsa, amely tweed szvetből kszlt s aranygombos, doboz formj kabtjhoz egyenes szabs szoknyja jrt. A klasszikus formt, a divathz vezető tervezője, Karl Lagerfeld lmodta jra a '80-as vekben. A ma oly’ divatos bizsuk viselsi ugyancsak Chanel kisasszony rdeme. A hagyomnyos Chanel-kosztm elmaradhatatlan kiegsztői voltak az aranygombok, s a kosztmhz viselhető aranylncok, gyngyk. A tkletes kp rsze a steppelt, lnc-flű, vllon hordhat kzitska, s a kzpmagas sark cipő sttkk, fekete vagy drapp orrbetttel.

Ugyancsak Chanel tlete nyomn szletett meg a mra minden magra valamit ad nő gardrbjban megtallhat „little black dress”, azaz a "kis fekete ruha", amely minden alkalomra tkletes elegancit klcsnz viselőjnek. De Coco hozta divatba az ingruht, az estlyi stlt s a rvid női frizurt is, merthogy ő vgatta le előszr a modelljei hajt. A praktikumot tvzte a stlussal a megjelens minden terletn.

Coco Chanel fittyet hnyva a tradcikra kardignt s pulvert adott a nőkre, akik boldogan kvettk őt a knyelmes let tjn. A divattervezőnő nem tallotta az addig kizrlag alsruhzat cljra hasznlt jersey anyagot felsőruhzati textilknt hasznlni. Az egyik legmerszebb hzsa pedig az volt, hogy bevezette a női nadrg addig nem ltező fogalmt. Emancipci, oh!

Marilyn Monroe jszakai ltzete

A Chanel No. 5 parfm - amelyet Marilyn Monroe elhreslt kijelentse szerint egyedli ltzetknt visel magn jszaknknt - alapozta meg Coco Chanel gazdagsgt. Az illatot a ’20-as vek elejn dobta piacra, nevben Coco kedvenc szmval. A klni a divattervezőnő ruhakollekciihoz illő egyszerű csomagolst kapott. Ksőbb jabb parfmket is forgalomba hoztak nevvel, valamennyit szm jellt, kivve az 1977-ben megjelent Cristalle-t.

A Chanel No. 5 parfm arcai olyan hressgek voltak, mint Vanessa Paradis, Nicole Kidman s Kate Moss. Utbbi 2001 ta birtokolta a ’Chanel Mademoiselle’ megtisztelő cmet, melyet előtte tz vig Johnny Depp gynyrű felesge viselt. Vanessa Paradis egybknt gy jutott a tbb szzezer dollr rtkű szerződshez, hogy egyszerűen megjelent egy Chanel divatbemutatn, ahol aztn jl fel is krtk a munkra. A Chanel aztn drogbotrnyai miatt nemrg megvlt a XXI. szzad Twiggy-jtől, s a szpsges Keira Knightley-t krte fel egy hrommilli dollros reklmajnlattal. A ’Bszkesg s baltlet’ filmadaptcijnak fiatal sznsznőjt hrom vre szerződtetn a kozmetikumokat gyrt cg.

Szerelmek s sztrkuncsaftok

Coco Chanel 1938-ban fradtsgra hivatkozva bezrta boltjt s visszavonult. Prizs nmet megszllsa utn zletmenete is megszakadt. A II. vilghborban polnőknt szolglt, majd 1945-ben - egy nci tiszttel folytatott szerelmi kapcsolata miatt - Svjcba emigrlt. Csak 1954-ben trt vissza Franciaorszgba s a kzletbe: egy j kosztmtervet mutatott be, gallr nlkli, szegllyel dsztett, kttt kosztmkabtot trdig rő szűk szoknyval.

Soha nem ment frjhez, br olyan hres s gazdag bartai voltak, mint Etienne Balsan gyros, Arthur "Boy" Capel angol lovaspls, Dmitrij orosz nagyherceg s a westminsteri herceg. Szeretői rtkes ajndkokkal halmoztk el, de Coco ettől sem hatdott meg: a műtrgyakat lemsolta s j pnzrt eladta őket. Az ntudatos nő, a prizsi trsasgi s művszeti let ismert alakja a westminsteri herceg hzassgi ajnlatt is elutastotta, mondvn: hercegn sok van, de Coco Chanel csak egy.

A divattervezőnő gyfelei kzt tudhatta Grace Kelly-t a filmsztrbl lett monaci hercegnt, Fabiola belga kirlynt, Marlene Dietrich-et a Kk Angyalt, a Casablanca Ingrid Bergmanjt, az sszes Rothschildot s a Rockefellerek tbbsgt. A Time magazinnak a szz legnagyobb hats szemlyisgt sszegző szzas listjra egyetlenknt kerlt fel a divat vilgbl.

Mg lt, amikor 1969-ben egy musical-t mutattak be a Broadway-n Coco letről, a cmszerepben Katharine Hepburn-nel.

Munkatrsai - tbbsgkben nők - ’kisasszonynak’ szltottk, lestk minden parancst s elnztk minden hbortjt, pedig volt belőlk j pr. Tbbek kzt 35 vig brelte a prizsi Ritz Szll egyik lakosztlyt annak ellenre, hogy zlettől csak nhny utcra volt a laksa.

1971. janur 10-n halt meg Ritz hotelbeli lakosztlyban, magnyosan s megkeseredetten.

Divathza ma is műkdik, főtervezője a nmet Karl Lagerfeld.


Írta: Laura , Dátum: 2006-06-30






ALMAF