Coco Chanel, divattervező

Coco Chanel. A legenda polgári neve: Gabrielle Bonheur Chasnel, akit néhány évnyi árvaház után nagynénjei neveltek fel.

A modern nő megtervezője

Coco Chanel. A legenda polgári neve: Gabrielle Bonheur Chasnel, akit néhány évnyi árvaház után nagynénjei neveltek fel. A századforduló elején indult Franciaország vidéki kávéházaiból, ahol sanzonénekesnőként hódította a férfiszíveket. Valószínűleg sikeresen, mert ezek a férfiak tartották őt el hosszú éveken át. Aztán megunta a semmitmondó, félvilági életet, és egyik kitartóját rávette arra, hogy segítségével megnyithassa első divatüzletét. A bolt kalapokat kínált.

Legenda sz�letik

Coco Chanel 1883. augusztus 19-�n sz�letett Saumurban, Gabrielle Bonheur Chasnel n�ven. Igen, Chasnel, a h�res divatm�rka ugyanis nem m�st, mint egy szimpla kis el�r�s. Coco sz�let�sekor az anyak�nyvvezető kifelejtette az -s betűt. �gy lett Chasnel-ből Chanel, Coco pedig sosem jav�ttatta ki a hib�t. Igaza volt. Sz�lettek m�r ’nagy nevek’ egy el�r�s nyom�n. Ott van p�ld�nak ok��rt Barbra Streisand, aki a t�bbi, 'k�z�ns�ges' Barbar�hoz hasonl�an l�tta meg a napvil�got, azt�n megbotlott egy �js�g�r� tolla, �s k�sz is lett a vil�gh�rű im�zs...

�

Hat�vesen �rvas�gra jutott �s n�h�ny �v �rvah�z ut�n az Auvergne tartom�nyban �lő k�t nagyn�nje nevelte fel. Tal�n a női k�rnyezet az oka, hogy k�sőbb a ruh�ival �s frizur�ival a női egyenjog�s�g sz�sz�l�ja lett. A nagyn�niktől megtanult k�ssel-vill�val enni, illedelmesen k�sz�nni �s... varrni. Sőt, �traval�ul megkapta Coco (= �llatka) becenevet is.

�

1905-től h�rom �ven �t Coco műv�szn�ven sanzon�nekesnő volt Vichy-ben, �s �nekesnői karrierről �br�ndozott. Kiad�sait rajong� f�rfiak fedezt�k.

�

1908-ban egyik ’szponzora’ seg�ts�g�vel megnyitotta első divatkeresked�s�t, amelyben elősz�r kalapokat k�n�lt, k�sőbb pedig pul�vereket, szokny�kat �s kieg�sz�tőket is �rus�tott. �jabb tehetős bar�tok seg�ts�g�vel 1914-ben megnyitotta első p�rizsi butikj�t. Azt�n 1916-ban divatszalont nyitott Biarritz-ban, amely 1920-ban P�rizsba a Rue Cambon-ra, a Chanel divath�z mai hely�re k�lt�z�tt.

�

"Az igazi elegancia felt�tele az akad�lytalan mozg�s lehetős�ge."

Coco Chanel sikere abban �llt, hogy a jelenben �lt, �s ruh�it a kor k�vetelm�nyeinek megfelelőn a dolgoz� nők sz�m�ra k�sz�tette. Ez persze csak most l�tszik k�zenfekvőnek. Az első vil�gh�bor� ut�n ink�bb forradalminak sz�m�tott, hogy a k�nyelmetlen, merev, fűzős viselet helyett egyszerű �s praktikus ruhadarabokat k�n�lt a frissen hivatali munk�ba �llt női t�rsadalomnak.

Chanel szerint "az igazi elegancia felt�tele az akad�lytalan mozg�s lehetős�ge". Kijelentette, hogy az a divat, amelyik nem terjed el, nem is divat, ez�rt elsők�nt dolgozott a a konfekci�iparnak a p�rizsi haute couture tervezői k�z�l. Chanel nemcsak k�v�l� tervező, de zseni�lis �zletasszony is volt: a c�g bev�teleinek java r�sz�t a t�megek �ltal el�rhető �s megfizethető kozmetikai term�kekből �s kieg�sz�tőkből produk�lja, m�g haute couture darabjaik a forgalomnak mind�ssze 6%-�t jelentik.

�

A Chanel-koszt�m, a kis fekete ruha �s a női nadr�g

Nev�hez fűződik a Chanel-koszt�m megalkot�sa, amely tweed sz�vetből k�sz�lt �s aranygombos, doboz form�j� kab�tj�hoz egyenes szab�s� szokny�ja j�rt. A klasszikus form�t, a divath�z vezető tervezője, Karl Lagerfeld �lmodta �jra a '80-as �vekben. A ma oly’ divatos bizsuk visel�si ugyancsak Chanel kisasszony �rdeme. A hagyom�nyos Chanel-koszt�m elmaradhatatlan kieg�sz�tői voltak az aranygombok, �s a koszt�mh�z viselhető aranyl�ncok, gy�ngy�k. A t�k�letes k�p r�sze a steppelt, l�nc-f�lű, v�llon hordhat� k�zit�ska, �s a k�z�pmagas sark� cipő s�t�tk�k, fekete vagy drapp orrbet�ttel.

�

Ugyancsak Chanel �tlete nyom�n sz�letett meg a m�ra minden mag�ra valamit ad� nő gardr�bj�ban megtal�lhat� „little black dress”, azaz a "kis fekete ruha", amely minden alkalomra t�k�letes eleganci�t k�lcs�n�z viselőj�nek. De Coco hozta divatba az ingruh�t, az est�lyi st�l�t �s a r�vid női frizur�t is, merthogy ő v�gatta le elősz�r a modelljei haj�t. A praktikumot �tv�zte a st�lussal a megjelen�s minden ter�let�n.

�

Coco Chanel fittyet h�nyva a trad�ci�kra kardig�nt �s pul�vert adott a nőkre, akik boldogan k�vett�k őt a k�nyelmes �let �tj�n. A divattervezőnő nem �tallotta az addig kiz�r�lag als�ruh�zat c�lj�ra haszn�lt jersey anyagot felsőruh�zati textilk�nt haszn�lni. Az egyik legmer�szebb h�z�sa pedig az volt, hogy bevezette a női nadr�g addig nem l�tező fogalm�t. Emancip�ci�, oh!

Marilyn Monroe �jszakai �lt�zete

�

A Chanel No. 5 parf�m - amelyet Marilyn Monroe elh�res�lt kijelent�se szerint egyed�li �lt�zetk�nt visel mag�n �jszak�nk�nt - alapozta meg Coco Chanel gazdags�g�t. Az illatot a ’20-as �vek elej�n dobta piacra, nev�ben Coco kedvenc sz�m�val. A k�lni a divattervezőnő ruhakollekci�ihoz illő egyszerű csomagol�st kapott. K�sőbb �jabb parf�m�ket is forgalomba hoztak nev�vel, valamennyit sz�m jel�lt, kiv�ve az 1977-ben megjelent Cristalle-t.

�

A Chanel No. 5 parf�m arcai olyan h�ress�gek voltak, mint Vanessa Paradis, Nicole Kidman �s Kate Moss. Ut�bbi 2001 �ta birtokolta a ’Chanel Mademoiselle’ megtisztelő c�met, melyet előtte t�z �vig Johnny Depp gy�ny�rű feles�ge viselt. Vanessa Paradis egy�bk�nt �gy jutott a t�bb sz�zezer doll�r �rt�kű szerződ�shez, hogy egyszerűen megjelent egy Chanel divatbemutat�n, ahol azt�n j�l fel is k�rt�k a munk�ra. A Chanel azt�n drogbotr�nyai miatt nemr�g megv�lt a XXI. sz�zad Twiggy-j�től, �s a sz�ps�ges Keira Knightley-t k�rte fel egy h�rommilli� doll�ros rekl�maj�nlattal. A ’B�szkes�g �s bal�t�let’ filmadapt�ci�j�nak fiatal sz�n�sznőj�t h�rom �vre szerződtetn� a kozmetikumokat gy�rt� c�g.

�

Szerelmek �s szt�rkuncsaftok

Coco Chanel 1938-ban f�radts�gra hivatkozva bez�rta boltj�t �s visszavonult. P�rizs n�met megsz�ll�sa ut�n �zletmenete is megszakadt. A II. vil�gh�bor�ban �pol�nők�nt szolg�lt, majd 1945-ben - egy n�ci tiszttel folytatott szerelmi kapcsolata miatt - Sv�jcba emigr�lt. Csak 1954-ben t�rt vissza Franciaorsz�gba �s a k�z�letbe: egy �j koszt�mtervet mutatott be, gall�r n�lk�li, szeg�llyel d�sz�tett, k�t�tt koszt�mkab�tot t�rdig �rő szűk szokny�val.

�

Soha nem ment f�rjhez, b�r olyan h�res �s gazdag bar�tai voltak, mint Etienne Balsan gy�ros, Arthur "Boy" Capel angol lovasp�l�s, Dmitrij orosz nagyherceg �s a westminsteri herceg. Szeretői �rt�kes aj�nd�kokkal halmozt�k el, de Coco ettől sem hat�dott meg: a műt�rgyakat lem�solta �s j� p�nz�rt eladta őket. Az �ntudatos nő, a p�rizsi t�rsas�gi �s műv�szeti �let ismert alakja a westminsteri herceg h�zass�gi aj�nlat�t is elutas�totta, mondv�n: hercegn� sok van, de Coco Chanel csak egy.

�

A divattervezőnő �gyfelei k�zt tudhatta Grace Kelly-t a filmszt�rb�l lett monac�i hercegn�t, Fabiola belga kir�lyn�t, Marlene Dietrich-et a K�k Angyalt, a Casablanca Ingrid Bergmanj�t, az �sszes Rothschildot �s a Rockefellerek t�bbs�g�t. A Time magazinnak a sz�z legnagyobb hat�s� szem�lyis�g�t �sszegző sz�zas list�j�ra egyetlenk�nt ker�lt fel a divat vil�g�b�l.

�

M�g �lt, amikor 1969-ben egy musical-t mutattak be a Broadway-n Coco �let�ről, a c�mszerepben Katharine Hepburn-nel.

�

Munkat�rsai - t�bbs�g�kben nők - ’kisasszonynak’ sz�l�tott�k, lest�k minden parancs�t �s eln�zt�k minden h�bortj�t, pedig volt belől�k j� p�r. T�bbek k�zt 35 �vig b�relte a p�rizsi Ritz Sz�ll� egyik lakoszt�ly�t annak ellen�re, hogy �zlet�től csak n�h�ny utc�ra volt a lak�sa.

�

1971. janu�r 10-�n halt meg Ritz hotelbeli lakoszt�ly�ban, mag�nyosan �s megkeseredetten.

�

Divath�za ma is műk�dik, főtervezője a n�met Karl Lagerfeld.

Írta: Laura , Dátum: 2006-06-30