Kátai-Pál Edina, az Országos Tanuló és Felnőtt Sminkverseny tanuló kategóriájának győztes

Modellnek lenni csupa móka és kacagás. Szép ruhák, csodás sminkek, pazar hajköltemények, s a kifutó, amelyen ritmusosan lépdelnek a lányok.

Három (modell, kozmetikus, sminkes) az egyben

Sminkverseny Modellnek lenni csupa móka és kacagás. Szép ruhák, csodás sminkek, pazar hajköltemények, s a kifutó, amelyen ritmusosan lépdelnek a lányok. Lábuk előtt hever a közönség, ők pedig csak kacéran mosolyognak vagy fensőbbséges tekintettel néznek el a fejük felett. Ugyan ki törődik azzal, ha túl nagy vagy épp túl szoros a cipő – s nekik mégis kecsesen kell lejteniük benne -, hogy előtte órákat ülnek a sminkben, hogy már délután a helyszínen kell lenni, akkor is, ha maga a bemutató csak éjfélkor kezdődik, s azzal, hogy a fiatalság múlandó, s vele együtt a modellkarrier is hamar elillan. Egy okos modell mindezt tudja, s még időben elkezdi keresni az utat, amelyet a „móka és kacagás” után fog bejárni. Közülük sokan maradnak a szakmában, csak épp átlépnek a túloldalra, s mint szervezők, fotósok, fodrászok vagy sminkesek érvényesülnek, ahogyan azt Kátai-Pál Edina – modell, tanuló kozmetikus és Sipos Zita sminkes tanítványa - is tette, nem is kis sikerrel, hiszen élete első ilyesfajta megmérettetésén azonnal el is vitte a pálmát, azaz a tanuló kategória első helyezését az Országos Tanuló és Felnőtt Sminkversenyen.

Találka

Magas, barna lánnyal van találkozóm délelőtt kilenckor. Egy kávézót szemeltem ki az interjú színhelyéül, abban reménykedve, hogy a korai órán rajtunk kívül nem sokan ücsörögnek majd az asztaloknál, s így nyugodtan beszélgethetünk. Kilenc környékén meg is érkezik Edina sötét farmerben, szürke felsőben, lábán babacipővel, csuklóján sárga karkötővel. Se extra frizura, se erős smink: kibontott tincsek, pici pirosító, szempillaspirál, csak természetesen! Kisugárzása is természetes, s közvetlenségéből, kedvességéből is kapok bőven a két órás beszélgetés alatt. Egyedül a kávézó forgalmát számítottam el kicsit, s a nyugalom helyett seregnyi vendég és Doktor Csernus – kamerás stábbal kísérve – fogad az interjú helyszínén. Minket azonban semmi sem tántoríthat el a tervünktől, így Edina egy hatalmas tejes kávét és croissant, én pedig egy jókora teát egyensúlyozva telepedünk le egy asztalhoz, hogy megvitassuk a miérteken és hogyanokat.

Kezdetek kezdete

HazaiDivat.hu: Modellkedés és sminkelés, a két dolog szinte adja egymást, az utóbbi mintha az előbbiből következne. Mégis hogyan kezdődött az egész?
Kátai-Pál Edina: A modellkedés már elég régen kezdődött… több mint 10 éve, amolyan pénzkereseti lehetőségként.

HazaiDivat.hu: Tudatosan kerested ezt a lehetőséget vagy csak így alakultak a dolgok?
KPE: Inkább az utóbbi. Nem nagyon foglalkoztam azzal az ötlettel, hogy modell legyek, nem éreztem, hogy én most annyira szép lennék vagy annyira csinos stb. Egész egyszerűen egy ügynökség szerződést ajánlott, amit fontolóra vettem, majd igent is mondtam rá.

HazaiDivat.hu: Hogyan? Leszólítottak az utcán?
KPE: Nem, azért nem ilyen egyszerűen – nevet – Egy békéscsabai lányt kísértem el ehhez az ügynökséghez, de aznap nem volt benn a főnök, így mondták, hogy jöjjön vissza másnap. Mivel nem akart egyedül menni, én megint vállaltam a kísérő szerepét. Találkoztunk is az ügynökség vezetőjével, aki meglepetésemre nekem is ajánlott egy négy évre szóló szerződést. Ez abban az időben történt, amikor még csak néhány ügynökség létezett Magyarországon…Tehát így kerültem az Image-hoz, onnét „igazoltam át” az Attractive-hoz.

HazaiDivat.hu: De ekkor még középiskolában tanultál, ugye?
KPE: Igen, végig tanultam a modellkedés mellett, bár néha volt belőle gond, hogy elmentem dolgozni és hiányoztam az órákról…

HazaiDivat.hu: Mit szóltak hozzá a szüleid?
KPE:Az egyetlen kikötésük az volt, hogy a modellkedés nem hátráltathat a tanulásban. Nem mondom, hogy nem romlott valamennyit az átlagom ezáltal, de akkor is tartottam egy normális szintet, ami a továbbtanuláshoz kellett is, ez volt a – mondhatni - másik feltétele a modellkedésnek.

HazaiDivat.hu: Az érettségi után a BMI-re jártál, azaz Budapest Média Intézetbe, ami a Szegedi Tudományegyetemhez tartozik. Eszerint kacérkodtál a média gondolatával is?
KPE: Egyáltalán nem. Ezt az iskolát egy nagyon hirtelen jött döntés eredményeként választottam. Amint mondtam, mindenképp tovább kellett tanulnom, ezt a szüleim kikötötték, de 18 évesen az embereknek csak egy nagyon kis része tudja, hogy valójában mit is akar majd csinálni élete hátralévő részében. Én sem nagyon tudtam, valahogy mégis ezt a területet választottam, annak ellenére, hogy már akkor sejtettem, nem fogok ezen a területen dolgozni. Mindenesetre elvégeztem ezt az öt évet, ami csak még inkább megerősítette bennem azt az érzés, hogy valami nagyon nyugis állást, hivatást kell választanom. Nem szeretném, ha csak úgy tudnék feljebb jutni, ha eltiprom a másikat, pedig manapság a legtöbb szakmára ez igaz…a médiára is.

HazaiDivat.hu: A modellkedés is ilyen? Rivalizálás, féltékenykedés…?
KPE: Nem igazán, legalábbis számomra nem. Persze akadnak olyan lányok is, akik törtetnek előre, és nem néznek senkit/semmit, de mivel én sosem voltam az a nyomulós fajta, valahogy ki is maradtam ezekből a dolgokból. Én mindig úgy voltam vele, ha hívnak, hívnak… ha nem, hát nem. Sosem kutattam a lehetőségeket, nem akartam kikönyökölni magamnak egy-egy szereplést. Amikor nem hívtak akkor sem törtem össze, de nem is kajtattam a munkák után, inkább más irányba fordultam, például egy évig dolgoztam egy szállodában: hajnalban keltem, főztem a kávét, rohangáltam, de ott sem akartam előre jutni minden áron. Kicsit meg is terhelt lelkileg az az időszak, mert hajlamos vagyok túlvállalni magam… illetve átvállalni mások helyett a munkát. De ez is csak az alapelvemet szilárdította meg bennem, azaz hogy egy stresszmentes hivatást kell találnom, ahol nem pörgök egész nap, mint a búgócsiga.

HazaiDivat.hu: És most mi a helyzet a modellkedéssel?
KPE: Most is csak akkor járok, ha kifejezetten engem hívnak. Válogatásokra már nem megyek, mert már más irányba koncentrálok. Mondjuk, egy Nárayt azért nem hagynék ki.

Váltani tudni kell

HazaiDivat.hu: Eljött az idő a váltásra?
KPE:Igen, eljött. Jól tudtam, hogy a modellkedésből nem lehet megélni egy életen át, a tanult szakmámhoz, azaz a médiához pedig nem volt kedvem az említett okok miatt. Azaz csak bizonyos szegmenséhez éreztem volna elég kedvet, mondjuk az utazás vagy a divat témákhoz, ezeken a területen viszont nem jöttek olyan lehetőségek…

HazaiDivat.hu: Miért éppen a smink?
KPE: Nem is igazán a smink. Valójában én kozmetikusnak tanulok, a smink csak jött mellé. S miért épp ez? Hát, ahogy a nők többsége, én is jártam/járok kozmetikushoz, láttam, mit csinálnak és éreztem, hogy ez nekem is menne, ezt én is szívesen csinálnám. Vannak, akiket kifejezetten taszít, ha más embereket kell fogdosni, nyomkodni, de én ezt sem éreztem. Egy másik nagy előnye, hogy be tudom osztani az időmet: egyik nap délelőtt, másik nap délután, de ha úgy akarom, egész nap is lehet dolgozni, teljesen rajtam múlik majd. Persze amíg még csak tanulom a szakmát, nem ennyire kötetlen a munkabeosztás, de a végső cél egy saját szalon, ahol már valóban én osztom be a munkát. Bár ez azért még odébb van, hiszen most tartok körülbelül a tanulmányaim felénél, és a papír megszerzése utána is még ezen a helyen fogok dolgozni egy ideig.

HazaiDivat.hu: Hogyan néz ki egy ilyen képzés?
KPE: Ez egy kétéves iskola, elméleti és gyakorlati részekkel. Az első évben heti kétszer kell bejárni az elméletre, a második évben heti egyszer, a többi gyakorlat: egy-két alkalommal az iskolában, de főképp a szalonban, ahol vállalnak tanulókat. Én ráadásul két helyre járok, mert más tanítja a kozmetikát és más a sminkelést. A kozmetika mesterem nagyon jó szakember, remek tanár, de a sminkben nem olyan erős…

HazaiDivat.hu: Sipos Zita a sminkmestered. Milyen nála tanulni?
KPE: Ő kiváló sminkmester, de egyben nagyon kemény tanár is. Sosem dicsér szembe, nem mondja, hogy jaj de jó, amit csináltál, sőt, ha valamivel meg van elégedve és meg is mondja, azt is összerakja egy kis kritikával – nevet. Az egyik kezével ad, a másikkal elvesz, de helyén van ez így, mert ebből tanul az ember.

HazaiDivat.hu: Nem furcsa érzés, hogy az egyik nap még téged sminkelnek, a másik nap te sminkeled a többieket?
KPE: De igen, valóban furcsa. Most, hogy voltak a tavaszi divatnapok a Mammutban és az Arénában, az egyiken mint modell szerepeltem, a másikon viszont sminkesként jelentem meg. De most már inkább szeretek sminkes lenni, mint modell… vagy szervező.

HazaiDivat.hu: Abba is belekóstoltál?
KPE: Igen, de nem nekem való. Az a rengeteg idegeskedés… Sminkesként csak odamegyek a megbeszélt helyre, a megbeszélt időben, megcsinálom a sminkeket és kész. Nem nekem kell a ruhák miatt görcsölni, meg hogy megérkeztek-e a lányok, rendben van-e minden, ki hisztis, ki nem… Volt olyan is, hogy az egyik modell elaludt, potom két órát késett a megbeszélt időponthoz képest, én meg tarthattam a hátam a megrendelő felé. Hát ez nem hiányzik. A kozmetikában egyáltalán nincs ilyen. Annyira jó, mert amint beérek a kozmetikába valami nyugalom telepszik rám. Ha ideges voltam is vagy morcos, amint elkezdek masszírozni vagy bekeverni a festéket, azonnal lenyugszom. Nem kell mások bakiai miatt nekem görcsölnöm, ott csak a saját tetteimért, hibáimért vagyok felelős. A sminkelésnél hasonlóan.

Aranyérem elsőre

HazaiDivat.hu: Április 30-án az Országos Tanuló és Felnőtt Sminkverseny tanuló kategóriájában aranyérmes lettél. Mesélnél erről?
KPE: A mesterem, Sipos Zita bíztatására indultam a versenyen, ahol a kiírás szerint egy elsőbálos lány alkalmi sminkjét kellett elkészíteni. Ötven tanuló indult, közülük lettem az első, ami igazán meglepett. Eredetileg nagyon nagy önbizalommal vágtam neki a versenynek, és fixa ideám volt, hogy megnyerem. Zitával kitaláltuk a sminket, de a gyakorlásra olyan kevés időm jutott, hogy mire eljött a verseny napja, addigra teljesen esélytelennek éreztem magam. Összesen háromszor készítettem el a kitalált sminket hol egy barátnőmön, hol egy idegen lányon gyakorolva, és csak a verseny előtt csináltam meg a modellemen. Próbáltam begyakorolni a fogásokat, hogy minél gyorsabban menjen, hiszen ez alapkövetelmény a versenyen. Ha valami nincs meg az adott időn belül, akkor az le is maradt, s annál kevesebb az esély a győzelemre. Ennek tudatában úgy éreztem, elég rosszul állok, de szerencsére mindent sikerült időre „felraknom” a modellemre, ráadásul nem is egy szokványos sminket csináltam… szerintem ezért sikerült nyernem.

HazaiDivat.hu: Mit értesz „nem szokványos” smink alatt?
KPE:A kiírás szerint elsőbálos sminket kellett készíteni, amiről az embernek egy nagyon finom, pasztelles, hamvas, kicsit csillámos arcfestés jut az eszébe. Ehhez képest én elég karakteres színeket használtam, hatalmas műpillákat, ráadásul a szemnél is egy szokatlan formát választottam, azaz kifejezetten lefelé ívelt a festése, ami egyfajta drámai hatást kölcsönzött az arcnak.

HazaiDivat.hu: Ki találja ki ilyenkor a sminket? A mester vagy a tanítvány?
KPE: Igazából ketten, közösen alakítjuk ki, hogy milyen legyen a smink. Viszont minden egyéb a tanuló feladata, tehát beszerezni a ruhát, az ékszereket, a modellt. Néha előfordul olyan is, hogy a tanítvány már egy komplett sminkkel áll a mester elé, de természetesen mindez még igencsak képlékeny, akár az is megtörténhet, hogy a „kész tervet” lecserélik valami egészen másra, hiszen igazából a mester ismeri a szakmát, a verseny elvárásait.

HazaiDivat.hu: Előny a sminkelés terén a modell múlt?
KPE:Pont Sipos Zita mondta egyszer egy nagyon jól sikerült munka után, hogy persze hogy jó lett, hiszen modell voltál…és én is úgy érzem, hogy a tanulás terén valóban előnnyel indulok másokhoz képest. Arról nem is szólva, hogy mivel rengeteg ismerősöm van ebben a szakmában, előfordult már, hogy azért hívtak engem sminkelni valahová, mert elérhetőbb voltam. Ráadásul sokkal oldottabb hangulatban tudunk így dolgozni, mintha ismeretlenként mennék oda. Múltkor is volt egy ilyen fotózás valamelyik magazin számára Epres Pannival, ahol én sminkeltem, és olyan jól sikerült – mosolyog. Panni hozta magával a kicsit is, s mivel elég régen találkoztunk már, nagyon örültem, mert így mindkettőjüket láthattam.

HazaiDivat.hu: Hogyan kerültél erre a fotózásra?
KPE: Egy véletlen folytán. Az ügynökségem kért fel, hogy sminkeljek tesztfotózáshoz – ahova pedig a sminkversenyes modellem, Ágota ajánlott be - és mivel utána következett ez a másik munka, így nem hívtak új sminkest, hanem, ha már ott voltam, megcsináltam én.

HazaiDivat.hu: És erről a szakmáról hogyan vélekednek a szüleid?
KPE: Sajnos az anyukám ezt már nem érte meg, de ha látná, biztos arra gondolna, jaj, de uncsi! Ő nagyon pörgős személyiség volt, ez belőlem hiányzik. Sokáig vacilláltam, hogy valójában ezt a szakmát válasszam-e, ekkor jól jött volna anyukám tanácsa. Nem is azért, hogy helyesli-e vagy sem, vagy azért, hogy döntsenek az ember helyett…csak egy kis megerősítésre vágytam. Apukám ilyen szempontból teljesen rám bízta a dolgokat, így a megerősítést az akkori barátomtól kaptam. Mint kiderült abszolút jó döntést hoztam, sőt talán már hamarabb is belevághattam volna.

HazaiDivat.hu: Milyen kozmetikumokat használ egy profi?
KPE: Vannak sminkesek, akik csak egyetlen márkával dolgoznak. Én valószínűleg soha nem leszek ilyen, mert már most látom, hogy egy-egy márkából nem mindent szeretek. Az alapozóból ez, a szempillaspirálból az, a pirosítóból amaz…

HazaiDivat.hu: Mi az alap, aminek mindenképp benne kell lennie egy sminkes táskájában?
KPE: Nagyon sok ilyen dolog van. Ez egy hosszú folyamat, mire összegyűlik minden. Sokan esnek abba a hibába, hogy elmennek és – mivel van rá pénz – összevásárolnak mindent, akár egyetlen márkából. Pedig sokkal okosabb kitapasztalni a különböző termékeket, és valóban csak azt megvenni, ami igazán jó, amivel személy szerint a legjobban szeretünk dolgozni. Szerencsére, ami az én táskámból hiányzik, azt kölcsön tudom kérni Zitától, és szépen lassan majd én is feltöltöm a készleteimet. Ecsetből például már konkrétan tudtam, milyet szeretnék, hiszen a modellkedés alatt kitapasztaltam, melyik a legjobb, legselymesebb, így kivártam, amíg összegyűlt rá a pénz, majd amikor külföldön jártam, meg is vettem. A titok, hogy akkor sem szabad olcsó, de rosszabb minőségű dolgokat venni, ha az embernek nincs éppen pénze, és nem szabad hirtelen bevásárolni sem mindenből, ha éppen van pénze. Ez egy lassú folyamat, ami a tapasztalatra, kivárásra épül.

HazaiDivat.hu: Mik a szakma buktatói? Egyáltalán érzel buktatókat?
KPE:Nem, nem érzek. Mivel nálam a fő irány a kozmetika, ezért nem érzem, hogy bármiféle buktató eltéríthetne a célomtól. A sminkelés már kicsit más, de nem ebből akarok megélni, ugyanúgy vagyok ezzel, mint a modellkedéssel: ha hívnak, hívnak, ha nem, akkor nem.

Legek, kedvencek, kulisszatitkok

HazaiDivat.hu: Legemlékezetesebb smink, amire büszke vagy?
KPE: Azt majd meglátjuk, mennyire leszek büszke rá, de egyelőre úgy érzem, hogy a már említett, Epres Panni smink nagyon jól sikerült. De ezt még látni kell nyomtatásban is, akkor derül ki igazán, hogy hogyan is fest a képen, bár a francia fotósnak, akivel együtt dolgoztunk, szintén nagyon tetszett, igaz nem is kaptam szabad kezet, mindent ő határozott meg. Nagyon natúr sminket képzelt el. Semmi tusvonal, semmi erős szín, még a száj is bőrszínűre volt festve, mintha nem lenne rajta semmi, még a szempilláján sem, viszont az árnyékokra oda kellett figyelni. Egy bemutatóra jóval könnyebb sminkelni, mint egy fotózásra, főleg, ha ennyire natúr hatást akarunk elérni.

HazaiDivat.hu: A hétköznapokban mennyire sminkeled magad?
KPE: Szinte semennyire – nevet. Amit látsz, az is csak a te tiszteletedre került fel rám. Korrektor, szempillaspirál, kicsi pirosító…ennyi. Anyukám mondta mindig: Edina, legalább a szemedre dobj fel valamit, mert egy nő adjon ennyire magára. És igaza is van, ne legyünk annyira lusták, hogy legalább egy kis korrektort ne kenjünk a szemünk alá, vagy egy pici pirosított az arcunkra. Most az anyukám helyett a kozmetikus mesterem mondogatja ugyanezt, úgyhogy nincs mit tenni… - nevet.

HazaiDivat.hu: Legjobb szépségápolási módszer, tipp mint kozmetikus/sminkes?
KPE: Nincs univerzális recept. Ha valaki betérne a kozmetikába, és ezt kérdezné, leültetném és megvizsgálnám személyre szabottan a bőrtípusát, mert igazán használható tanácsot csak úgy lehet adni. Esetleg a hidratálás, ami mindenkinek ajánlott. Sminkeltem már nagyon fiatal lányokat tesztfotózásra, és borzalmas, milyen állapotban volt az arcbőrük. Nagyon nehéz volt őket alapozni, meg eltüntetni a bőrhibákat, mert már pikkelyesre volt száradva a bőrük és megállt a redőkben a festék. Pedig én sem voltam egy agyonápolós típus a tízévnyi modellkedés alatt. Hazamentem, beálltam a zuhany alá és tusfürdővel mostam le a festéket magamról. Ma már egészen másképp látom ezeket a dolgokat, és tudom, mennyi kárt okoztam ezzel magamnak.

HazaiDivat.hu: Legrosszabb vendég?
KPE: Azokkal a legnehezebb a dolgom, akik még sosem festették magukat. Ilyenek például a menyasszonyok, akik előtte nem sminkeltek. Szeretnének valami szép, pasztell sminket a nagy napra, de amikor elkészül és belenéznek a tükörbe, szinte elsírják magukat, olyan erősnek érzik. Pedig nincs rajtuk semmi különös, mégis úgy látják, hogy ez túl sok. Velük nagyon nehéz, mert én még tennék rájuk egy kis csillámport, egy kis ezt, meg azt, ők viszont csak némi szempillaspirálra vágynának. Ugyanez a helyzet azokkal a hölgyekkel is, akik 30 évesen jelennek meg a kozmetikusnál, hogy igaz, ők eddig nem sminkeltek, de most már itt az ideje. Nekik hiába tanítom meg az alapokat, igazából már nagyon nehezen fog ráállni a kezük, de főképp a szemük erre az egészre, és folyton azt fogják látni, hogy egy idegen tekint vissza rájuk a tükörből.

HazaiDivat.hu: Legkedvesebb fodrász?
KPE: Hú, olyan nincs! Utálom, ha bárki a hajamhoz ér. Modellként és magánemberként egyaránt rosszul viselem a fodrászokat. Szinte már sírok, ha sokáig birizgálják, mert egyszerűen fáj.

HazaiDivat.hu: Legkedvesebb magyar terveződ?
KPE: Van, de hadd ne válaszoljak erre…szeretnék korrekt maradni – mosolyog.

HazaiDivat.hu: Külföldi?
KPE: Nekem nagyon tetszik Roberto Cavalli, mert nagyon színes és vidám. Ez azt jelenti, hogy igazán jó ránézni ezekre a ruhákra, jó a stílusuk, de nem biztos, hogy magam felvenném őket.

HazaiDivat.hu: Márkahű vagy?
KPE: Abszolút módon, mondjuk a Coca Colához. De tényleg! – nevet őszintén.

Írta: Ekhó , Dátum: 2008-06-24