A WMN Hiúságok Vására a kiállítók és a látogatók szemszögéből (április 15.)

Kezdjük a keserű igazsággal. Bármennyire is szeretnénk, a háromnapos rendezvény sikeréről sajnos nem számolhatunk be.

Csak a tükör torz?

Kezdjük a keserű igazsággal. Bármennyire is szeretnénk, a háromnapos rendezvény sikeréről sajnos nem számolhatunk be. A Westend City Center „B” parkolójában létrehívott Hiúságok Vására kiállítás a maga 196 standjával sem bizonyult elégnek az érdeklődés felcsigázására. Hiába a termékmintákat osztogató, mosolygós hoszteszek hada, hiába a divatszakma nagyjait felvonultató bemutatók, valahol porszem került a gépezetbe. Kiállítókat faggatunk, akik a kivitelezés dicsérete mellett, a látogatók hiányáról sem felejtettek el beszámolni.

Hányféle módon lehetett (volna) főbűnbe esni…

A helyszínre látogató nemcsak a trendi frizura, smink elkészítéséhez kaphatott praktikus tanácsokat, butikok tucatjai várták az egy kis shoppingolásra mindig, minden körülmények között kapható nőszemélyeket. Egy formabontó J-Lo topán, avagy egy J.Press fehérnemű birtokba vétele után, a Magyar Divat Szövetség pavilonjánál a Divatolimpia dobogósainak kreációiból meríthetett ihletet tavaszi ruhatára összeállításához a pénzszórásba fáradt delikvens, vagy ha ennyi designos „ruci” láttán, mégiscsak másfajta kultúrára fájt volna a foga, az Ulipus-ház és a Réz és Társa kiadó könyvújdonságaiból is szemezgethetett.

Míg a Honda és Porsche álomautói inkább az urakat nyűgözték le, a sarokban elhelyezett látványkonyha ismét a szebbik nem érdeklődésére tarthatott számot. A modellkedésre ácsingózó tinik a Bloom modellügynökség pavilonjánál kaphattak választ minden felmerült kérdésükre, ellenben az alakjukkal örökké elégedetlenek százával gyűjthették be a fogyasztó, masszírozó, feszesítő kezeléseket reklámozó prospektusokat, kedvezményre jogosító bónokat és kuponokat.

Az utazás szerelmeseit Csehországba invitálták a bájos hoszteszek, a kiállítás szervezői viszont azokra is gondoltak, akik szívesebben töltik otthon szabadidejüket, őket lakásuk csinosításához szükséges tippekkel látták el. Míg az aprócskák a Nebuland játszóházában élhették ki mozgásigényüket, korgó gyomrú szüleik többek közt az Eisberg tavaszt ünneplő salátáival tölthették meg izgága bendőjüket. Egy szó, mint száz, lehetett (volna) válogatni!

Vásár a kiállítók szemszögéből

Elsőként Kurucz Nikolettet, a WU2 standját támasztó csinos, fiatal hölgyet szólítom meg. „Mi a WU2 Next termékcsaládot szeretnénk bemutatni, megismertetni a látogatókkal, fogyasztókkal. Ezeket a termékeket most a helyszínen meg is lehet vásárolni, de elsődleges célunk a megismertetés” – mondja, amikor szolgáltatásaikról faggatom. „Sajnos nem túl jók a tapasztalataink, főleg az első nap jöttek kevesen, biztos dolgoztak még, illetve talán a jegyárakkal volt ez összefüggésben. Most talán egy kicsit nagyobb a mozgás, de még mindig nem olyan, mint amilyennek egy kiállításon lennie kellene.” – összegzi a Hiúságok Vásárán szerzett élményeit. Amit a kiállítás javára lehet írni, hogy „egyébként színvonalas lehetne”. „Egy kicsit több embert kellett volna idecsalogatni, de amúgy jó helyen van, minden más stimmel, csak az emberek nem jönnek.” – panaszolja szomorúan a higiénia divízión dolgozó lány. „Hogyha jövőre is megrendezésre kerül, nem valószínű, hogy részt vennénk a kiállításon, azért nem, mert ez nem volt olyan látogatottságú, hogy megérné.” – vonja le a konklúziót cseppet szomorúan.

A Hello Kitty cég képviseletében megjelent Böröczi Nagy Eszternek sem túl rózsásak a tapasztalatai. A szőke hölgy standját díszítő, emblematikus plüsscicák és cicamotívumos dísztárgyak vonzanak ugyan néhány érdeklődőt, de még mindig nem eleget. „Itt alapvetően vásárolni lehet. Aki ismeri, meg szereti ezt a márkát, az tud itt, egy sajnos nagyon szűk kínálatból, mert nem fért ki elég termék, válogatni. Most tíz százalék engedményt is adunk a vásár ideje alatt.” – értesülök a szolgáltatásokról. A látogatottságra azonban itt is panaszok vannak: „Ennél jóval több látogatót vártunk. Magával a kiállítással elégedett vagyok, abszolút színvonalasra sikerült, jó kiállítók vannak, sokszínű, tényleg jól van kivitelezve, tehát ez a rész teljesen rendben van.”. Ami a jövőbeni terveket illeti Böröczi Nagy Eszter bizakodóbb. „Azt gondolom, hogyha azt látom, hogy kicsit okosabban van megszervezve az egész, akkor megfontolom, hogy újból kijövök-e.”.

Végezetül a J-Lo cipőket kínáló Szilágyi Erzsébetre esik választásom, aki nagyon sok mindent, saját állítása szerint nem tud mondani, lévén, hogy a három napos vásár utolsó vasárnapját tölti a helyszínen, pénteken és szombaton kolléganői tartották a frontot. „Most három, négy óra hossza telt el, volt érdeklődés, igazából vásároltak is, annak ellenére, hogy nagyon ritka a közönség. Nálunk nem olcsóak a cipők és mégis három párat elvittek itt három óra alatt.” – ismerteti riportalanyom a már-már kecsegtetően hangzó  tényállást. Hogy jövőre is részt vesznek-e a kiállításon, még nem tudják, ők is, mint mindenki, nagyobb közönségre számítottak. „Én úgy gondolom, voltunk sokféle kiállításon, talán a reklámmal volt valami probléma, rosszul volt meghirdetve a rendezvény és idetalálni is nehéz. Az emberek általában érdeklődnek, szívesen néznek meg minden újdonságot. Nagy baj a belépőkkel lehetett még, belépőt ilyenkor nem szabad szedni. Egy BMW-n, egy nagy rendezvényen azért ez másképp veszi ki magát, itt sokan visszafordultak, amikor meghallották, hogy 1800 Ft-ot kell fizetniük.”.

Látogató, látogató, miért vagy Te kevesen?

Való igaz, nemcsak az árusoknak, kiállítóknak, bizony nekem is lasszóval kellett fognom az embereket, ha véleményt akartam kicsikarni bárkiből is. Az ingyenes belépővel csalogató vasárnap ugyan néhányakat átcsalt a szomszédos bevásárlóközpontból, mégsem voltak elegen, nem tapostak egymás sarkára nézelődés közben.

Elsőként egy nevét eltitkoló, középkorú hölgyet kapok diktafon végre, aki rövid szabadkozás után „még nem volt időm körülnézni, most érkeztem”, ujjongva számol be arról, hogy a cipőjét már szinte belépéskor kitisztították, ingyen és bérmentve. A fiatalok sem sokkal közlékenyebbek, mindössze annyit árulnak el, tetszik nekik a kiállítás és jövőre is jönnek, ha lesz. Kedvenc standjuk nincs, persze akkora a választék, megértem, nehéz is lenne közülük liblinget választani. Megint mást a lépten-nyomon eléje ugró hoszteszek zavarnak, nincs hozzászokva, ennyi kedvességhez, az ajándékszatyroktól roskadó vállak látványa idegen neki.

Elnézve az este felé már egész szép számmal jelenlévő nagyérdeműt, magam azt a következtetést vontam le, leginkább talán a színpad vonzotta a színes, nemre, korra meghatározhatatlan összetételű egybegyűlteket. Sokan ugyan épp csak belepislogtak a műsorba s a céltalan lézengést választották inkább a divatbemutatók gyönyöre helyett, mégis a látvány, a zene, hacsak pillanatokra is, a kifutó elé csalta őket.

• Divatbemutató
• Kiállítás és vásár
• Rendezvény
• Modellek magukról
• Backstage-riport
• Hiúságok Vására
• WestEnd City Center