Először, de nem utoljára

Elegáns környezetben, elegáns szalon és – mi más? – elegáns divatbemutató várt este minden meghívottat.

Első ízben jártam az Ybl Palotában, s első ízben láttam élőben Náray bemutatót június 13-án, pénteken. Az elegáns környezetben, elegáns szalon és – mi más?

Elegáns divatbemutató várt este minden meghívottat. A kifutóvá varázsált padló két oldalán nevekkel ellátott székek sorakoztak, melyek közül egy sem maradt üresen hét órára. De miért is hagyta volna ki bárki is ezt a bemutatót, akit meghívtak? Az estét maga Náray Tamás nyitotta meg, megosztva a nagyérdeművel, milyen koncepción is alapul ez az évadzáró bemutató, s bevallva, ezek a ruhák bizony szépek, de nem feltétlenül kényelmesek, úgyhogy senki ne próbáljon az esti csúcsban, a 6-os villamoson kapaszkodni bennük, mert ez a törekvés csakis kudarccal végződhet. De ugye, mi nők, azt már régóta tudjuk, hogy a szépségért szenvedni kell..

Éreztem ezt én is, habár nem Náray modellt viseltem ezen az estén, mégis tartaroszi kínokat éltem át a cipőm miatt, amelyben reggel óta rohangáltam egyik helyről a másikra. Délelőtt családi dolgok kényszerítették a lábamra ezt a cipőt, majd mivel levegővételre sem nagyon jutott időm a nap többi részében, ebben siettem a Shop and Show-ra, majd az Ybl Palotába is. Este kilencig sanyargattam magam, azóta sem hordott topánomban, majd "Ledőlök egy órácskára!" felkiáltással hajnali háromig beájultam, pedig egészen máshol kellett volna lennem ezen az éjszakán... Mit is mondanak péntek 13-ról? Szerencsés vagy szerencsétlen? Hát, nálam fele-fele..

• Ekhó