A Természetes selyem, szÃnek és formák cÃmű kiállÃtáson jártunk
Kézzel festett egyedi ruhák, két elvarázsoló személyiségű művésznőnő, - Bú Györgyi festőművész, selyemfestő és Örményi Smagina Natalja, divattervező...
Bú Györgyi és Örményi Smagina Natalja - az elválaszthatatlanok
Kézzel festett egyedi ruhák, két elvarázsoló személyiségű művésznÅ‘nÅ‘, - Bú Györgyi festÅ‘művész, selyemfestÅ‘ és Örményi Smagina Natalja, divattervezÅ‘ - magyarul beszélÅ‘ orosz műértÅ‘k és egy családias hangulatot biztosÃtó közönség. Ez jellemezte a 2007. március 13-tól 23-ig tartó, "Természetes selyem, szÃnek és formák" cÃmű kiállÃtás megnyitóját. Az elegáns, lenyűgözÅ‘ ruhadarabok és gondolatindÃtó képek ma utoljára biztosÃtanak meleg hangulatot az Andrássy út 120. szám alatti Orosz Kulturális Intézet egyébként hideg, fehérre meszelt műtermében.
Csak magyarul
A csinos próbababákkal megtöltött szoba szűkös ajtajánál szerényen kukucskálnak befelé a kíváncsi érdeklÅ‘dÅ‘k, amikor végre valaki bátrabbnak bizonyul, és belép a feldíszített helyiségbe, a többiek követik Å‘t. Lassan szivárognak be a vendégek, halkan beszélgetve csodálják a színes kollekciókat. A falakon erÅ‘s, meleg színekkel festett, szecesszióra hajazó képek, a babákon hasonló árnyalatú, kézzel festett ruhák biztosítják a lenyűgözÅ‘ látványt.
Csattognak a gépek, villannak a vakuk, amott az egyik érdeklÅ‘dÅ‘ nem bízza a véletlenre a ruhák apró részleteit sem: videokamerával kering a vendégek és a kiállított tárgyak között. Az esetenként orosz népi motívumokat is Å‘rzÅ‘ alkotások festett színkavalkádját megtöri egy-egy világosabb, hidegebb kék, türkiz árnyalatú estélyi, sÅ‘t egyedül ácsorog, - ám beleolvadva a környezetébe - egy menyasszonyi ruha is.
Végre megjelenik a mikrofonnál az intézet orosz származású művészeti vezetÅ‘je, Papp Léna, és kitűnÅ‘ kiejtéssel tudatja mindenkivel, hogy munkatársaival elhatározták, ma csak magyarul szólnak a közönséghez. A kiállítást Valery Platonov igazgató nyitja meg. Ünnepélyes beszédébÅ‘l kiderül, hogy egy-egy ilyen ruhaköltemény látványa felkelti benne a nÅ‘k iránti irigységet. De mondandója természetesen inkább a köszönetnyilvánításról és arról szól, reméli, ez az esemény is lökést ad az alkotók kreatív tevékenységének, illetve hogy a művészetet kedvelÅ‘k köre szélesedni fog.
GyártásvezetéstÅ‘l a ruhatervezésig
Bú Györgyi és Örményi Smagina Natalja igazán kitettek magukért. Sajnos a közös munkájuk eredményeként megszületett alkotások pici szeletét szemlélhettük csupán meg, ugyanis a vásárolók folyamatos tolongása miatt alig marad készleten a ruhákból. De ne rohanjunk ennyire elÅ‘re! Miként is jutott el idáig a két művésznÅ‘? Egyáltalán hogyan talált egymásra a két különbözÅ‘ szakmájú alkotó?
Örményi Smagina Natalja a könnyűipari fÅ‘iskola elvégzése után technológusként kezdte pályafutását, majd ruhatervezÅ‘ lett. Dolgozott ruhagyárban gyártásvezetÅ‘ként és szabóságokban öltözködési tanácsadóként. IdÅ‘vel kialakult saját vevÅ‘köre, munkája során rengeteg tervét valósította meg.
Miután Magyarországra jött, rengeteg kihívással találta szembe magát, de kemény ember lévén felülkerekedett rajtuk, és egy nyelvvel valamint egy kultúrával lett gazdagabb. Ahogy a kiállított ruhákon is felfedezhetÅ‘, munkáját a precíz szabásvonalak, a szándékainak megfelelÅ‘ pontos vonalvezetés jellemzik. Kifejezetten kedveli a különleges szöveteket; rengeteg idÅ‘t tölt ezek válogatásával, és folyamatosan olyan egyedi munkaanyagot keres, amely kompromisszum nélkül megfelel minden elképzelésének.
Vászontól a selyemig
Bú Györgyi felsÅ‘fokú végzettségű hivatásos festÅ‘művész. Kezdetben alkotásai még nem árulkodtak igazi vágyairól: absztrakt képeket festett, amik vonalvezetései feszültségrÅ‘l, békétlenségrÅ‘l tettek tanúbizonyságot. IdÅ‘vel a vászon helyett valami finomabb anyag után nézett, majd rátalált a selyemre. Már az elsÅ‘ alkalommal tudatosult benne, hogy ez az amirÅ‘l álmodott. Ahogy megváltozott munkájának tárgya, úgy változott a forma- és színvilága is; teljesen más hangulatot teremtve eszközeivel.
Körülöttünk csüngÅ‘ képeit vizsgálva különös technikának lehetünk tanúi: a határozott vonalak szigorúsága illetve zordsága találkozik a szabadságot tükrözÅ‘ színek játékával, ezzel keltve szecessziós hangulatot. A festékek a selyem felületén, a vászonnal szemben másképpen viselkednek. A technikából hihetetlen szabadság fakad, a máz a lágy anyagra kerülve kiszámíthatatlan játékba kezd.
A színes folyadékok változatos viselkedését csak az alkotó folyamatosan növekvÅ‘ tapasztalata tarthatja kordában. Györgyi alkotásainak hangulata ezzel megváltozott, festményeiben a misztikum és titokzatosság keveredik. A korábbi feszültséget lecseréli az öröm, a szeretet és a béke hármasa.
"A gyönyörű színorgiák fokozatosan kiszöktek a képkeretekbÅ‘l, és lassan stólákon, sálakon, kendÅ‘kön jelentek meg. Eljött az idÅ‘, amikor ezek a ruhadarabok rákerültek egy-egy próbababára. A motívumok a szabással saját hangsúlyt kaptak, a vonalak összhangba kerültek a szabásmintával" - fejezi be a gondolatmenetet Papp Léna.
Bú Györgyi számos kiállításon vett részt és több pályázaton nyert: 1998-ban selyemkompozícióban fÅ‘díjat hozott haza a "Fiatal Művészek Európában" című nemzetközi versenyrÅ‘l.
Már három éve együtt
A két hölgy a '90-es években, egy kiállításon futott elÅ‘ször össze, ahol nyomban érezték, hogy az ismeretség mindkettejük számára fontos lesz. Szükségük is volt egymásra, hiszen egy ruhadarab megfestése más követelményeket támaszt az alkotónak, mint egy sál.
Hároméves együttműködésük során - vevÅ‘körük egyesítésével - további lehetÅ‘ségekhez jutottak. Kölcsönös tevékenységük hasonló ahhoz, mint amikor "zenére születik a szöveg, vagy amikor szövegre születik a zene."
�rta: EBK , Dátum: 2007-03-23







