TERVEZÉS Anyag, szín és forma 4. rész - Csipes Antal: Divattükör

TERVEZÉS Anyag, szín és forma 4. rész - Csipes Antal: Divattükör (Osiris, 2006)

A modernkori divattrendek félévenkénti változásának alapjai a színek.

Jelentésüket a pszichológia és a szokásjog is magyarázza. A vörös a szenvedély színe, a kék a nyugalomé, de ha Szűz Mária köpenye kék, az a tisztaságot jelképezi. A barna - lévén a föld színe - az alázatot szimbolizálja, ezért barna a ferences rendi szerzetesek csuhája. A fekete a világmegvetés, a gyász színe. (Legalábbis nyugaton, mert Japánban a gyász színe éppenséggel a fehér.) Az iszlám nők fekete csadorja a világtól való elhatárolódást jelképezi.

A 19. században a színek használata ráadásul még korfüggő volt. 35 éves kor fölött nem illett a rózsaszín, az alatt pedig a narancssárga, a violaszín és a bíborvörös volt nemkívánatos. Fura, hogy ez az utóbbi években mintha megcserélődött volna, és minél fiatalabb valaki, annál szívesebben húz sötét ruhát, az idősödő nők-férfiak pedig világos színekkel igyekeznek fiatalítani magukat, hisz mint tudjuk, a fekete öregít, a pasztell fiatalít, hisz míg előbbi kiemeli, utóbbi elmossa az arc kontrasztjait.

Az '50-es évek óta szakemberek foglalkoznak a színtrendek kialakításával. A Benetton és az Espirit komoly kutatásokat végzett e tárgykörben, és arra jutottak, akkor lesznek szabadidőruháik a legsikeresebbek, ha azokon komplementer színeket (piros-zöld, narancssárga-kék) párosítanak.

Míg a 19. században a fekete-fehér és szürke színhármas, a 'semleges szimuletnaitás' jelképezte a megbízhatóságot, addig a 20. századra a fekete-fehér vált az abszolút favorittá. A '30-as évek és Coco Chanel óta beszélünk kis fekete ruháról... Ezt a trendet vitték tovább a filmsztárok (Audrey Hepburn), a rock énekesek (Jim Morrison a The Doors-ból és Nico a The Velvet Undergroundból), majd a dark zene képviselői (The Cure, Depeche Mode).

• Via