By, by Design Hét!

A búcsúztatástól jó messze kanyarodtam! Persze siratni nem kell, Design Hét lesz jövőre is, ahogy remélhetőleg mi is ott leszünk


Ugyancsak szórványosan látogattam a Design Hét programjait, az utolsó napon, egész pontosan a Gödörben ünnepelt búcsú bulin vetített kisfilm meggyőzött róla, többet kellett volna "mászkálni". Budapest majd minden pontját behálózták az értékesebbnél-értékesebb események, persze tudom, amiről lemarad az ember, az utólag mindig jobbnak, színesebbnek, szagosabbnak tűnik.



Pedig még így sem panaszkodhatom. Bianca Koczan bemutató, Bodza csoport és Vágó Réka, no meg a MOME-osok, Je suis belle-el felturbózva, hálás vagyok az élményekért. A Canon fotópályázatára készített látvány-, fantáziaruhákkal egyszerűen képtelen voltam, vagyok betelni, nem mellesleg a modell és frizuraválasztás is abszolút helyén volt, Vágó Réka cipőtervezőről már nem is beszélve, akire nemcsak fűzős, pliszírozott csizmájáért vagyok büszke, de, aki díjnyertes, tahiti gyöngyökkel ékített ékszercipőjével is, noha igazán más lapra tartozik, levett lábamról.

Ilyenkor bizsergő szívvel gondolok a honi tehetségekre, mert bizony vannak, igen szép számmal. Néha nem kapnak elég lehetőséget, néha kapnak, de a dolog végül mégsem úgy sül el, ahogy szerették, szerettük volna. Különösen szerencsés égi konstelláció vagy tudja Isten mi fene kell ahhoz, hogy minden ilyen nagyszerűen klappoljon, ahogy történt a Design Héten.

Na jó, ha szép magyar szokás szerént mindenáron, az időjárásra, jelesül a hidegre, éppenséggel lehetne panaszkodni, ami a szabadtéri MOME-os bemutatót kis híján elfújta helyszínéről, mégsem teszem. Ha a modellek kibírták, mit kibírták, mosollyal a szájukon vonultak a lélegzetnyi ruhácskákban dacolva minden csípős szelekkel, nekem igazán nincs, nem lehet jogom zokszót emelni. A tanulság: legközelebb jobban be kell öltözni, „bundabugyi, sapka, sál!” – ahogy drága jó testnevelés tanárnőm mondta, valahányszor rájött a Cooper teszt, persze lucskos-sáros télvíz idején.

Vagy? Lehet, hogy inkább Kiss Tibi formabontó pufi kabátjába kéne burkolózzam? Futni nem hiszem, hogy tudnék benne, elinalni se, de egy télikabátnak nem is ez a legfőbb rendeltetése. Csinosnak biztos csini lennék benne, csini?, mindenkinek megakadna rajtam a szeme. Ha… Ha szeretném a feltűnést. Nem mindig szeretem, vagy nem minden áron. A magam részéről inkább választanám a Je suis belle finom szövetkabátkáit (a pufit meg tartalékba.). Hiába, telhetetlen vagyok!

A búcsúztatástól jó messze kanyarodtam! Persze siratni nem kell, Design Hét lesz jövőre is, ahogy remélhetőleg mi is ott leszünk, ha kell dideregve, de lelkesedésünkben megtörve, nem! Soha!


Írta: MZ , Dátum: 2007-10-31






ALMAF