Christian Dior, divattervező (1905-1957)

A vil�gh�bor� ut�ni takar�kos �vek v�g�re egyetlen bemutat�val tett pontot, visszahozva a nők ruhat�r�ba a sikket, az �let�r�m�t. A Dior m�rka, mely olyan nagy neveknek k�sz�nhetően, mint Yves Saint-Laurent �s John Galliano, ma is a top 10 divatdikt�tor k�z�tt van, az�ta is a klasszikusan nőies elegancia megtestes�tője. Christian Dior politikai p�ly�r�l t�rt �t a divatiparba, de előfordulhat, hogy sosem lett volna akkora hat�ssal az emberek �let�re diplomatak�nt, mint a New Look st�lus megalkot�jak�nt.

�g�retes kezdet

Franciaorsz�g �szak-nyugati partvid�k�n egy tengerparti kisv�rosban, Granville-ben l�tta meg a napvil�got 1905. janu�r 21-�n. Gazdag sz�lei elv�r�sainak megfelelően eredetileg diplomat�nak k�sz�lt, ez�rt politikai tanulm�nyokat folytatott, de legbel�l a műv�szetek vonzott�k. Egy francia napilap divatoldal�n, a Le Figaroban divatrajzokat publik�t olyan sikeresen, hogy a kor h�res francia tervezői - t�bbek k�zt Nina Ricci - v�s�roltak is rajzaib�l.
�

Forradalmi divatbemutat�

A m�sodik vil�gh�bor� nem kedvezett a divatiparnak, ahogy a h�bor� ut�ni első �vek sem. A szab�szat �gy tett, mintha kiv�gtak volna egy snittet a divatt�rt�net k�pzeletbeli filmj�ből, �s ott folytatta, ahol a vil�g�g�s előtt abbahagyta. Dior azonban m�sk�nt gondolta. 1947. febru�r 12-�n P�rizsban adott revel�l� erejű divatbemutat�t, melyen felvonultatta a maga tervezte �s kivitelezte vir�gkehely kollekci�j�t, a Ligne Corolle-t.

Hogy mi�rt hatottak sokkszerűen Dior hossz�, bő szokny�i, hangs�lyos derek� koszt�mjei �s szűk felsőr�szei, ahhoz bele kell k�pzeln�nk magunkat a h�bor� �veibe. 1940-ben olyan takar�koss�gi int�zked�seket vezettek be, mellyek t�bbek k�zt megszabt�k, h�ny m�ter anyagb�l k�sz�lhetenk a ruhadarabok. Egy kab�tot n�gy m�ter textilből kellett kihozni, a tiltott harangszoknya helyett az egyenes vonal� volt a k�telező. H�t �v el�g volt ahhoz, hogy a szeb�lyok m�r ne legyenek �rv�nyben, de ahhoz nem, hogy az asszonyok fej�ben is megv�ltozzon a ruhat�rukhoz val� viszony.

A New Look diadala

Azt�n m�gis győz�tt a nőkben a sikkre val� v�gy, �s a Harper’s Bazaar divatmagazin �gy �rt a botr�nyos bemutat�r�l: 'H�sz m�ter ker�letű, libbenő szokny�k, sejtelmesen �rny�kol� kalapok – minez maga a megtestes�lt nőiess�g, elegye a boh�ms�gnak �s az eleganci�nak. Ak�rcsak P�rizs!' Christian Dior �gy komment�lta az �ltala alkotott �s a magazinok divatszerkesztői �ltal New Look-ra keresztelt st�lus siker�t: 'El�g őszint�nek lenni, mert ennek hat�s�ra �gyis magukt�l kit�rnek a val�di forradalmak.'

�s t�nyleg, az �let minden hal�l ut�n utat t�r mag�nak, ezt �rtette meg Dior is, amikor ruh�ival �let�r�met, b�jt hozott a gy�szos h�tk�znapokba a nőiess�get kiemelő, gazdag text�r�j� ruh�ival. R�ad�sul az haute couture-t is egy l�pcsővel lejjebb seg�tette, hogy a kor�bbin�l sz�lesebb k�z�ns�g sz�m�ra legyen el�rhető. Azt is tudta, hogy a legszebb ruha sem �lt�ztet kieg�sz�tők n�lk�l, ez�rt kalapokat, t�sk�kat, kesztyűket, sőt, �kszereket is tervezett h�veinek.

Mind�ssze 52 �vesen, 1957-ben halt meg.

A Dior divath�z az�ta is a t�z vezető k�z�tt dikt�lja a trendet olyan, az�ta saj�t nev�k�n is h�ress� v�lt tervezők v�n�j�nak k�sz�nhetően, mint Yves Saint-Laurent �s a '97 �ta a Diornak tervező John Galliano.

Fot�k Christian Dior, divattervezőről �s Dior ruh�kr�l

Mindent Christian Dior, divattervezőről a HazaiDivat.hu port�lon