A divatillusztráció története fejezetindító - Csipes Antal: Divattükör (2006)

A divatillusztráció története fejezetindító - Csipes Antal: Divattükör. Ha azt hallod, divatrajz, három dologra gondolj.


Ha azt hallod, divatrajz, három dologra gondolj:

  1. divattervező által készített vázlat, melyen a leendő ruha, mint jelenség látható
  2. a ruha arányait és pontos szabásvonalát tartalmazó rajz, amely a mintakészítő szabómesterhez kerül - a könyv szerint -, akik ebből elkészítik a szabásmintát
  3. egy divattervező, divatház kollekcióját bemutató, annak hangulatát hangsúlyozó alkalmazott grafika, művészi értékű divatillusztráció.


Az első divatrajzokat Albert Dürer készítette 1495-ben, de rendszeressé a XVI. századtól vált jelenlétük, ekkortól lettek metszetek témái az egyes országok, városok videletei. Művészetté a XVIII. század végétől, XIX. század elejétől vált, amikor a német Daniel Chodowiecki (1726-1801) és a francia Gavarni (Sulpice Guillame Chevalier, 1804-1866) már nem rézmetszetként, hanem litográfiával készített divatrajzokat.

A XX. század hajnalán a divatrajz valódi jelentőséget nyert. Ekkorra már nem csak az alak, de az enteriőr is fontossá vált, a divatillusztrátorok zsánerképeket készítettek modelljeikről, amint trendi ruhájukban épp autóba szállnak, vagy elegáns étteremben kávéznak. A mai reklámokhoz hasonlóan ezzel is hangsúlyozva, milyen imidzs, életstílus társul az adott divatholmihoz.

Néhányan a híres divatrajzolók közül:

Giovanni Boldini (1842-1931)
Charles Dana Gibson (1873-1956), a 'Gibson-lány' megalkotója
Paul Iribe (1883-1935), aki Paul Poiret és George Lepape-val divatalbumot adott ki
Erté (1892-1990), aki 1916-35 között a Harper's Bazaar vezető divatgrafikusa volt
Eduardo Benito (1891-1953) a Vogue és a XIX. század végén alapított Illustration magazinok art deco stílusú divatrajzolója
Christian Bérard és Eric (Carl Oscar August Erickson, 1891-1958), akik a Vogue magazin legsikeresebb divatillusztrátorai voltak a '30-as, '40-es években.
René Gruau (1910-), akinek első divatrajzát tizenkielnc éves korában közölte le a Femina, és aki a Dior New Look stílusát (karcsú derék, bő szonya) megjelenítette
Joe Eula (1925-2004), aki ecsettel felvitt színes foltra vázolta fel grafittal a ruhát
Francois Berthould (1951- ), aki elsősorban a különböző országok Vouge-jaiba rajzolt
Mats Gustanson (1952- ), akit munkájáinak puritánsága miatt foglalkoztattak nagy előszeretettel a divatmagazinok
Zoltán, aki 1979-ben hagyta el Magyarországot, hogy a brit Vogue-nál kezdjen, és az egyik legsikeresebb divatrajzoló legyen
Isabel (1961- ) & Ruben Toledo kubai házaspár, akik közül Rubel festőnek tanult és egyéni hangú divatrajzokat készített, Isabel pedig elismert divattevrező volt.

Valaha Karl Lagerfeld is divatrajzolóként kezdte, de a Divattükör szerint jóval tehetségesebb tervezőként - az A császár új ruhája című könyvében ellenőrizheted.

De olyan képzőművészek is készítettek divatrajzokat, mint Salvador Dalí (1939). Elsa Schiaparelli legismertebb kaplaformáját a 'tyúkanyó'-t - mely a tojásait az őt viselő hölgy fején költő tyúkra emlékeztetett - például valószínűleg Dalí ihlette. A tervrjazot egyébként Vértes Marcell (1895-1961) készítette, és a francia Vogue címlapján lett közkinccsé.

A divatrajz 'aranyévének' 1939-et tartják, mert azévben az összes vezető divatmagazin (Vogue, Harper's Bazaar, Femina stb.) rendszeres divatillusztrációkat közölt.

A '60-as évek elején a divatrajzok ázsiója csökkent, de a brazil Antonio Lopez Dit (1943-1986) az évtized második felében vérfrissítést hajtott végre a művészeti ágban. Ő fedezte fel Jerry Hall-t is, a később híressé vált modell-színésznőt.

A '70-es években újra visszaesett a divatillusztrációk mennyisége, de a '80-as, '90-es években Christian Lacroix, john Galliano és Jean-Paul Gaultier újra életet leheltek belé.

A '90-es évek második felétől a szoftverek segítségével feltúrbózott, ultramodern látványvilágot hozó divatillusztrációk nyertek teret, ilyen munkák sorakoznak Laird Borellinek a legújabb korszak divatrajzait bemutató Fashion Illustration c. könyvben is.


Írta: Darnyik Szilvia , Dátum: 2008-02-26






ALMAF