Mindenkinek van egy álma

Egy pillanatra hajlamos vagyok azt hinni, gyerekkori álmaink szunnyadnak a vásárlás hátterében


Hát hogy a fenébe ne volna?



Nem tudom az okát, de süldő kiskamaszként jó magam és nevezzük Balázsnak, Balázs nevű unokatestvérem is egy és ugyanazon dologról álmodott, nevesül mindketten, ha törik, ha szakad „balerina-királynők” szerettünk volna lenni a közelgő farsangon. Balázs ügyes kezű nagymamája vart is egy csini kis, aranyba hajló jelmezt, karcsú derékkal, libegő tüllfodrokkal, ilyen csili-vili rucija is csak Hamupipőkének lehet – gondoltuk mindketten. A pompás holmit elsőként Balázs avatta fel, a fotók tanúsága szerint, vékony alkatán remekül állt a ruhácska, talán csak az a randa SZTK keretes szemüveg nem hiányzott az orráról. Mindenesetre, ki sejti, ki nem, miért, sikere volt.

Mit ad Isten, pár héttel később nekem is megadatott a kegy, az alsós bálba „balerina-királylánynak” öltözni, természetesen a diadém sem hiányozhatott kese, lófarókba hurkolt frizurám tetejéről, a fejedelmi fejék épp úgy himbálódzott kobakomon, mint Balázsén, csak az a csúf pápaszem nem szomorította mosolygós vonásaim. A fényképek tanúsága szerint, szemernyivel, tényleg szemernyivel csak jobban festettem Balázsnál, az észrevételt egyébként ő is támogatta, sőt, mondhatom javamra, lovagiasabb gesztussal élt. Cseperedve még a róla készült jelmezes portrékat is megsemmisítette, szégyellve, hogy egyszer, óhatatlanul rég, kisfiú létére „balerina-királynő” szeretett volna lenni.

Hogy mindez hogy s miért jutott eszembe? A válasz egyszerű: Zoób Katti romantikus taftruháiról, aranyba hajló impozáns költeményeiről, melyeket ugyan diadém nélkül viseltek csábos-bájos, göndörfürtű modelljei, az összhatás mégis fejedelmi volt. Nem csoda, hogy a nemrégiben állami kitüntetést kapott tervezőhölgy a Harrods törzsközönségét is lenyűgözte romantikus darabjaival, vagy hogy a londoni Fashion Weeken Margaret Teacher stylistja is a vásárlók sorába lépett. Az okokat hosszasan lehetni kutatni, valószínűleg ki-ki más indokán nyitja meg pénztárcáját egy-egy luxusba - remekbe szabott estélyi költemény láttán! Vagy?

Egy pillanatra hajlamos vagyok azt hinni, gyerekkori álmaink szunnyadnak a vásárlás hátterében. Ha csak egy estére is, de mindnyájan „balerina-királynők” kívánnánk lenni, nők, férfiak, minden hátrányos megkülönböztetés nélkül, egyként, anélkül, hogy a dolgoknak a későbbiekre nézve maradandó következményei volnának. Hisz, valljuk be, azért egy életen át uralkodni sem könnyű!


Írta: MZ , Dátum: 2007-10-25






ALMAF