St. Endru

Arról pedig, hogy tényleg ne felejtsek, a Királynők-Királynőjének választott, abszolút győztes, Czeisz Julietta gondoskodott


Tévéműsorok ide, vagy oda, mostanában igencsak divatos egyes városrészek mellett kampányolni. Ami Szentendrét illeti, bizton állíthatom, méltán nevezhetnénk Magyarország egyik legszebb városának. Legalábbis nekem „szép, mint mindig”, „ki tudja miért, szeretem, de szeretem…”. Talán mert fél gyerekkoromat ott töltöttem?



Lépten-nyomon a Marcipán Múzeum szagos csodái, vagy a zegzugos utcácskák, szökőkutak nyűgöztek le. Ott jártunkkor egyszerűen sosem tudtam, hová, merre is kapkodjam a fejem.

Persze, ha az ember felnő (egyszer óhatatlanul, bármennyire is bánjuk, jó esetben is csak a kamaszos rácsodálkozása marad, ha, hál istennek…) körülötte/benne minden megváltozik. Még Szentendre is, a Hely, mely jelen esetben egy szépségverseny terepéül szolgált. A Three Beauty of the World – Hungary 2007 döntősei gyűltek össze a kastélyhangulatot árasztó, pompázatos Villa Vitae Wellnes Hotel kertjében, hogy lerombolják/újraépítsék bennem régfeledett St. Endrumat (apuval becéztük így „Endrét”, a kőszobrokkal, aquincumi maradványokkal díszített aszfaltúton egymás szórakoztatására aggatunk a városra különböző csúf-, becézőneveket).

A kifutón brillírozó s urambocsá kevésbé brillírozó lányok szépséget nem merem, nem tudom vitatni, a medencére emelt színpad is igazán látványosra sikeredett, mi több szórakoztató produkciók szórakoztató produkciók hátán (jelesül most csak Győzikét emelném ki) gondoskodtak arról, hogy mi, egybegyűltek, ne unatkozzunk. Tán a lassan körénk ereszkedő éjszaka is közrejátszott a varázslatban, a csodában, mely egy intimebb városképpel ajándékozott meg, régi St. Endrumra egy pezsgőspohár kocogtató, estélyi ruhás álom terpeszkedett. Szó, mint száz, eszem ágában sem állt felébredni.

Még otthon is sokáig kísértett a maga három királynőjével mégis csak rendhagyószámba menő szépségesemény. Arról pedig, hogy tényleg ne felejtsek, a Királynők-Királynőjének választott, abszolút győztes, Czeisz Julietta gondoskodott. Estéről-estére egy mobilhálózatot hirdető, valóban ötletes reklámfilmben láthattam viszont tündökletes arcvonásaival, macska-, őzikeszemeivel bájolni, az apró bikiniben feszítő királynőn, egyetlen szépséghibát, kivetnivaló porcikát sem találtam. Éljen! – mondtam, harsogtam neki, magamnak, utólag is.

Ha legközelebb, már úgy családilag St. Endru felé vesszük az irányt, biztos, hogy nem csak a Marcipán Múzeumot és a zegzugos utcácskákat fogom keresni! Czeisz Julietta mosolya is üldözni fog, hiába tudom, azt már nem Szentendrén, sokkal inkább másutt, a májusi világverseny döntőjén, remélhetőleg az ottani dobogók "tűfokán" kellene kutassam...


Írta: MZ , Dátum: 2007-09-16






ALMAF