A Szegedi Divatiskola diákjainak divatbemutatója a Fashion Week Hungary kifutóján
A varázslatos Kelet, az ősi Afrika és a buja ’20-as évek harmonikus egységben követték egymást ezen az estén.
Záróakkord
A varázslatos Kelet, az ősi Afrika és a buja ’20-as évek harmonikus egységben követték egymást ezen az estén. A szegedi divattervező tanoncok idénre pikáns szabású, élénk színű tavaszt és nyarat terveznek. A tegnap estéhez hasonlóan 400 néző ülte/állta végig a négynapos rendezvényt lezáró bemutatót, melyen a Szegedi Divatiskola hat növendéke vonultatta fel kollekcióit.
A divattervező tanoncok megjelenési sorrendben:
Tóth Tímea
Szipl Marianna
Piti Brigitta
Simon Mónika
Sánta László
Hoffman Dolores
A profi színpadtechnika és az egyszerű, jó ritmusú koreográfia méltó alaphangot adott az ifjú tervezők szemet gyönyörködtető ruhakölteményeihez. A bemutató három vöröscsuklyás gyertyahordozó jelzésszerű megjelenésével indult. A lányok épphogycsak megmutatták magukat a 30 méteres kifutó első harmadáig vonulva, majd épp olyan szép rendben, ahogyan bejöttek, libasorban haladva ki is lépdeltek. A közönség megkapta általuk a kezdő ’A’ hangot.
Az első dallam Tóth Tímea indiai szárikra emlékezetető kollekciója volt. A vörös és napsárga kelmék derűs harmóniája kellemes látvány volt, bár okozott némi hiányérzetet: a derekat körülölelő és a vállon átvetett textilek európai szemmel nézve nemtelenné tették a modelleket. A ruhák tiszta bája azonban indokolttá tette a nemtelenséget és ezáltal vonzóvá a kollekciót.
Szipl Mariann vad rózsaszínbe és narancsba öltöztette modelljeit, nyakukba pedig nagyszemű, fehér gyönygyökből fűzött láncot tekert vastagon. Utóbbi miatt az egész kompozíció olyan hatást keltett, mintha afrikai ünnepi öltözéket látnánk civilizált átiratban. Egyszerre volt vidám, kihívó és lehengerlően fennsőbbséges.
A következő dallamsor a radikális vörös-fehér színkombinációval játszott. Tette mindezt húzott formákkal: könnyű, nyári nadrág laza blézerrel - a ’80-as évek újragondolása. Piti Brigitta kollekciója keresetelen és természetes, mégis elegáns.
Belépdeltek a végzet fekete ruhás asszonyai. Kombinéra emlékeztető ruháik éjszínű csipkéből készültek, amely alól villódzva sejlett át a narancssárga selyem vagy szatén betét. Simon Mónika a Szecesszió mérgező, férfieéleteket követelő nőalakjait álmodta meg XXI. századi szégyentelnséggel elegyítve.
Az ötödik dallam főszereplői a férfiak voltak, de természetesen egy hölgy vezette be őket. A porondmesternő frakk-szerű kabátot viselt, amely azért rombusz alakban szabadon hagyta fehér bőrű hasát. A férfiak pedig - köztük egy szinesbőrű modell - a klasszikus vonalvezetésű frakkok és szmokingok ízléssel megbolondított változatait viselték. Sánta László - az egyetlen férfi azt est folyamán bemutatkozó divattervezők közt - kollekciójának koreográfiája szinte már színház volt.
A záróakkordként érkező Hoffman Dolores kollekciója a ’20-as évek bárhangulatát idézte. A testhezálló, narancsszínű szaténruha földigérő szoknyájával igazi dizőz viselet. A mohazöld miniruha, melynek alját pávatollak díszítik gazdagon egyszerre pazar és játékos. Viselőjükről sugárzik a ’Sose halunk meg!’.
Az első Fashion Week Hungary utolsó divatbemutatója volt ez a ma esti. Az érdeklődés talán még nem méltó az esemény fontosságához, de a tradíciók kialakulásához idő kell. Ha minden a tervek szerint alakul, idén ősszel újra megnézhetjük, hogyan alakulnak a divattrendek, és talán akkor Náray Tamás fővédnök és a feltörekvő fiatal divattervezők mellett a hazai divatélet neves szereplői is felvonultatják majd kollekcióikat a Fashion Week Hungary professzionális kifutójának mind a harminc méterén.
Írta: Darnyik Szilvia , Dátum: 2006-03-12
