Divatra ható tényezők MŰVÉSZET ÉS DIVAT KAPCSOLATA - Csipes Antal: Divattükör

Divatra ható tényezők MŰVÉSZET ÉS DIVAT KAPCSOLATA - Csipes Antal: Divattükör (Osiris, 2006)

MŰVÉSZET ÉS DIVAT KAPCSOLATA - ez a könyv következő, a Divatra ható tényezők című fejezetének alcíme. Ízlelgetem, és el is gondolkodom: művészet-e a divat? Szerintem igen. Akkor meg hogyan lehetne kapcsolata saját magával? Hát, talán úgy, hogy nem szépművészet, hanem iparművészet, és azon belül is alkalmazott iparművészet. Meg úgy is, hogy a mai divat valaha viselet volt, amit ma viselettörténeteként ismerhetünk, és nem annyira esztétikai, mint inkább funkcionális, később társadalmi osztályhoz, földrajzi közeghez való tartozást kifejező szerepe volt. Meg úgy is, hogy a divatot általában nem szokás művészetnek tartani, viszont művéeszek munkái időnként megjelennek a ruhákon. Ahogy nemrég Sziráczky Brigitta kollekciójának egyedi technikával készült anyagát is Van Gogh festményei, ecsethasználata inspirálták... Talán Csipes Antal is erről ír majd ebben a részben... Lássuk!

A 19. század végére, 20. század eljére a divat és a (szép)művészet kacsingatni kezdtek egymás felé. A Szecesszió idején a festményeken díszítőlemből főszereplővé avanzsáltak a nagykalapos, elegáns ruhás nőalakok, és az 1920-ban Luxorban feltárt fáradósírokban talált szarkofágok és szobrok a ruhák mintázatában is megjelenő art decoban váltak ismét korszerűvé.

A '60-as évek op-artja és pop-artja a divattervezőket sem hagyta hidegen, és bár a '70-es évekre a népművészethez visszanyúlva a divat elfordult a kortárs művészetektől, a '80-as évektől újra érdeklődést mutat irányában.

A múlt századfordulótól az 1950-es évekig

Az új művészeti ágat Németországban Jugendstilnek, Franciaországban art nouveau-nak nevezték. Jelemzői az egymásba gabalyodó, geometrikus formák, a szélben hajlongó, hosszúszárú virágok, a karcsú, állattestben, vagy növényben végződő emberalakok.

A szecesszió nőideálja az ösztönös, kecses-otromba mozgásáról elhíresült Isadora Duncan (1878-1927) táncosnő lett. De a kor hősévé vált a balettet forradalmasító Szergej Pavlovics Gyagilev (1872-1929) is, kinek munkatársa volt az a Leon Bakszt (1866-1924) díszlet- és jelmeztervező, akinek keleties ruhái a kor divattervezőinek fantáziáját is megragadta.

A Bécsi Műhely fiatal művészeiből álló csoportja a Wiener Werstatte (1903-1932) ruháit egyik kedvenc festőm, Gustav Klimt (1862-1918) festészete ihlette. A korabeli divatrajzok szerint ezek a ruhák az egyszerűségre és a kényelmességre törekedtek.

A századforduló új szakmája a reklámgrafika forradalmasította a korábban litográfiás eljárással készülő képeslapok előállítását. Így olyan művészek, mint pl. Toulose-Lautrec is terveztek képeslapot. A gyűjtők számára készült lapok közül a harmadik sorozat, melyet Wiener Werstatte címmel adták ki Bécsben, 1908 és 1913 között divatkreációkat is ábrázolt.

A futurizmus és az avantgárd tervezők felkérésére kapott helyet a divatban. Aztán a '20-as években jött a Bauhaus, az egyenes vonalak, sík felületek stílusa, amelyik egyenesen célként tűzte ki az összművészetet, a különböző művészeti irányzatok összefogását. Ekkor születtek Oskar Schlemmer (1888-1943) gömbruhái.

Aztán beköszöntött a divattervezők kedvenc csemegéje, a szürrealizmus, és a Chanel, valamint a Schiaparelli divatház rendszeres együttmüködőivé váltak a művészek, köztük Jean Coctoeau, aki fura divatrajzaival kínálta meg Chanelt.

• HazaiDivat.hu