Hajas László, mesterfodrász

A magyar fodrászat emblematikus kulcsfigurája a hetvenes években kezdte pályafutását. Családi indíttatásra végezte el a Fodrász Akadémiát, majd versenyezni kezdett


Akit maga Vidal Sassoon is elismert!

Hajas LászlóA magyar fodrászat emblematikus kulcsfigurája a hetvenes években kezdte pályafutását. Családi indíttatásra végezte el a Fodrász Akadémiát, majd versenyezni kezdett, 1982-ben hetedik helyezést ért el a párizsi fodrász világbajnokságon. Rá egy esztendőre nyílt első szalonja, melynek abban az időben a belsőépítészek is csodájára jártak. Szakmai sikerein túl, az első közép-kelet európai fodrász, aki Tony Rizzótól meghívást kapott a londoni Alternative Hair Showra, majd az országjáró Wella turnék oszlopos tagjaként öregbítette hivatása becsületét, rengeteg külföldi vendégszereplésnek tett eleget, többek közt Cannes-ban, az utánpótlás kinevelésére is gondot fordít. Nem csupán a Magyar Fodrász Kozmetikus Egyesület elnökeként fontos számára a fiatalok istápolása, növendékei évről-évre ringbe szállhatnak a Hajas Kupáért, mi több, az általa létrehívott Intercoiffure Hungary szervezet is fejlődésüket segíti. Hajasnak persze nemcsak a fodrászolló áll jól a kezében, de a fakanál és a mikrofon is, ha kell, táncol és van olyan fok, ahol még retteg is. Igaz, a médiaszerepléseket nem tartja lételemének, mint mondja „jópofa kiruccanások” csupán, melyeket szeret és élvez, első helyen a hivatása áll. Hol egy-egy szépségverseny királynőjelöltjének álmodik új hajkoronát, hol a honi művészek és politikusok szépülnek kezei között. Dávid Ibolyától, Claudia Schifferig bezárólag, sokan hálásak neki ápolt, gondos frizurájukért.



Intro

Hajas Lászlóval Nádor utcai szalonjában találkozom. A modern technika vívmányaival felszerelt, nagynevű fodrászüzlet már a küszöb átlépésekor lenyűgöz, melyben nemcsak a tükrök mellett és a frontvonalon elhelyezett divatklippeket sugárzó LCD monitoroknak van szerepük, de a recepció mögött álldogáló fodrászpalántáknak is, akik kedves mosolygás közepette tudakolják jöttöm okát. Értesülvén róla, előzékenyen hellyel kínálnak. A zsúfolásig telt szalonban, mondanom sem kell, nem vagyok könnyű helyzetben.

Végül, mégiscsak sikerül lecsücsülni, nem is akár hová. Mellettem a Miss Hungary ezüstcipellős, korona várományos égimeszelői várakoznak a kényelmesen dizájnos bőrkanapén. Élvezem a társaságot. Kíváncsian bámészkodom. Még mielőtt mindnyájunk „Hajas Lacija” is befutna, a hátam mögött függő, az Alternative Hair Show történetét összegző posztert is jut időm megcsodálni…

(Haj) - gyökerek

HazaiDivat.hu: Miért épp a fodrászatot választottad? Jól tudom, hogy végső soron a család predesztinált erre a pályára?
Hajas László: Részben – nevet. Különböző befolyások értek, végül is nem én választottam a szakmát, hatottak rám. Egyrészt valóban a nagymamám, aki francia és Párizsban ’30 valahányban diplomázott fodrászként, bár aztán mégsem ezt a szakmát űzte, idejött Magyarországra. Másrészt édesanyám, aki fodrászmodell volt. Annak idején tulajdonképpen ő találta ki, hogy legyek fodrász. Gyönyörű nő volt, aki jóban volt a fodrászával, tehát ilyen átfedések vannak.

HazaiDivat.hu: Melyik iskolában végezted a tanulmányaid?
HL: A 12-es iskolában végeztem a tanulmányaimat, ami akkor még a Krisztina körúton volt.

HazaiDivat.hu: Kit tekintesz mesterednek?
HL: Ha valaki azt mondja, mester, nekem rögtön Tárnoki Laci bácsi jut az eszembe. Szerintem ő az, akinek Magyarországon sokan nagyon sok mindent köszönhetünk akár közvetlen, akár közvetve. Én abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy mikor 19-20 évesen elkezdtem versenyezni, az ő kezei közé kerültem. Az állami fodrászatnál dolgoztam és ő az állami fodrászatnak volt a felkészítő trénere. Amikor bemutatóra, vagy versenyre készültünk ott voltam nála a kis üzletében, foglalkozott velünk, miközben a vendégeinek is csinálta a haját. Ő volt az, aki valamilyen szinten kinyitotta a szemem abba az irányba, hogy milyen szép ez a szakma, és hogy mennyi mindent ki lehet belőle hozni. Megszeretette velem a fodrászatot, és nemcsak velem, nagyon sok más fodrásszal is. Szerintem neki köszönhetek mindent. Úgyhogy én a mai napig nagyon tisztelem Laci bácsit és kívánom, hogy éljen minél tovább és minél több embert ajándékozzon meg azzal a szakmaszeretetével, ami a mai napig fűti.

Versenyezni szerencsés!

HazaiDivat.hu: Hogy emlékszel vissza erre a versenyzési időszakra?
HL: Amikor befejeztem az iskolát, rá két évre, másfélre megfűztek, hogy induljak egy ifjúsági versenyen. Ezt aztán valami szerencse folytán meg is nyertem rögtön – mosolyog.

HazaiDivat.hu: És a szerencse az 1982-es párizsi világbajnokságra is elkísért, hetedik lettél. Milyen frizurát alkottál a VB-n?
HL: Igen, akkor már jó pár éve versenyeztem és bekerültem a válogatott keretbe is. Egy hajvágással lettem hetedik a VB-n. Mindössze egyetlen ponttal maradtam el a hatodiktól, nekem 715, neki 716 pontja volt. Azt azért tudni kell, hogy abban az időszakban még nagyon sokan indultak a versenyeken, pláne egy világbajnokságon. Olyan 120-an versenyeztünk a mezőnyben, ha jól emlékszem, három versenyszám volt. Egy estélyi és egy nappali frizurát kellett elkészíteni, majd végül a vágás következett. Már akkor ezekre a Sassoon alapokra építettem a hajvágásomat és volt a frizurámban egy szép hullám is, ami megtetszett a zsűrinek.

HazaiDivat.hu: Hogy fogadta a szakma ezt a sikert?
HL: Akkor ez egy óriási dolognak számított, ha jól emlékszem, én hoztam el az egyetlen helyezést Párizsból. Mindenki sírt a metrón, amikor jöttünk haza. Nagyon örültek, boldogok voltunk.

HazaiDivat.hu: A 70-es, 80-as években mennyivel volt nehezebb helyzetben egy fodrász, mennyire korlátozták a fantáziát a kor frizurái?
HL: Annyiból volt nehezebb a helyzetünk, hogy sokkal lassabban gyűrűzött be ide minden információ. Nem lehetett hozzájutni a szakmai újságokhoz, egyetlenegy magyar fodrászújság jelent meg, amiben persze nem a legfrissebb trendek voltak. Ugyanúgy, mint akár a zenében, akár bármelyik másik kultúrában, sokkal nehezebben ment a tájékozódás. Ugye a vasfüggöny eléggé lehatárolta, megfogta az információ áramlását, úgyhogy, amikor külföldön jártunk, zsákszámra hordtuk haza a szakmai lapokat, és akkor azokból próbáltunk újabb inspirációkhoz jutni.

Siker-gyanús

HazaiDivat.hu: Apropó külföld! Rengeteg vendégszereplésnek tettél eleget, sosem fordult meg a fejedben, hogy végleg kint maradj?
HL: Mindig játszottam a gondolattal, sőt a mai napig előfordul, hogy eljátszom vele, milyen lett volna kint, külföldön. Egyrészt, amikor tele voltam ötletekkel - persze azok most is vannak, de azért más, amikor az ember fiatal, akkor sokkal merészebbek a gondolatai -, itt volt ez a nagy határ. Aztán jöttek a hazai sikerek. Mindig mondom, lehet, hogy most már elkényelmesedtem egy picit, de ha holnap valaki azt mondaná, „itt van egy üzlet, nyisd meg, én elintézem a papírmunkát”, akkor igent mondanék. Én inkább ezektől hátrálok meg. Ha valahol, akár Amerikában, akár Angliában újra nyitnék egy üzletet, ott akár újra le kellene vizsgáznom, amitől egy picikét fázom. De mivel látom a hajakon, hogy nagyon sok fodrász milyen szakmai színvonalon dolgozik, és ugyanakkor idézőjelbe téve világhírre tesz szert, időnként elszomorodom, hogy én ugyanakkor nem érem el azokat a nagy világsikereket. Irigykedni azért nem irigykedem, volt részem hasonlóban.

HazaiDivat.hu: Nevezetesen?
HL: Ezt a sikert érzetem például, amikor a Wella Trend Vision alkalmával az Év munkájának választották a frizurámat, és aztán mindennek a borítóján ez a hajvágásom szerepelt. Sőt a másik hajvágásom is, ami szintén annak a trendnek a fő motívumát viselte magán. Illetve itt a L’Orealnál is volt részem elismerésben, amikor Cannesban léptem fel két modellel. Hihetetlen jó érzés volt, amikor az egyik fodrászbútor gyártó cégnek, a Malettinek a tulajdonosa, odajött hozzám, amikor következő alkalommal találkoztam vele egy rendezvényen, és azt mondta, hogy az összes partnerétől azt hallotta, a legkiemelkedőbb színvonalú munkát én készítettem. Tehát ilyen visszajelzések vannak, amik nagyon jólesnek.

HazaiDivat.hu: És ne feledkezzünk meg a 2007. augusztusában adományozott Lovagkeresztről sem. Hogy értékelted az állami kitüntetést? Nem érkezett kicsit megkésve az elismerés?
HL: Egyáltalán nem éreztem megkésettnek, sőt! Inkább magamat fiatalnak egy ilyen elismeréshez, hisz ha jól tudom, eddig csak Tárnoki Laci kapta meg ezt a kitüntetést, ami azért szerintem végsősoron a szakmának szól. Igaz, most velem együtt megkapta Zsidró Tomi is, aki még fiatalabb. Az ember mindig reménykedik benne, hogy valaki odafönt látja és értékeli azt, amit csinál, úgy tűnik, tényleg így van. Csodálatos érzés volt átvenni a Lovagkeresztet.

HazaiDivat.hu: Apropó Wella, miért lett vége a nagysikerű Wella turnéknak?
HL: Ugye Zsidró Tomi után én is átigazoltam a másik nagy csapathoz, a L’Orealhoz… Gondolom, ma már ott is másképp gombolják a kabátot. Most azt hallottam, hogy a Wella a régi nagyoktól is megvált, Szabó Imitől, Gellei Andrástól, Lestyán Csabitól és Vasziltól is, mármint a nagyobb volumenű bemutatók terén nem igazán számítanak rájuk, ami azért kicsit elszomorító, hisz ők annakidején megalapozták a márkát, aminek köszönhetően, még most is ott tartanak, ahol tartanak.

HazaiDivat.hu: Miért vált az ember csapatot? Nem bántad meg a döntést?
HL: Én azt mondom, a mai napig nem bántam meg. Az embernek egy idő után lépnie kell, kivéve, ha nagyon-nagyon jól érzi magát, jó helyen van abban a csapatban, ahol van. Nekem váltanom kellett. Egyrészt szerettem volna a legjobbat adni a vendégeimnek, amiről úgy láttam, a L’Orealnál inkább meg tudom tenni, másrészt hihetetlen jó tanfolyamaik vannak, hihetetlen sokat tanultam tőlük. Nagyon nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a szalonokat még jobban működtessék, tehát nem feltétlenül az a céljuk, hogy a L’Oreal most megszerezzen, átállítson egy másik szalont is, hanem, hogy a meglévő partnerét fejlessze még magasabb színvonalra, hogy ezáltal még több vendéget tudjanak bevonzani az üzletek. Ez a szisztéma abszolút működik is.

Az első szalon

HazaiDivat.hu: 1983-ban nyitottad meg első szalonodat a Kiss József utcában. Gondolom, az azért nem volt ennyire modern, mint ez a mostani, mini képernyőkkel a tükrök mellett, recepcióval, stb…
HL: Nevet. Abban a korszakban az még modernebb volt. ’83-ban, amikor nyitottam azt az üzletet, nem sok választás volt. Előtte szövetkezetben dolgoztam, na most tudni kell, minden szövetkezet úgy nézett ki, hogy piros sky ülés, ami most már újra divat lett, és egy darab fej fölött lógó lámpabúra. Én nem ilyet képzeltem el, folyamatosan bújtam az újságokat, ha kijutottam külföldre, bementem, vagy megálltam minden fodrászüzlet előtt és megnéztem, az, hogy néz ki. Nemcsak azt láttam, hogy sokkal modernebb, de azt is, hogy egészen más koncepció szerint vannak kitalálva az ottani szalonok, például a legtöbb üzletben volt egy kis recepció, ahol különböző termékeket értékesítettek. ’83-ban, amikor megnyitottam azt az üzletet, ott már volt egy ilyen recepció, ahol kölniket, samponokat, napszemüvegtől kezdve hajcsatokat, mindenféléket értékesítettünk, ráadásul olyan burkolat volt a földön, olyan ülőgarnitúrát tettem le, hogy bejött a vendég, és nem mert leülni. A belvárosból belsőépítészek jártak át hozzánk, kérdezték, bejöhetnek-e fotózni, mert ilyen szép üzletet még nem láttak. Tehát abban a korszakban, amikor nehezen lehetett hozzájutni a jobb bútorokhoz, meg a jó ötletekhez, az a szalon nagyon egyedülálló volt. Most már sokkal könnyebb helyzetben vagyunk, minden fodrászbútor gyártó cég bent van Magyarországon, sokkal könnyebb új infókat, új ötleteket találni, amiket aztán ki lehet alakítani az üzletekben.

HazaiDivat.hu: 1999-ben létrehívtad az Intercoiffure Hungary szervezetét. Miért láttad szükségesnek csatlakozni a franciákhoz?
HL: A világelnöktől kaptam egy felkérést, hogy hozzuk létre az Intercoiffure Hungary szervezetét. Franciaországban egyébként két ilyen szervezet van, az egyik az Haute Coiffure a másik az Intercoiffure, ami egy nagyon régi, 1920-ban alapított, először Franciaországra, később az egész világra kiterjedő szakmai szervezet. Mi ennek a bemutatóira már korábban kijártunk, igaz, nem volt egyszerű bejutni oda, mert csak a tagok mehettek be. Mikor ezzel a felkéréssel megkeresetek, úgy éreztem, el kell, vállaljuk, hogy itt Magyarországon is létrehozzuk ezt a szervezetet, mert én hiszek abban, hogy nálunk is vannak nagyon-nagyon jó fodrászok, tehát a jéghegy csúcsa tényleg hihetetlen magas színvonalú. És azt is el szerettem volna érni ezen keresztül, hogy a magyar fodrászok lehetőséget kapjanak rá, hogy akár Párizsban, akár a világ más nagyvárosában felléphessenek. A mai napig sikerül is ezt a célt teljesíteni, ha nem is könnyen, de mindenhova el tudtunk juttatni embereket. Amikor a világkongresszus Berlinben volt, akkor Berlinbe, négy évvel ezelőtt Tokióba. Most idén Rio de Janeiróban lesz a világkongresszus, bízom benne, hogy idén is sikerül eljuttatnunk egy fiatalt.

HazaiDivat.hu: A fiatalok istápolása miatt alapítottad az évtizedes múltra visszatekintő Hajas Kupát is?
HL: ’83 óta, mióta a szalonomat megnyitottam, szükségét érzem annak, hogy jobban tudatosítsam a fodrászaimban, hogy ez egy divatszakma, ahová folyamatosan áramolnak az újdonságok, illetve, hogyha valamilyen hiányosságuk van, azt tudjuk gyakorolni. Ezért ’83 óta, minden hétfőn van egy ilyen továbbképzés, ma este is lesz, ahol valamilyen formában a szakmával foglalkozunk. Vagy megnézünk egy videót, vagy beszélgetünk, vagy mondjuk, új terveket mutat be a L’Oreal az üzletben. Fontosnak tartom, hogy ez mindenképp meglegyen, hisz talán ennek is köszönhető, hogy azért elég jól képzett fodrászaim vannak. A másik oldalról viszont megkapják ezt a sok-sok különböző információt, amit nem mindig sikerül 100%-ban megmutatniuk, ahogy a bennük lévő tehetséget, kreativitást se a hétköznapok folyamán. Ezért gondoltam arra 15 évvel ezelőtt, hogy rendezzük meg az első Hajas Kupát, és persze azért is, hogy még jobban fejlesszem őket. Különböző teszteket is kellet írniuk, volt elméleti, gyakorlati, és összetett verseny, ami arra kényszeríttette őket, mivel a versenyen kötelező volt mindenkinek elindulni, hogy a megszerzett tudásra még rátanuljanak. Ezzel persze ők lettek még ügyesebbek, még jobbak. Aztán telt-múlt az idő, később csapatokba sorsoltam őket és show versenyeket hoztunk létre, ahol szintén hihetetlen kreativitásról tettek tanúbizonyságot. Mostanra megérett bennem, hogy ismét tovább kell lépni, átértékeltem ezt a versenyt és tavaly először egy fotópályázatot írtam ki a fodrászoknak, ahova 54 munka érkezett. Voltak hihetetlen kimagasló minőségű fotók, frizurák és aztán voltak, mondhatni egyszerűbbek is. De az, aki már elkészít egy pályamunkát, foglalkozik a dologgal, mindig azt mondom, a saját fejlődését segíti elő.

London - Alternative Hair Show

HazaiDivat.hu: 2000-ben meghívást kaptál a londoni Alternative Hair Showra, ami aztán tényleg a szakma csúcsa!
HL: Az Alternative Hair Show fantasztikus része az életemnek. Már a meghívás előtt is nagyon sokat jártunk ki inspirálódni Londonba. Ezek a hosszú hétvégék két eseményből állottak, az egyik a Salon International kiállításon, bemutatókon való részvétellel, ezeket néztük meg, illetve tudtuk azt, hogy mindig erre a hosszú hétvégére van datálva az Alternative Hair Show is, amit volt, amikor a Royal Albert Hallban tartottak, és volt, amikor a Hippodrome nevezetű diszkóban. Akárhol is volt, mindig elmentünk, mert hihetetlen látványos csodákat láttunk, és persze sóvárogtunk, folyt a nyálunk, hogy milyen jó lenne egyszer bekerülni oda, de ez teljesen elérhetetlen távolságnak tűnt akkor. Hogy kerülne egy magyar fodrász a képbe? Aztán valamilyen hihetetlen csoda folytán - úgy látszik, szeretnek a fentiek -, egyszer csak meghívtak 2000-ben, hogy lépjek fel. Aztán meghívtak 2002-ben, 2005-ben és tavaly is, csak tavaly nem tudtam elmenni. Már idén is kaptam meghívást, úgyhogy reméljük, folytatódik ez a hagyomány. A fantasztikus az egészben az, hogy itt a világból választanak ki fodrászokat. Ez egy jótékony célú rendezvény, tehát, ami kicsit terhelő lehet, hogy mindenkinek saját magának kell fedeznie a költségeket, de ugyanakkor jó tudni, hogy a bevételt leukémiás gyerekek megsegítésére, gyógyulására fordítják. És 5000 ember előtt, együtt fellépni Vidal Sassoon csapatával, vagy Tony Rizzóval, Patrick Cameronnal, az egy hihetetlenül, fantasztikusan jó dolog.

HazaiDivat.hu: A Magyar Fodrász Kozmetikus Egyesület elnöki posztját is bírod. Milyen kötelezettségekkel jár ez a hangzatos státusz?
HL: Igen-nevet. A Magyar Fodrász Kozmetikus Egyesület, azért áll közel a szívemhez, mert 50 éves múltra tekint vissza, és annak idején, amikor elkezdtem versenyezni a Fodrász Egyesületen keresztül lehetett kijutni ezekre a versenyekre. Engem ’77 és ’82 között ötször küldtek ki Prágába, ahol volt egy nagy frizurafesztivál. Az egyetlen hely volt, ahol nyugati fodrászt láthattál testközelből. Ez abban az időben óriási dolog volt számunkra. Aztán később Szabados Iréne felkért, hogy vállaljam el ennek az egyesületnek a vezetését, mert eléggé nagy szarban vannak, ha lehet így fogalmazni. Ennek az egyesületnek mára sajnos más szerepe nem maradt mint magának a versenyzésnek az istápolása valamilyen szinten, zsűriképzés, a versenyzők utaztatásának a szervezése. Mivel a fodrász, kozmetikus egyesület tagja a világszervezetnek, csak az egyesületen keresztül lehet kijutni a világbajnokságokra, úgyhogy ezt próbáljuk, amennyi időm, energiám engedi, koordinálni.

HazaiDivat.hu: Egyesek szerint mostanában túl sok médiaszereplést vállalsz. Mit szólsz ezekhez a „kritikákhoz”?
HL: Nevet. Nem tudom, kik teszik szóvá ezeket a médiaszerepléseket, szerintem ezeken keresztül is egy picit a szakma van népszerűsítve. Akik szóvá teszik, valószínű irigységből teszik szóvá, hogy ők esetleg nem jutnak ilyen helyzetbe, vagy nem tesznek szert ilyen jellegű ismertségre. Én ezeket jópofa kiruccanásoknak tartom, szerencsére kielégülök a saját szakmámban, tehát nem ragaszkodom foggal-körömmel ahhoz, hogy a médiában szerepeljek. Hívnak, és ha olyan a feladat, akkor szívesen elvállalom, mert új embereket ismerek meg, új vendégekre tehetek szert, és nemcsak én, akár az üzlet többi dolgozója is, tehát ezek végső soron nagyon sok mindenben segítenek. Mondjuk, ha csak a média foglalkoztatna, akkor biztos, rosszul esne, ha egy idő után elejtenének, de mivel nekem ez nem lételemem, sokkal inkább az, hogy a szakmámban helyt álljak, így ez, mondom még egyszer, jópofa játék, amit szeretek és élvezek.

HazaiDivat.hu: Melyik felkérés volt a kedvenced, miért?
HL: A Szombat Esti Láz volt az első komoly felkérésem, iszonyú megmérettetés, ami révén egy kicsit a táncba is belekóstolhattam. Csodálatos volt és egyben fárasztó is. Ez a szereplés hozta aztán magával a többit. Mindközül a Rettegés fokát emelném még ki, az is egy csoda volt, Argentínában forgattunk.

Aki szép, az reggel is

HazaiDivat.hu: Szépségversenyeken is gyakran közreműködsz, jelenleg épp a Miss Hungaryn…
HL: Az az igazság, hogy már az első Miss Hungaryra én készítettem a frizurákat, még amikor szegény Csillát (Molnár Csilla – a szerk.) választották meg királynőnek. Az első üzletemben készültek a frizurák, illetve az akkori döntő helyszínén, a Kongresszusi Központban. Úgyhogy ez a közeg számomra nem idegen. Nagyon sokáig Ékes Janival csináltuk itt Magyarországon a Look of the Year versenyeket, az elsőtől, majdnem hogy, azt lehet mondani, az utolsóig. Aztán rá négy, öt évre jött a Miss Hungary, Fásy Ádámmal több mint öt éve csináljuk ezt a versenyt. Igaz, most új tulajdonosai vannak a licence-nek és az RTL – lel közösen szervezik. A feladatom sokrétű, egyrészt az első válogatáson is részt vettem, kiválasztottuk azt a huszonnégy lányt, aki bejut, nem a döntőbe, mert addig még négyen kiesnek majd, hanem magára a felkészítő időtartamra. Múlt hétvégén az összes lány haját megnéztük, folyamatban van a hajuk előkészítése, akinek festésre szorul, vagy picikét igazítani kell a formát, azokét most készítjük el, ma is egész nap ez folyik itt. Aztán egy négy napos fotózás kezdődik keddtől péntekig, ahol napi hat lányt fognak fotózni, ott is lesz három fodrászom, akik a hajakat folyamatosan karbantartják. Ez lesz a feladat, és természetesen a verseny döntőjén is ott leszünk majd legalább hat- nyolc fodrásszal, hogy a lányok frizuráját elkészítsük.

HazaiDivat.hu: Régen Náray Tamás divatbemutatóira is te készítetted a modellek frizuráját. Miért szakadt meg köztetek ez a kapcsolat?
HL: Tamás néha vált fodrászokat, szerintem, neki is kell a felfrissülés. Nagyon sokáig Szabados Iréne-vel dolgozott a saját divatbemutatóin, aztán utána velem tíz évig, most pedig Karika Zsoltékkal. De a kapcsolatunk továbbra sem szakadt meg, a 2005-ös Altrnative Hair Showra is őt kértem fel partnernek, mert nagyon szeretek vele dolgozni, bár most már ő is egyre inkább el van havazva. Csodálom a maximalitását, a precizitását, tudom azt, hogy mindenből a legjobbat akarja kihozni, minden érdekli. Londonban például, amikor a Royal Albert Hallban reggel 8-kor Vidal Sassoon előpróbált, mi minden reggel felkeltünk, reggeli nélkül lementünk és megnéztük, hogy zajlanak az előkészületek. Tamásnak nem kellett kétszer mondani, hogy figyelj izé, inkább ő mondta nekem, hogy akkor gyere, nézzük meg, mit csinálnak. Nem mintha ez bármit befolyásolt volna, akkor már nem változtattunk a koreográfiánkon, de azért tudom, hogy ő is mindenből még többet akar tanulni. Aztán az RTL-ben együtt csináltuk a Szombat Esti Láz második szériáját, illetve utána a Csillag Születikbe is mi készítettük a hajakat. Előtte mindig megbeszéltük, hogy neki milyen elképzelése van egy-egy ruhához, vagy egy-egy modellhez, szereplőhöz, mit szeretne látni, és akkor mindig annak megfelelően lett kialakítva a modellek, vagy épp Ördög Nóri haja. Ő úgy érzi, most más csapatnak kell csinálnia a divatbemutatóit, de ezzel semmi nem szakadt meg közöttünk.

Sok sztár jó helyen...

HazaiDivat.hu: Sztárkuncsaftok?
HL: Ma reggel pont ezen járt az eszem, hogy egyszer össze kéne írni, hány világ és hazai sztár járt már nálam. Mondjuk, ha világsztárt említettem, akkor fésültem, bár sokat nem kellett vele csinálni, Friderikusz Sándor régi showjába Monsieur Givenchyt. Vagy Claudia Schiffer haját, fel kellett menni hozzá a Hilton szállóba, de említhetném Andy Fletchert a Depeche Mode frontemberét is, neki úgy ajánlották, hogy nálam vágassa le a haját. Akkor volt olyan, hogy a belga követségről hívtak fel, egy hercegnőt kellett volna megfésülni, aki aztán végül is hozott magával saját fodrászt. Ha a hazai palettát nézzük, ott van például Hegedűs D. Géza, ő is hozzám járt annak idején, vagy a régi nagy színészek, Lukács Sanyi, Eszenyi Enikő, Margittai Ági, Piros Ildikó, Benkő Sanyi. Akkor Friderikusz Sanyinak csináltam a haját régen. Alföldi Robi is vendégem volt. A sztárok persze egy ideig járnak, utána találnak egy másik fodrászt, vagy kényelmi szempontból, vagy…, remélem nem azért, mert nem volt jó a hajuk, biztos valami más befolyásolja őket. Az ellenpélda, aki a mai napig jár a szalonba, Jakupcsek Gabi, vagy Jáksó Laci hat-hét éve már biztos, akkor Stohl Buci, Ördög Nóri, hogy a mostaniakat is említsem. A komolyzene területéről Malek Andi, Rost Andrea, akkor Vásári Tamás, ő mindjárt jön hozzám, imádom, szeretem, egy csodálatos ember, sorolhatnám tovább, de félek, hogy kihagyok valakit.

HazaiDivat.hu: Politikusok?
HL: Ja, igen, politikusok is, van, aki egyszer volt nálunk, aztán vannak, akik rendszeresen visszajárnak. Annak idején én vágtam le Deutsch Tominak a haját rövidre, mi voltunk azok, akik a nagy hosszú hajától megszabadítottuk, de régen vágtam Orbán Viktor haját is, és annak idején én találtam ki Dávid Ibolya frufruját, azóta ilyen a haja, két-három színnel mellírozzuk. De járt nálunk egyszer Boros Péter is, úgyhogy lehetne sorolni. Szekeres Imrének vágom a haját, sokan mondják, hogy „de hát alig van haja”, azt is el lehet rontani, meg lehet valahogy fazonra is vágni. Sok-sok mindenki járt már nálam, szerencsére.

HazaiDivat.hu: Rengeteg férfit említettél a hírességek között, ha földi halandókra vetítjük az arányt, milyen átlag jön ki? Mennyire jellemző a férfiakra, hogy fodrász?


Írta: MZ , Dátum: 2008-05-08






ALMAF