Divatra ható tényezők Ötvenes-hatvanas évek - Csipes Antal: Divattükör (Osiris, 2006)

Még mindig a divat és a szépművészet kapcsolatáról... Amerika. Cecil Beaton (1904-1980).


DivattükörAz '50-es s '60-as vek

Mg mindig a divat s a szpművszet kapcsolatrl...

Amerika. Cecil Beaton (1904-1980). A tervezőnő modelljeit Jackson Pollock (1912-1956) nofiguratv olajfestmnyei előtt fotztatta. gy 'szlt bele' a festszet a divattba, a reklmiparba. Aztn az is 'visszaszlt', s Pollock festmnyek-inspirlta textielk kerltek piacra. Ht igen, ha egyszer valami műkdik, rdemes lehzni rla annyi bőrt, amennyit hagy...



s eljtt a pop-art ideje. A nevből is vilgos ugye, hogy művelői szerettk volna npszerűbb (popular) tenni a magaskukltrt, hisz vgtre is azrt van, hogy legyen, aki szvesen befogadja. s belpett az ajtn Andy Warhol (1928-1987), a legismertebb pop-artos, aki mint divatrajzol kezdte plyjt az '50-es vekben olyan magazinoknl, mint a Harper's Bazaar, a Vogue s a Glamour. KIrakatokat is rendezett, amgy warholosan, aztn meg fogta magt, s a '60-as vekben vgiszitanyomatozta a kor sztrjait, pl. Marilyn Monroe-t, ugye.

A '60-as vek 'termkei' az olyan műfajok is, mint a performace vagy a testfests, melyeket a divat kslekeds nlkl besorozat fegyvertrba, s melyet underground krkben szvesen hasznl ma is (Kirly Tams, Mavrk Erik).

s termke a pszichedelikus (kbtszeres llapotot tkrző) művszet is, amely gy a zenben (Janis Joplin, The Doors, Jimi Hendrix, Pink Floyd), mint a szpművszetben az underground kultra legfontosabb kifejező eszkzv vlt. Diana Dew, tervezőnő 1966-ban kszlt vilgt alapanyag miniruhja ezt a korszakot fogalamazta divatt. De a korszak 'jelvnyei' voltak a bőrvek, a nyaklncok, a toll-flbevalk, a szőttesek s a folk-ruhk is. Egy trzs vagyunk! - hirdettk ruhjukkal a hippik. Ez a koraszk szmomra igen vonz, kr, hogy LSD-n alapult, s ikonjai mind tladagolsban vgeztk a 30. letvk előtt...

Szintn '60-as vekbeli stlus a frek, amely politikus ltzkdskultra. Viselője kifigurzza a hatalmi szerveket: farmerzsebre rendőri, katonia rangjelzseket varr, pisztolytskjban marihunt hord. Vagy pljn viseli Marx arckpt, ppen azrt, hogy irnta rzett szimptijt hirdesse.

s eljttek a boldog '70-es vek, magukkal hozva a minimal-artot a szobrsztaban s a festszetben, de az j ltsmd a divattervezőket sem hagyta hidegen, megszlettek a geometrikus formj ruhk.

Ennek tovbbfejlesztett vltozatat lett az op-art, mely a geometrikussgon tl mg vibrl is s gyakran trhats. Na, ezt aztn imdtk atervezők, klnsen Michale Kidner s Bridget Riley op-artos munki ltal inspirldtak a londoni tervezők. Egyesek odig is elmerszkedtek, hogy Riley-mints ruhkat ksztettek, Riley tudta s beleegyzse nlkl... Hiba, akit egyszer elragadott a hv, azt egy 'kicsinyes' szerzői jogi trvny meg nem lltja!

A művszeti ghoz ktődő ruhk legismertebb tervezője az akkor mg fiatal Yves Saint Laurant (YSL), aki 1956-ban egy Mondrian ruht ksztett, felhasznlva benne a geometrikus festmny arnyait, szneit.

A Divattkr (Csipes Antal) c. knyvről szl korbbi blogbejegyzsek:

Divatra hat tnyezők / MŰVSZET S DIVAT KAPCSOLATA - Csipes Antal: Divattkr (Osiris, 2006)

TERVEZS Anyag, szn s forma 4. rsz - Csipes Antal: Divattkr (Osiris, 2006)

TERVEZS Anyag, szn s forma 3. rsz - Csipes Antal: Divattkr (Osiris, 2006)

TERVEZS Anyag, szn s forma 2. rsz - Csipes Antal: Divattkr (Osiris, 2006)

TERVEZS Anyag, szn s forma 1. rsz - Csipes Antal: Divattkr (Osiris, 2006)

ELŐSZ - Csipes Antal: Divattkr (Osiris, 2006)


Írta: Darnyik Szilvia , Dátum: 2008-01-21






ALMAF