Divatra ható tényezők MŰVÉSZET ÉS DIVAT KAPCSOLATA - Csipes Antal: Divattükör (Osiris, 2006

MŰVÉSZET ÉS DIVAT KAPCSOLATA - ez a könyv következő, a Divatra ható tényezők című fejezetének alcíme.


DivattükörMŰVSZET S DIVAT KAPCSOLATA - ez a knyv kvetkező, a Divatra hat tnyezők cmű fejezetnek alcme. zlelgetem, s el is gondolkodom: művszet-e a divat? Szerintem igen. Akkor meg hogyan lehetne kapcsolata sajt magval? Ht, taln gy, hogy nem szpművszet, hanem iparművszet, s azon bell is alkalmazott iparművszet. Meg gy is, hogy a mai divat valaha viselet volt, amit ma viselettrtneteknt ismerhetnk, s nem annyira eszttikai, mint inkbb funkcionlis, ksőbb trsadalmi osztlyhoz, fldrajzi kzeghez val tartozst kifejező szerepe volt. Meg gy is, hogy a divatot ltalban nem szoks művszetnek tartani, viszont műveszek munki időnknt megjelennek a ruhkon. Ahogy nemrg Szirczky Brigitta kollekcijnak egyedi technikval kszlt anyagt is Van Gogh festmnyei, ecsethasznlata inspirltk... Taln Csipes Antal is erről r majd ebben a rszben... Lssuk!

A 19. szzad vgre, 20. szzad eljre a divat s a (szp)művszet kacsingatni kezdtek egyms fel. A Szecesszi idejn a festmnyeken dsztőlemből főszereplőv avanzsltak a nagykalapos, elegns ruhs nőalakok, s az 1920-ban Luxorban feltrt fradsrokban tallt szarkofgok s szobrok a ruhk mintzatban is megjelenő art decoban vltak ismt korszerűv.

A '60-as vek op-artja s pop-artja a divattervezőket sem hagyta hidegen, s br a '70-es vekre a npművszethez visszanylva a divat elfordult a kortrs művszetektől, a '80-as vektől jra rdeklődst mutat irnyban.



A mlt szzadfordultl az 1950-es vekig

Az j művszeti gat Nmetorszgban Jugendstilnek, Franciaorszgban art nouveau-nak neveztk. Jelemzői az egymsba gabalyod, geometrikus formk, a szlben hajlong, hosszszr virgok, a karcs, llattestben, vagy nvnyben vgződő emberalakok.

A szecesszi nőidelja az sztns, kecses-otromba mozgsrl elhreslt Isadora Duncan (1878-1927) tncosnő lett. De a kor hősv vlt a balettet forradalmast Szergej Pavlovics Gyagilev (1872-1929) is, kinek munkatrsa volt az a Leon Bakszt (1866-1924) dszlet- s jelmeztervező, akinek keleties ruhi a kor divattervezőinek fantzijt is megragadta.

A Bcsi Műhely fiatal művszeiből ll csoportja a Wiener Werstatte (1903-1932) ruhit egyik kedvenc festőm, Gustav Klimt (1862-1918) festszete ihlette. A korabeli divatrajzok szerint ezek a ruhk az egyszerűsgre s a knyelmessgre trekedtek.

A szzadfordul j szakmja a reklmgrafika forradalmastotta a korbban litogrfis eljrssal kszlő kpeslapok előlltst. gy olyan művszek, mint pl. Toulose-Lautrec is terveztek kpeslapot. A gyűjtők szmra kszlt lapok kzl a harmadik sorozat, melyet Wiener Werstatte cmmel adtk ki Bcsben, 1908 s 1913 kztt divatkrecikat is brzolt.

A futurizmus s az avantgrd tervezők felkrsre kapott helyet a divatban. Aztn a '20-as vekben jtt a Bauhaus, az egyenes vonalak, sk felletek stlusa, amelyik egyenesen clknt tűzte ki az sszművszetet, a klnbző művszeti irnyzatok sszefogst. Ekkor szlettek Oskar Schlemmer (1888-1943) gmbruhi.

Aztn beksznttt a divattervezők kedvenc csemegje, a szrrealizmus, s a Chanel, valamint a Schiaparelli divathz rendszeres egyttmkdőiv vltak a művszek, kztk Jean Coctoeau, aki fura divatrajzaival knlta meg Chanelt.

A Divattkr (Csipes Antal) c. knyvről szl korbbi blogbejegyzsek:

TERVEZS Anyag, szn s forma 4. rsz - Csipes Antal: Divattkr (Osiris, 2006)

TERVEZS Anyag, szn s forma 3. rsz - Csipes Antal: Divattkr (Osiris, 2006)

TERVEZS Anyag, szn s forma 2. rsz - Csipes Antal: Divattkr (Osiris, 2006)

TERVEZS Anyag, szn s forma 1. rsz - Csipes Antal: Divattkr (Osiris, 2006)

ELŐSZ - Csipes Antal: Divattkr (Osiris, 2006)


Írta: Darnyik Szilvia , Dátum: 2007-12-19






ALMAF