Ekhó

A divat művészi iparosai

Mivel interjúalanyom kihangsúlyozta, hogy a Fashion Craft Art az iparművészekről és alkotásaikról szól, így kicsit utánanéztem, mit is takar pontosan a fent említett kifejezés.


Nőnek lenni jó!

Érdekes…volt úgy öt év az életemben, mikor egyáltalán nem hordtam farmert, legfeljebb kirándulások alkalmával.


Hol volt, hol nem volt...

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szerzetesrend, amelynek tagjai csendben, rendben éldegéltek békés magányukban fenn a hegyen. Buzgó hit, magasztos gondolatok s persze szigorú fegyelem hatotta át mindennapjaikat. Az idő azonban elszállt felettük, lelkük a mennyországba távozott, ahol is nyugalmasan peregtek örökkévaló létük végtelen percei.


Báli vesszőfutás

Amikor én még kislány voltam… arra gondoltam, ha megnövök, királylány leszek. Hosszú, uszályos ruhákban járkálok majd a palotámban, s teliholdas éjszakán, egy mesés bálon találkozom majd a hercegemmel, aki bizony fehér lovon vágtat majd el velem az Óperencián is túlra.


Az Üveghegyen túl...

A mesék valahogy így kezdődnek: Az Óperencián innen, de az Üveghegyen túl… Hát, ha az Üveghegyet nem is közelítettem meg, de az üvegkastélyt, azaz jégkastélyt egészen közelről megszemlélhettem az Operabál estéjén.


Minden, ami a boldogító igen-hez kell...

Ezen a hétvégén a Sportaréna komolyabb védelmet kapott, mint egy szigorúan őrzött objektum valami hollywoodi produkcióban - bár háttérnek pont beillet a kolosszális űrjárgánynak tűnő futurisztikus fémmonstrum.


Haj(b)aj

A nagymamák szerint, a haj a nők ékessége. Persze az ő idejükben még a hosszú tincsek számítottak divatosnak, azaz nem is létezett igazán trend ezen a téren, hiszen minden lány és asszony kötelezően növesztette hajkoronáját.


My backstage – avagy hogyan készül fel az újságíró a derült égbő

Rohangáltam. Nem ez nem költői, azaz írói túlzás, valóban rohangáltam, méghozzá ajándék után, s kénytelen kelletlen beláttam, lassan kifutok az időből. Az egész kedd délelőttömet születésnapi ajándék keresgélésével töltöttem, de persze semmi sem lett abból, amit kigondoltam jó előre.


My backstage 2, hogyan készül egy rendes újságíró a bemutató előtt

Előző bejegyzésem alkalmával felvázoltam a derült égből bemutató szituációt, azaz azt a helyzetet, amikor órákon belül, netán nem épp otthonról elindulva kell megjelenni valahol. Saját káromon tanulva, megjegyezhetem, aki újságíró és nem 8 órában, az tartson magánál diktafont, de minimum papírt és tollat váratlan vész esetére.


Életképek

Érdekes szociológiai tanulmányt lehetne írni a bemutatók közönségéről. Persze így van ez minden összejövetellel, rendezvénnyel, ahol sok-sok ember verődik össze. Ilyenkor megfigyelhetjük a különböző viselkedési formákat, s rájöhetünk típusokba, sőt kifejezetten kategóriákba sorolhatjuk a megjelenteket.


Show time

Coterie, Glotz, Váradi bemutató, ígéretes este.


Azok az amerikai '50es évek....

Ágoston Srefánia, azaz a Ticci bemutatója a múlt Amerikájába repített, a rockabillyk és lófarokba fogott hajú lányok idejébe. Személy szerint én szeretem ezt a korszakot, bár nem sokkal többet tudok róla, mint amint az időszakot feldolgozó filmek láttatnak belőle.


After (party)

Idén az Arena is megrendezte a maga tavaszi divatnapjait, ahol a trendek szerelmesei számos márka képviseletében ismerkedhettek meg a tavasz legújabb slágereivel.


Katalógusdivat

Amikor én még kislány voltam, itthon nem létezett a katalógusból - mondjuk a QUELLE-ből - való rendelés. Hatalmas áruházakban (akkor hatalmasnak tűnt, ma már, a plázák korában…) lehetett konfekcióruhát vásárolni, így minden játszótéri társamnak – köztük nekem is – hasonló darabokból állt a toalettje.


Ez is megvolt...

Újságírói pályafutásom mumusa az interjúzás. Azaz csak volt. Eredetileg megfigyelő alkat vagyok, s amit megfigyelek arról szeretek értekezni hosszabb vagy rövidebb formában. Aki azonban erre a szakmára adja a fejét, az bizony nem bújhat el a személyes kontaktus elől sem, s egy nap ráébred, nem kerülgetheti tovább a forró kását, szembe kell néznie "Az Interjúalannyal".


Nem csak szelíd motorosoknak és dámáknak!

Bőrszerkó, bukósisak, vad tekintetek kontra elegáns hölgyek méregdrága táskákkal, cipőkkel, kabátokkal... bennem - első körben - ilyesfajta asszociációkat keltett, ha valaki bőrről beszélt. Persze ezek csak a zsigeri reakciók, ha jobban belegondoltam, nekem is eszembe jutott még néhány felhasználási területe a bőrnek, a divat berkein belül is.


A szülő az szülő

Gyerekkoromban balettoztam – vagy valami hasonló. Megtanultuk az alapokat, de utána mindenféle más táncot is elsajátítottunk Latabár Katalin és a cserfes zongorista kisasszony lelkes vezénylésével. Mindegy is minek nevezzük balettnak-e vagy sem ezt az egészet, mozgásnak jó volt, s még valamire… Arra, hogy megtapasztaljam, milyen az, ha a vizsgabemutató előtt izgatott szülőhad zsongja körül az embert.


Nem találkoztunk mi már valahol?

Nem találkoztunk mi már valahol? Hányszor hallotta az ember lánya ezt az idétlen mondatot a buszra várva, egy szórakozóhelyen vagy egy szuper-hipermarket fogkrémes polca előtt álldigálva.


Először, de nem utoljára

Első ízben jártam az Ybl Palotában, s első ízben láttam élőben Náray bemutatót június 13-án, pénteken. Az elegáns környezetben, elegáns szalon és – mi más?


Még mindig péntek 13.

Szerencsés avagy szerencsétlen?

Ide nekem az Oscart is!

Már a hazai divat Oscarját… Nem csalás, nem ámítás, valóban aranyszobrocskákkal tűntették ki a magyar divatvilág jelesnek kikiáltott tagjait a Fashion Awards idei gáláján is. Persze ez már nem újdonság azok számára, akik a divat pulzáló ütő- vagy épp verőerén tartják az ujjukat – de ki tudja, talán valakinek mégis valami újjal szolgálhatok.


Fiatalok és szépek

Mi mást is lehetne mondani egy olyan tehetségkutató verseny résztvevőiről, akik Naomi Campbell babérjaira törnek?


Kissé késve, de...

Koller Katával történt interjúmról még nem is írtam, s ha már minden írásomhoz dukál egy blog, hát ezt sem felejthetem ki, ugyebár! Hol is kezdjem... Először is talán ott, hogy miért vannak előítéleteink mindenkivel szemben, aki szép, aki híres, aki sikeres?


Divat, csevegés és némi eszem-iszom

Le kell szögeznem, elfogult vagyok. Személy szerint, nagyon szeretem Megla Rózsa ruháit. Nőiesek, elegánsak, sokat sejtetőek mégsem szembetűnően kihívóak. Szépek, ennyi az egész! S mindig van egy-két darab, amelybe szó szerint beleszeretek. A múltkor egy csodás kabát rabolta el a szívem, most egy gyönyörű ruha. Mit tegyek?


Ez is vizsga

A vizsgák mindig olyan lehangolóak!


Ezzel is számolni kell

Mint írtam magában a tudósításban is, korán érkeztem az Ybl Palotában tartott Náray ősz-előzetes bemutatóra.


Szép volt, jó volt

Nekem tetszett! Azt hiszem, így foglalhatnám össze leginkább az ÁRKÁD bemutatóját. Sőt, nagyon tetszett!


Utazni élvezet!

Kevés olyan embert ismerek, aki nem szeret utazni. Igaz, találkoztam már olyannal is, aki nem lelkesedett az új tájak, új emberek, új kultúrák megismeréséért, de ő egyéb dolgokért sem rajongott, mondhatni sztoikus nyugalommal sodródott a világban, s különösebben semmi nem hozta lázba.


Esküvő, kinek ahogy tetszik

Esküvő kiállítás. Ruhák, csokrok, limuzinok, cipők, torták, kiegészítők, gyűrűk meg a többi. A hagyományos esküvők megszokott kellékei. Persze a megszokott kellékek is lehetnek szokatlanok, ahogy például sosem felejtem azt a jegygyűrűt, amelynek két vége elsiklott egymás mellett, sosem érve egymáshoz.


Várakozás felsőfokon

Hatalmas tömeg gyűlt össze a XIX. században Pollack Mihály tervei alapján épült, egykori Wurm Ház, ma Dorottya Palota épülete előtt. Az emberek ácsorogtak, s velem az élen senki nem értette, miért nem engednek be teremtett lelket sem a morcos biztonságiak– valahogy így kezdtem a Coin megnyitójáról szóló tudósítást.


Rendhagyó találka Van Goghgal - HazaiDivat.hu

Június 5-én reggel még fogalmam sem volt arról, hogy aznap este Van Goghgal randevúzom. Kerítőnk a divatszakma, találkánk színtere a Millenáris, az okot pedig Sziráczky Brigitta bemutatója szolgáltatta.


Orlando bemutató - egyet fizet, sokat kap

Este fél nyolc körül érkeztem az egykori Hyatt, mostanra Hotel Sofitel bejáratához, az Orlando Collection bemutatójára. Kissé bizonytalan voltam, nem tévedtem-e el,elvégre a csillogó belvárosi szálloda régi elnevezését ismertem csak. Zavaromat leküzdve, a hivatásosajtónállók egyikétől érdeklődtem: Vajh, jó helyen járok-e? Válasza igenlő volt, tehát a forgóajtóhoz léptem.


a golflkub, a divat és a színház esete a wellnessel

Golfpálya golfosok nélkül. Micsoda ellentmondás! Igaz, nem is a játék kedvéért érkeztünk ezen a júliusi, tikkasztó estén a Pólus Palace manikűrollóval trenírozott gyepére, hanem azért, hogy megcsodálhassuk Léber Barbara válogatott ruhakölteményeit.


Balatoni nyár, buli, bikinik

Balaton, buli, bikinik. Az idén is szőkék, barnák, feketék, vörösek versengtek a megtisztelő Sió Miss Balaton címért, a „királyi ékszerért” s a csábító ajándékokért. A dögös harmincasok közül pedig kikerült a Sió Arca verseny boldog győztese. A lányok egytől egyig csinosak, mosolygósak, lelkesek voltak, a választás épp ezért nem lehetet könnyű feladat az illusztris tagokból álló zsűri számára.


akinek a jelen már maga a múlt, divatiskola interjú

Miután a Divatiskolában készített interjúk után hazafelé battyogtam, valahogy már egészen más szemmel figyeltem a kirakatokban ácsorgó próbababák divatos ruháit… Az idei őszi-téli kollekció darabjait nézve, döbbentem rá, valakinek a legfrissebb trend is már csak a múlt. Azok számára, akik voltaképp meghatározzák magát a divatot – legyenek tervezők vagy az Intercolor tagjai – a jelen már cseppet sem érdekes, legfeljebb kiindulópont, egy olyan megfigyelési zóna, ahonnan lépniük kell újra… a következő ötlet felé.


kérem a következőt...

Mindig elámulok, milyen sokrétű a művészet! Szavak, színek, hangok, látvány, ízek, formák…mind egy-egy kifejezésforma, amelyben benne vagyunk mi magunk. Mert mindannyian művészek vagyunk – ha meg nem értettek is… Anyu vasárnapi ebédje, apu faragott túrabotja, s az óvodáskor zsírkrétás kép, amelyet büszkén mutogattunk otthon, mind az alkotás maga. Persze nem akarom én összehasonlítani Monet művészetét a magam suta gyermekkori rajzaival, csak hát mégis, a sokrétűség…


kétarcú Itália

Az olasz divat azért, valljuk be, fogalom…Mindezek ellenére nekem elég ambivalens képek villannak fel a fejemben, Olaszországra gondolván. Egyrészt magam előtt látom az elegáns üzleteket, a kifutók világát, a csinos nőket, akik mindig naprakészek az aktuális trendekből, akik tucatszám vásárolják a márkás cipőket, és cigarettafüstöt fújva, extravagáns ruhakölteményekben isszák az expresszót egy hangulatos kávézó teraszán. Másrészt látom az olasz mammát, aki nagy tál spagettit pakol az asztalra, s olivás ciabattát süt. Ez utóbbiak féltve őrzik lányaik erényét, s ne adja az ég, hogy a szeleburdi fruskáknak kivillanjon a térdük az adatto szoknyák alól!


három nap, számos tervező, kollekciókba álmodott divat

A fenti kifejezések teljességgel takarták az Internationak Fashion Show lényegét: tökéletes trend hétvége…némi zökkenővel fűszerezve. De jól tudjuk, úgy szép az élet, ha zajlik, ha mindig akadnak megoldandó, váratlan feladatok, most pedig akadt néhány, de legalább nem mondhatom, hogy unalmasan kiszámítható az élet, s a divatshow-k világa.

kedélyborzoló Pillangókisasszony

Olvasgatva a hozzászólásokat, úgy láttam, mély nyomokat hagyott mindenkiben Rubint Réka kollekciója. Nem szeretném a hegedő sebeket feltépni a divatvilág és lelkes felhasználóinak lelkén, csak ...





ALMAF